KATA VÁLTOZÁSOK 2021.

A 2021. január 1-től érvénybe lépő jelentős KATA változásokat, szigorításokat röviden összefoglaljuk:

A módosítások alapján a kisadózók bevételét a tételes adófizetésen túl, 40%-os különadó is terhelni fogja az alábbi feltételek esetén:

  • belföldi vállalkozás felé év elejétől összesítve a 3 millió forintot meghaladó számlázás esetén a számlát befogadó 40% különadót fizet a felettes rész után
  • kapcsolt vállalkozás felé értékhatár nélkül 40% különadót köteles fizetni a számlát befogadó
  • külföldi vállalkozás felé 3 millió forintot meghaladó számlázás esetén a katás vállalkozó fizeti meg a felettes rész 71,42%-a után a 40% különadót
  • Értékhatártól függetlenül egyik félnek sem kell különadót fizetni bizonyos esetekben, pl. költségvetési szerv felé történő számlázás esetén, magánszemély és nem kifizető felé történő számlázás esetén
  • A különadót bevallani és megfizetni kell tárgyhót követő hó 12-ig
  • Szerződéskötés előtt írásban tájékoztatni kell a kifizetőt arról, hogy katás egyéni vállalkozóként működik (tájékoztató sablon nyomtatványt kérjétek tőlünk emailben)
  • Több helyen egyszerre nem lehet kisadózóként közreműködni
  • A kifizető a tárgyévet követő év január 31-ig köteles tájékoztatni a kisadózó vállalkozást a 40 %-os mértékű adó alapjaként figyelembe vett összegről.
  • A bevételi értékhatár marad 12 millió forint, de a bevételi értékhatár meghatározásakor azokat a bevételeket melyeket 40%os különadó terhelt nem kell számításba venni
  • A kata változások nem érintik a tételes adó havi összegét, ami 2021-ben sem változik (75 eft, 50 eft, 25 eft)
  • A százalékos mértékű adó megfizetése nem mentesíti a vállalkozót a tételes adó megfizetése alól

            (a fenti KATA változások alapján üdvözlöm azokat akik szerint katásnak nem kell könyvelő…)

És akkor hogyan tovább?

A KATA változások ellenére továbbra is a legideálisabb adózási forma a KATA azoknak akik magánszemélyek felé számláznak, vagy gazdálkodók felé számláznak de nem haladják meg a 3 millió forintot egy gazdálkodó felé, illetve annak is ideális aki nem számláz kapcsolt vállalkozás felé.

Akinek szükséges a KATA adózást megváltoztatnia azok az alábbi lehetőségek közül választhatnak:

  • Katából kilépni és „sima” vállalkozói szja szerinti adózási formát választani, ami során meg kell fizetni a havi járulékokat és az eredmény utáni 9% vállalkozói szjat, valamint az osztalékadót ami 15% szja + 15,5% szocho
  • Választhatod az átalányadózást (melynek részlet szabályairól külön cikkben írtunk)
  • Alapíthatsz kft-t az egyéni vállalkozásod mellé, kft-ben megfizeted a havi járulékokat, az eredmény után a 9% társasági adót, és ha szeretnél osztalékot kivenni (nem kötelező) 15% szja, + 15,5% szocho. 

 

Olvass további híreket a Könyvelő Fót honlapunkon

Átalányadózás legfontosabb szabályai

Abban az esetben választható az átalányadózás amennyiben a megelőző adóévben az egyéni vállalkozó bevétele a 15 millió forintot nem haladta meg és az adóévben sem fogja meghaladni. Illetve kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozó esetén az évi 100 millió forintot.

A tevékenységét szüneteltető átalányadozó egyéni vállalkozó esetében a bevételi értékhatárt időarányosan kell figyelembe venni.

Az átalányadózó a bevételeit pénztárkönyvben vagy naplófőkönyvben vezeti, az összes költségeinek bizonylatait elévülési időn keresztül köteles megőrizni.

 A nyilvántartott bevételből az adóalapot törvényben meghatározott költséghányad figyelembevételével állapítjuk meg úgy, hogy nem szükségesek a költségszámlák.  Az így megkapott átalányadó alap lesz a személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó és társadalombiztosítási járulék alapja. A bevétel megszerzésének az ideje a készpénz átadása vagy a bankszámlán történő jóváírás napja.

Az átalányadózás főszabály szerinti költséghányada 40%.

Kedvezményes költséghányad alkalmazásai:

80% költséghányad alkalmazhatósága az alábbi tevékenységek esetében:

  • mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (TESZOR 01, 02),
  • bányászati (TESZOR 05-től 09-ig) és
  • feldolgozóipari (TESZOR 10-től 32-ig) termék-előállítás,
  • építőipari kivitelezés (TESZOR 41, 42);
  • mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (TESZOR 01.6),
  • vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (TESZOR 01.70.10),
  • erdészeti szolgáltatás (TESZOR 02.40.10) és
  • zöldterület-kezelés (TESZOR 81.30.10);
  • halászati szolgáltatás (TESZOR 03.00.71),
  • halgazdálkodási szolgáltatás (TESZOR 03.00.72);
  • feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig), kivéve:
    • valamennyi bérmunkában végzett szolgáltatás,
    • egyéb sokszorosítás (TESZOR 18.20);
  • építőipari szolgáltatás (TESZOR 43);
  • ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33.1),
  • gépjárműjavítás (TESZOR 45.20),
  • személyi, háztartási cikk javítása (TESZOR 95.2),
  • épületgépészeti berendezések javítása (TESZOR 43.21, 43.22, 43.29);
  • a taxis személyszállítás (TESZOR 49.32.11)
  • személygépjármű kölcsönzése vezetővel (TESZOR 49.32.12),
  • egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR 49.39.39),
  • közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.1);
  • számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR 95.1);
  • fényképészet (TESZOR 74.20);
  • textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR 96.01),
  • fodrászat, szépségápolás (TESZOR 96.02),
  • hobbiállat-gondozás (TESZOR 96.09.11).

 

87% költséghányad alkalmazhatósága az alábbi tevékenységek esetében:

  • a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység (TESZOR 56), kivéve a következőkben felsorolt üzleteket, mivel azok esetében a még kedvezőbb költséghányad szerinti adózás választható;
  • kiskereskedelmi tevékenység (TEÁOR 47), kivéve a következőkben felsorolt üzleteket, mivel azok esetében a még kedvezőbb költséghányad szerinti adózás választható.

 

93% költséghányad alkalmazhatósága üzletben folytatott tevékenységek esetén:

  • élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem (TEÁOR 47.11);
  • iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem (TEÁOR 47.19);
  • zöldség, gyümölcs kiskereskedelme (TEÁOR 47.21);
  • hús, húsáru kiskereskedelme (TEÁOR 47.22);
  • hal kiskereskedelme (TEÁOR 47.23);
  • kenyér-, pékáru-kiskereskedelem (TEÁOR 47.24-ből);
  • egyéb élelmiszer-kiskereskedelemből a gyógytea és étrend-kiegészítő termékek kiskereskedelme (TEÁOR 47.29-ből);
  • vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelem (TEÁOR 47.52);
  • gyógyszer-kiskereskedelemből a vitaminok kiskereskedelme (TEÁOR 47.73-ból);
  • gyógyászati termékek kiskereskedelme (TEÁOR 47.74).

Az átalányadózó egyéni vállalkozó járulékai

Az átalányadózó egyéni vállalkozó köteles saját maga után és munkavállalói után a járulékokat megfizetni. Saját maga után az átalányban meghatározott jövedelem szerint 15% személyi jövedelemadót, 15,5% szociális hozzájárulási adót (átalányban megállapított jövedelem 112,5%-a) és 18,5% tb járulékot köteles fizetni. Amennyiben az átalányban meghatározott jövedelem nem éri egy a havi minimálbér összegét úgy a minimálbért vagy garantált bérminimumot kell alapnak tekinteni.  A járulék megfizetése havonta történik.

Átalányadozás megszűnése

Az átalányadózásra való jogosultság megszűnik pl. abban az esetben ha a vállalkozó a számla vagy nyugtaadási köteletezettségét elmulasztja és emiatt mulasztási bírság kiszabása történik. Az átalányadozói körből történő kilépés esetén 4 évig nem választhatjó újra ez az adózási forma. Amennyiben az adózó átlépi az előírt bevételi korlátot úgy az adóév egészére át kell lépni a vállalkozói személyi jövedelemadó szerinti adózás alá.

Áfa

Természetesen alanyi mentes átalányadózónak is 12 millió forint az áfamentességi határ.

(Szja tv. 50.§)

Olvass további híreket a Könyvelő Fót honlapunkon

2020. Július 1. Legfontosabb adóváltozások

2020. július 1-től adóváltozások sora lép életbe:

Ahogy azt már korábban is írtuk, kötelező a vevő adószámát feltüntetni a számlákon valamint a számla kibocsátásra rendelkezésre álló idő 8 napra rövidül. Minden belföldi adóalanynak adott számláról kötelező az adatszolgáltatás a NAV felé ÁFA tartalomtól függetlenül és az alanyi mentes vállalkozásoknak is kötelező. A géppel kiállított számlákat a számlázó program automatikusan lejelenti a NAV felé, amennyiben megfelelően összekötésre került a NAV online adatszolgáltató rendszerével. A kézi számlákat pedig kötelező felvinni a NAV online számla adatszolgáltató rendszerébe az online felületen. Bár a NAV nem szankcionálja 2020.09.30.-ig a téves vagy hibás, hiányos adatszolgáltatásokat, azért mindenkit arra kérünk, hogy körültekintően tegyen eleget az adatszolgáltatásoknak mert a későbbiekben akár 500 ezer Ft/ elmulasztott számla bírság is kiszabható.

A pénztárgépesek figyelmét felhívom arra, hogy a pénztárgépbe beütött ügyletről tilos számlát is kiállítani.

Mert vagy nyugtát kap a vevő az online pénztárgépből, vagy ha számlát kér, akkor nem szabad a pénztárgépbe is beütni. Hiszen ellenkező esetben a NAV dupla adatszolgáltatást látna. Természetesen ha a vásárlás értéke meghaladja a 900.000,-ft-ot akkor kötelező számlát adni.

Társadalombiztosítási változások

Minden nyugdíjasra kiterjesztik a járulékmentességet július 1-től (nem csak a munkaviszonyban állókra) így tehát már csak a 15% személyi jövedelemadót kell fizetniük.

Minden munkaviszonyban július 1-től adóváltozás a minimális járulékfizetés bevezetése, ami azt jelenti, hogy legalább a minimálbér 30%-a után meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot. Ez a változás az részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalókat érinti. 

Július 1-től a járulékok összeolvadnak egy közös járulékká, melynek a neve Társadalombiztosítási járulék lesz. Mértéke: 18,5%

Az egyéni és társas vállalkozóknak megszűnik a minimálbér/garantált bérminimum 150%-os alapja utáni kötelező egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék fizetési kötelezettség. A társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a mindenkori minimálbér vagy garantált bérminimum után kell megfizetni.

Július 1-től fontos adóváltozás, hogy ismét csökken a szociális hozzájárulási adó: az eddigi 17,5 %-ról 15,5 %-ra csökken.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésre a NAV fokozottabban fog figyelni: amennyiben a járulékfizetésre kötelezett nem teljesíti a befizetést, úgy három hónap után elesik az egészségügyi szolgáltatások térítésmentes igénybevételének lehetőségétől.

Azok a Katás vállalkozások akik mentességet élveztek a KATA megfizetése alól, azoknak felhívjuk a figyelmét, hogy a mentesség 06.30-al megszűnik, tehát július 1-től ismét KATA fizetési kötelezettség terheli őket is.

Július 1.után is megmarad a PTGSZLAH adatszolgáltatási kötelezettség a nem adóalanyoknak, nyugta helyett kibocsátott számlák adatairól. (nav állásfoglalás szerint)

Járványügyi gazdasági intézkedések 5.

A Magyar Közlöny 2020.évi 82-es számában az alábbi koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében hozott néhány adózási könnyítésről adunk számot:

 

Társasági adó

A rendelet hatálybalépésének napja és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron kívüli társasági adó adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségének határidejét meghosszabbítják 2020. szeptember 30-ig.

KIVA

Az adózó a rendelet hatálybalépésének napja és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron kívüli kisvállalati adó adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségét, továbbá kisvállalati adóelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségét 2020. szeptember 30-ig teljesítheti.

HIPA

Az adózó a rendelet hatálybalépésének napja és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron kívüli helyi iparűzési adóbevallás-benyújtási kötelezettségét és az ezzel egyidejűleg teljesítendő adófizetési kötelezettségét, valamint a következő adóelőleg-fizetési időszakra szóló adóelőleg bevallás benyújtási kötelezettségét 2020. szeptember 30-ig teljesítheti.

Széchényi Pihenő Kártya

A Széchenyi Pihenő Kártya formájában – béren kívüli juttatásként – adható összeg emelése és mentesítése a szociális hozzájárulási adó alól, adómentesség e kormányrendelet hatálybalépésétől a 2020. június 30-ig adott juttatások tekintetében alkalmazható. (részletek a rendelet 3.§-ban)

IFA

A rendelkezés hatálybalépésétől 2020. december 31-ig terjedő időszakban eltöltött vendégéjszaka utáni idegenforgalmi adót az adó alanyának nem kell megfizetnie, az adó beszedésére kötelezettnek nem kell beszednie, befizetne, a megállapított, de be nem szedett adót azonban be kell vallania az adóhatósághoz. Nem kell bevallani a megállapított adót, ha annak összege nulla.

Fizetési könnyítés

Az Art. 198. §-a és 199. §-a szerinti kedvezményeken túl, az adóhatóság az adózónak és az adó megfizetésére kötelezett személynek a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig előterjesztett kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott, legfeljebb öt millió forint összegű adóra, egy alkalommal, legfeljebb hat havi pótlékmentes fizetési halasztást vagy legfeljebb tizenkét havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez, ha a kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja vagy valószínűsíti, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza. A kérelmet az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó elektronikus úton vagy írásban nyújthatja be. A fizetési könnyítésre irányuló eljárás illetékmentes. Az ügyintézési határideje tizenöt nap. A nem természetes személy adózónak és az adó megfizetésére kötelezett személynek a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig előterjesztett kérelmére az őt terhelő adótartozást egy alkalommal, legfeljebb húsz százalékkal, de öt millió forintot meg nem haladó összegben mérsékli, ha az adótartozás megfizetése a kérelmező gazdálkodási tevékenységét a veszélyhelyzetre visszavezethető okból llehetetlenítené. Az adómérséklés csak egy adónem tekintetében kérelmezhető. írásban nyújthatja be, eljárásmentes, ügyintézési határideje tizenöt nap.

Egészségügyi szolgáltatási járulék

A veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló után a munkáltató köteles 2020. május 1-től az egészségyügyi szolgáltatási járulékot bevallani és megfizetni. A munkáltató kérelmezheti a navnál hogy a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig fizethesse meg.

Pénztárgép:

Ha a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 48. § (2) bekezdése szerinti határidő a veszélyhelyzet időtartama alatt jár le,a felülvizsgálatot az üzemeltető a veszélyhelyzet megszűnését követő százhúsz napon belül köteles elvégeztetni

Hitelek:

Bevezetésre kerülnek: NHP Hajrá, MFB Krízis Hitel, MFB Versenyképességi Hitel (részletek: 1171/2020. (IV. 21.) Korm. határozata)

 

Olvass további híreket a Könyvelő Fót honlapunkon

Járványügyi gazdasági intézkedések 4. – NHP Hajrá

A Magyar Nemzeti Bank a járványügyi helyzet negatív hatásainak enyhítése érdekében meghirdette az NHP Hajrá programot. (Növekedési Hitelprogram)

 

nhp-hajráA hitelprogram a mikro, kis-és középvállalkozások számára válik elérhetővé.  A gazdaság újraindítása érdekében tett egyik legfontosabb intézkedés a rendkívül kedvező növekedési hitelkonstrukciók bevezetése, melynek legfőbb célja a munkahelyek megtartása, versenyképesség fenntartása.  A hitel igényelhető beruházásra, lizingre, fejlesztésre, hitelkiváltásra, forgóeszköz finanszírozásra mint pl. készlet, szállítók, munkabér, illetve cégfelvásárlásra is. A hitel futamideje akár 20 év is lehet. Fix kamatozású, maximum 2,5% éves kamat.   A hitel minimum összege 1 millió forint lehet, maximális hitelösszeg 20 milliárd forint. A pénzügyi intézmények a hitelbírálati döntést két héten belül kötelesek meghozni. Javasoljuk a vállalkozásoknak több hitelintézet megkeresését is, mert a gyors eljárásban illetve a kamat összegében eltérések lehetnek. Az NHP Hajrá igénylés már több banknál online is igényelhető.

Olvass további híreket a Könyvelő Fót honlapunkon

 

Járványügyi gazdasági intézkedések 3.

A Magyar Kormány 2020.április 10-én megjelentette a 71. számú Magyar Közlönyben a gazdaságvédelmi akcióterv keretében hozott soron következő gazdasági intézkedéseit.

 

 

  1. A munkáltatók járulékterheinek csökkentését (lásd. járványügyi gazdasági intézkedések 2. cikkünkben) érintő gazdasági intézkedések a következő TEÁOR és TESZOR számmal azonosított tevékenységet tényleges főtevékenységként végzők esetében bővülnek ki: (nem katás egyéni vállalkozókra vonatkozik kizárólag munkáltatói minőségükben)

 

o) növényi szaporítóanyag termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.30),

p) egyéb, nem évelő növény termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.19),

q) egyéb évelő növény termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.29),

r) dísznövény nagykereskedelme (TEÁOR és TESZOR 46.22),

s) dísznövény, vetőmag, műtrágya, hobbiállat-eledel kiskereskedelme (TEÁOR és TESZOR 47.76),

t) vadgazdálkodás, vadgazdálkodási szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 01.70),

u) desztillált szeszes ital gyártása (TEÁOR és TESZOR 11.01),

v) szőlőbor termelése (TEÁOR és TESZOR 11.02),

w) sörgyártás (TEÁOR és TESZOR 11.05) és

x) szőlőtermesztés (TEÁOR és TESZOR 01.21).

A fenti tevékenységet végzőkre a járulékkedvezmény csak további kritériumoknak történő megfelelés esetén vonatkozik. (97/2020. (IV. 10.) Korm. rendelete 2§)   

(További részletek a fenti járulékkedvezményről ide kattintva weboldalunkon a Járványügyi gazdasági intézkedések 2. cikkben)

 

  1. A veszélyhelyzet idején csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás támogatása

 

A fővárosi és megyei Kormányhivatal gazdasági intézkedésként támogatást nyújt a munkavállaló és munkaadó együttes kérelmére a munkavállaló részére, ha

a) a munkavállaló

aa) ugyanazon munkaviszonya kapcsán nem részesül részmunkaidőben történő foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb támogatásban,

ab) a munkaadóval legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától munkaviszonyban áll, és

ac) nem tölti a felmondási idejét, ha

b) a munkaadó

ba) a vele munkaviszonyban álló, vele együttes kérelmet benyújtó munkavállalót csökkentett munkaidőben foglalkoztatja a munkavállalói létszám csökkentésének megelőzése érdekében,

bb) a támogatás iránti kérelmében bemutatja a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatást megalapozó gazdasági körülményeit, ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggését, a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó eddig megtett és várható intézkedését,

bc) a bb) ponttal összefüggésben munkavégzés átütemezésére nyitva álló munkaidő-beosztási lehetőségeket a kérelem benyújtásáig kimerítette,

bd) legalább hat hónapja működik, és

be) a vele együttes kérelmet benyújtó munkavállaló vonatkozásában a kérelem benyújtásakor nem részesül munkahelyteremtő, vagy munkahelymegőrzés támogatásban, vagy kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók foglalkoztatásának támogatásában.

Felhívnánk a figyelmet a csökkentett munkaidő fogalmára: a veszélyhelyzet kihirdetését követően módosításra kerülő munkaszerződés szerint háromhavi átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét elérő, de a hetven százalékát meg nem haladó részmunkaidő, amely legalább napi négy óra munkaidőnek megfelelő tartalmú;

 A támogatás időtartalma: 3 hónap

A támogatás mértéke: A havi távolléti díj személyi jövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének a harminc, negyven vagy ötven százalékban kieső munkaidőre járó arányos részének hetven százaléka. Folyósított támogatás esetén a munkavállaló és munkáltató a 105/2020. (IV. 10.) Korm. rendelete 4 §-a szerint kötelezettségeket vállal. (pl. létszámtartási kötelezettség)

A támogatás igénylése: A támogatás a munkaadó és munkavállaló együttes kérelmére nyújtható. A támogatás iránti kérelmet a munkaadó a veszélyhelyzet időtartama alatt vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő egy hónapon belül nyújthatja be. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétett erre rendszeresített formanyomtatványon, elektronikus úton nyújtja be. A kitöltött kérelmet a munkavállaló foglalkoztatási helye szerint illetékes kormányhivatalnál kell előterjeszteni. A kormányhivatal a kérelem tekintetében nyolc munkanapon belül megvizsgálja a rendeletben foglalt feltételek fennállását. Határozatban dönt a támogatás nyújtásáról vagy a kérelem elutasításáról. Amennyiben a kérelem megfelel a rendeletben foglalt feltételeknek, a kérelem alapján a munkavállaló részére támogatást nyújt.

Olvass további híreket a Könyvelő Fót honlapunkon

Segít a NAV

A NAV gyakori kérdések és válaszok a járványhelyzet adóintézkedéseiről címmel, állandóan frissülő, bővülő segítő célzatú tanulmányt jelentetett meg az oldalán. A teljesség igénye nélkül az ügyfeleink körében leggyakrabban felmerülő kérdés-választ kiemeljük, de javaslom mindenkinek a teljes kérdés-válasz sorozat áttanulmányozását.

 

Mi a teendő akkor, ha a gazdálkodó a koronavírus járvány miatt a kötelezettségeit nem tudja határidőben befizetni?

A koronavírus terjedésével összefüggésben kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel, ha az adózók a járvány- illetve a veszélyhelyzet gazdasági következményei miatt – önhibájukon kívül – nem tudnak eleget tenni fizetési kötelezettségeiknek, fizetési kedvezmény (fizetési halasztás, részletekben történő megfizetés, mérséklés, illetve elengedés) iránti kérelmet nyújthatnak be a NAV-hoz. Azoknál az adózóknál (természetes személyek és gazdálkodó szervezetek), akik fizetési kedvezményi kérelmükben a fizetési nehézség okaként a koronavírus által okozott gazdasági nehézségre hivatkoznak, e körülményeket a törvényi kereteken belül fokozottan figyelembe kell venni. A kérelem benyújtható papíralapon vagy elektronikusan. A papíralapú kérelmet célszerű a NAV által rendszeresített nyomtatványon benyújtani. A nyomtatványok megtalálhatók a NAV honlapján (www.nav.gov.hu) a „Letöltések” → „Adatlapok, igazolások, meghatalmazás-minták” → „Adatlapok fizetési könnyítésre és/vagy mérséklésre irányuló kérelmek elbírálásához” menüpontban. Az elektronikus ügyintézés feltétele, hogy az adózónak legyen ügyfélkapuja. Az elektronikus kérelem (magánszemély esetében a FAM01 nyomtatvány) a www.nav.gov.hu „Letöltések” → „Nyomtatványkitöltő programok” útvonalon érhető el. A fizetési kedvezményre irányuló kérelem benyújtásának feltételeiről és módjáról a NAV honlapján, „Segítség rendkívüli helyzetben (Covid-19)” rovatban közzétett tájékoztatókban részletes információk találhatók.

 

Ha a vállalkozó megbízott könyvelője elérhetetlen, mert például igazoltan koronavírus-fertőzött, és nála vannak a bevalláshoz szükséges iratok, dokumentumok élhet-e igazolási kérelemmel?

Ebben az esetben a vállalkozó igazolási kérelmet terjeszthet elő. Az igazolási kérelmet a bevallási határidő elmulasztása esetén az akadály megszűnését követő tizenöt napon belül, a bevallás pótlásával egyidejűleg lehet előterjeszteni.

 

Be kell-e jelenteni a NAV-hoz, ha az adózó bezárja az üzletét a koronavírus miatt?

Nem kell bejelenteni a NAV-hoz, ha az adózó az üzletét bezárja. Az üzletben működő online pénztárgép használatának 30 napon túli szüneteltetését azonban be kell jelenteni a PTGTAXUZ nyomtatványon.

 

Mi a módja a fizetési kedvezmény kérelmezésének? Van-e speciális szabály, eljárás, igazolási forma arra az esetre, ha a fizetési nehézség a járványügyi helyzet miatt alakult ki?

Fizetési kedvezmény iránti kérelmet az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett jogi személy és egyéb szervezet a FAG01, az egyéni vállalkozók pedig a FAM01 űrlapon terjeszthet elő. Az űrlapok az alábbi útvonalon érhetők el:

https://nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok

Az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózóknak is van lehetőségük arra, hogy az űrlapokon az Ügyfélkapun keresztül, elektronikusan küldjék be a kérelmüket, vagy dönthetnek a papíralapú előterjesztés mellett is, levélformában vagy a NAV internetes honlapján az „Adatlapok fizetési könnyítésre és/vagy mérséklésre irányuló kérelmek elbírálásához” menüpontban elérhető adatlap kitöltésével, az alábbi elérési útvonalon:

https://nav.gov.hu/nav/letoltesek_egyeb/adatlap

A papíralapú kérelmet a lakóhely, tartózkodási hely, illetve a székhely, telephely szerint illetékes NAV-igazgatósághoz címezve kell előterjeszteni. Azt, hogy a fizetési nehézség a járványügyi helyzet miatt alakult ki, bizonyítja egyrészt a tartozás keletkezésének időpontja, másrészt a természetes személy kérelmezőnek a veszélyhelyzet elrendelését megelőző és követő jövedelmi és vagyoni helyzetének, illetve a gazdálkodási tevékenységet folytató kérelmezőnek a veszélyhelyzet elrendelését megelőző és követő gazdálkodási adatainak összehasonlítása.

 

Fizetés nélküli szabadság esetén milyen egészségügyi ellátást kaphat a magánszemély, kell-e fizetnie egészségügyi szolgáltatási járulékot, átvállalhatja-e a munkáltató a fizetési kötelezettséget ilyen esetben?

Ha a munkavállaló fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe, akkor szünetel a biztosítási jogviszonya, így csak akkor jogosult orvosi ellátásra, ha egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7 710 forint (napi összege 257 forint), amit már a fizetés nélküli szabadság első napjától fizetni kell. A járulékfizetést a munkavállaló helyett – annak hozzájárulásával – más személy vagy szerv, azaz a munkáltató is teljesítheti. A járulékfizetéshez az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban is kitölthető 20T1011-es adatlapon kell a NAV-hoz bejelentkezni. Ezen az adatlapon kell az egészségügyi szolgáltatási járulék átvállalásáról nyilatkozni, ami a NAV jóváhagyásával válik érvényessé.

 

A tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozónak mikortól kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie?

Ha a főfoglalkozású egyéni vállalkozó szünetelteti vállalkozási tevékenységét, akkor az egészségügyi szolgáltatási járulékot a szünetelés kezdő napjától kell megfizetnie – feltéve, hogy egészségügyi szolgáltatásra más jogcímen nem jogosult.

 

A Rendeletnek a katásokra vonatkozó mentességi szabálya minden katás vállalkozásra vonatkozik, vagy csak az egyéni vállalkozóknak nem kell fizetni tételes adót március-június hónapokra, ha mentesített tevékenységet végeznek?

A Rendelet 1. § (8) bekezdésében foglalt mentességi szabály valamennyi, a Katv. szerinti kisadózó vállalkozásra vonatkozik, ha az ott felsorolt tevékenységet folytat és a felsorolt tevékenység tekintetében 2020. február hónapjában már a Katv. hatálya alá tartozott.

 

A kisadózó egyéni vállalkozó megszünteti a tevékenységét a kialakult veszélyhelyzet miatt. Ha a veszélyhelyzet elmúltával még ebben az évben újrakezdi a vállalkozását, akkor lehetősége lesz-e rá, hogy újra „katázzon”?

A kata az adóalanyiság megszűnésének évére és az azt követő 12 hónapra ismételten nem választható. Ha a kisadózó 2020-ban megszünteti az egyéni vállalkozását, de még ebben az évben újraindítja azt, akkor egyéni vállalkozóként katát leghamarabb 2022. január 1-jétől választhat újra, erről a megszűnés évét követő adóév (2021) decemberében nyilatkozhat legkorábban

 

Várható a személyijövedelemadó-bevallás és -fizetés határidejének meghosszabbítása?

Nem. A személyi jövedelemadó bevallásának és befizetésének törvényben foglalt határideje 2020. május 20. Azonban érdemes a legfrissebb információkért folyamatosan figyelemmel kísérni a NAV honlapját!

További kérdés-válasz  a NAV oldalán olvasható:

https://nav.gov.hu/nav/segitseg_rendkivuli_helyzetben/Gyakori_kerdesek_es_v20200326.html

Olvass további híreket a Könyvelő Fót honlapunkon

Járványügyi gazdasági intézkedések 2.

A Magyar Kormány 2020. március 23-án a Magyar Közlönyben megjelentette a kivételes járványügyi helyzetre tekintettel hozott rendeleteit. A gazdasági intézkedések  a vállalkozások anyagi helyzetét, liqviditási problémájuk megoldását hívatottak szolgálni.

 

Végrehajtási eljárásokat érintő gazdasági intézkedések

A rendelet hatálybalépésének napjától szünetelnek az adóhatóság előtt folyamatban lévő végrehajtási eljárások a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig. A végrehajtói letéti számlákra már  befolyt összegek a tartozásokra elszámolhatóak.

Gyermek ellátását érintő változások

A gyermek gondozására, nevelésére tekintettel nyújtott – kormányrendeletben meghatározott – egészségbiztosítási és családtámogatási ellátásokra való jogosultság a veszélyhelyzet megszűnéséig automatikusan meghosszabbodik és az ellátást a veszélyhelyzet fennállása alatt folyosítani fogják

Járulékterhek csökkentését érintő gazdasági intézkedések (nem katásokra vonatkozik)

A következő teáor szerinti főtevékenységet végzőkre vonatkozó kedvezmények kerültek kihirdetésre. A kedvezmények 2020. március, április, május és június hónapokra vehetők igénybe.

  1. taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 49.32),
  2. szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 55),
  3. vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 56),
  4. alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység (TEÁOR és TESZOR 90),
  5. sport-, szórakoztató, szabadidős tevékenység (TEÁOR és TESZOR 93),
  6. szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR 92),
  7. film, video, televízióműsor gyártása, hangfelvétel-kiadás (TEÁOR és TESZOR 59),
  8. konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 82.30),
  9. napilapkiadás (TEÁOR és TESZOR 58.13),
  10. folyóirat, időszaki kiadvány kiadása (TEÁOR és TESZOR 58.14) és
  11. műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 60).

A tényleges főtevékenységet úgy kell vizsgálni, hogy az minősül főtevékenységnek amelyből az adózónak e rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a származott.

Szociális hozzájárulás:

A fenti körbe tartozó vállalkozásoknak nem kell a szociális hozzájárulási adót megfizetni az érintett időszakban:

  1. a) kifizetőnek a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatása tekintetében,
  2. b) egyéni vállalkozónak e jogállására tekintettel, és
  3. c) társas vállalkozónak e jogállására tekintettel

TB Járulékok:

A fenti körbe tartozó vállalkozásoknak a járulékfizetési kötelezettséget

  1. a) foglalkoztatónál munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy,
  2. b) egyéni vállalkozó és
  3. c) a Tbj. szerinti társas vállalkozó

esetében úgy kell teljesíteni, hogy a járulékalapot képező jövedelem után kizárólag a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot, de legfeljebb 7710 forint összeget kell megfizetni.

Szakképzési hozzájárulás:

A fenti körbe tartozó vállalkozásoknak nem keletkezik szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége.

Turizmus fejlesztési hozzájárulás:

A turizmus fejlesztési hozzájárulás megfizetésére kötelezetteknek a 2020. január 1. és 2020. február 29. közötti és a 2020. július 1. és 2020. december 31. közötti időszakra vonatkozó turizmusfejlesztési hozzájárulást kell megállapítania, bevallania és megfizetnie. Tehát 2020. március 1- június 30. időszakra nem keletkezik turizmus fejlesztési hozzájárulás megfizetési kötelezettség.

 

Kisadózókat érintő gazdsági intézkedések

A Katv. szerinti kisadózó vállalkozás, amely

  1. taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 4932),
  2. fodrászat, szépségápolás (TEÁOR és TESZOR 9602),
  3. festés, üvegezés (TEÁOR és TESZOR 4334),
  4. egyéb humán-egészségügyi ellátás (TEÁOR és TESZOR 8690),
  5. villanyszerelés (TEÁOR és TESZOR 4321),
  6. fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9604),
  7. előadó-művészet (TEÁOR és TESZOR 9001),
  8. víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés (TEÁOR és TESZOR 4322),
  9. szakorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8622),
  10. épületasztalos-szerkezet szerelése (TEÁOR és TESZOR 4332),
  11. sport, szabadidős képzés (TEÁOR és TESZOR 8551),
  12. tetőfedés, tetőszerkezet-építés (TEÁOR és TESZOR 4391),
  13. általános járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8621),
  14. padló-, falburkolás (TEÁOR és TESZOR 4333),
  15. fogorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8623),
  16. előadó-művészetet kiegészítő tevékenység (TEÁOR és TESZOR 9002),
  17. egyéb sporttevékenység (TEÁOR és TESZOR 9319),
  18. fekvőbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8610),
  19. konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 8230),
  20. üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5520),
  21. testedzési szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9313),
  22. egyéb vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 5629),
  23. egyéb szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5590),
  24. szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR9200),
  25. idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül (TEÁOR és TESZOR 8810) és
  26. szállodai szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5510)

főtevékenységet folytat 2020. március, április, május és június hónapra tekintettel mentesül a kisadózó után a Katv. szerinti tételes adó megfizetése alól. Ezt a rendelkezést azon kisadózók alkalmazhatják akik már 2020. február hónapjában is a kisadózó törvény hatálya alá tartoztak.

A tényleges főtevékenységet úgy kell vizsgálni, hogy az minősül főtevékenységnek amelyből az adózónak e rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a származott.

Azok a kisadózók akik 2020. március 1. előtt a kisadózók tételes adójából adótartozást halmoztak fel a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónaptól 10 havi egyenlő részletben – az egyes részleteket a tárgyhó 12. napjáig – fizetheti meg. Az állami adóhatóság a 2020. március 1-jétől a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónapig és a részletfizetés időtartamára az adótartozásra pótlékot nem számít fel. Ha az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, akkor a kedvezményre való jogosultságát elveszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ebben az esetben az adóhatóság a tartozás fennmaradó részére – a 2020. március 1-jéig terjedő időszakra felszámított késedelmi pótlékon felül – 2020. március 1-jétől késedelmi pótlékot számít fel.

Turizmus fejlesztési hozzájárulás:

A turizmus fejlesztési hozzájárulás megfizetésére kötelezetteknek a 2020. január 1. és 2020. február 29. közötti és a 2020. július 1. és 2020. december 31. közötti időszakra vonatkozó turizmusfejlesztési hozzájárulást kell megállapítania, bevallania és megfizetnie. Tehát 2020. március 1- június 30. időszakra nem keletkezik turizmus fejlesztési hozzájárulás megfizetési kötelezettség.

Forrás:  Magyar Közlöny

Olvass további híreket a Könyvelő Fót honlapunkon

 

 

Munkaügyi tennivalók járvány idején

A koronavírus terjedése sok esetben felülírja az eddig ismert szabályokat. Munkaügyi tennivalók járvány idején című írásunkban a teljesség igénye nélkül áttekintjük a munkavállalók és munkáltatók jogait és kötelezettségeit.

Tájékoztatás

A munkáltató kérheti a munkavállaló pedig köteles tájékoztatni a munkáltatóját ha külföldi utat tervez. Amennyiben külföldről érkezett haza, vagy a környezetében megbetegedés történt, illetve saját magán véli felfedezni a korona vírus okozta tüneteket (láz, szárazköhögés, izomfájdalom, torokfájás, orrfolyás stb)

 

Munkaügyi tennivalók járvány idején, a munkavégzés felfüggesztése

A munkáltató megbetegedés gyanúja esetén a munkavégzést megtagadhatja. Megelőzésként pedig köteles biztosítani az egészséges munkavégzés feltételeit, pl. kézfertőtlenítőszert, maszkot, védőfelszerelést.

Amennyiben lehetséges úgy biztosítani kell az otthoni (home office) munkavégzést vagy a munkakör átszervezését.

A munkáltató dönthet úgy, hogy szabadságra küldi a munkavállalót melynek időtartalmát jogszabály határozza meg, illetve a munkavállaló is kérheti a szabadság arányos kiadását.

Amennyiben a munkáltató felfüggeszti a munkavégzést úgy a munkavállalónak alapbér jár. Viszont ha a munkavégzés azért nem lehetséges mert a hatóságok karantént rendeltek el akkor a karantén idejére nem jár munkabér a munkavállalónak. (Mtv. 146§ 1)

A munkavállaló kérhet fizetés nélküli szabadságot is, azonban ebben az időszakban szünetel a biztosítási jogviszonya, így köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot 7710 ft / hó díjat megfizetni.

A munkáltató nem szüntetheti meg azonnali hatállyal a munkaszerződést a járványra történő hivatkozással.

A munkavállalónak betegség esetén kötelező igazolni a keresőképtelenségét orvosi igazolással. Keresőképtelenség esetére a munkavállalónak évente 15 nap betegszabadság jár, annak leteltét követően lehet jogosult táppénzre.

Amennyiben a munkaszerződést a felek megszüntetik, úgy a munkavállaló jogosult lehet álláskeresési járadékra (feltételek teljesülése esetén). Illetve fordulhat a helyi önkormányzathoz segélyért.

Olvass további híreket a Könyvelő Fót honlapunkon

Járványügyi gazdasági intézkedések 1.

Járványhelyzet miatti gazdasági intézkedések

A Magyar Kormány 2020. március 17-én az alábbi gazdaságot megsegítő intézkedéseket hozta. Hangsúlyozták, hogy ezek az első intézkedések melyeket további törvények, jogszabályok, intézekedések fognak követni.

 

Hiteleket érintő gazdasági intézkedések:

  1. § (1) Ha a felek eltérően nem rendelkeznek, a veszélyhelyzet fennállása alatt az adósnak a hitelező által üzletszerűen nyújtott hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből (a továbbiakban: szerződés) eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége akként módosul, hogy az adós a szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére fizetési haladékot kap (a továbbiakban: fizetési moratórium). A fizetési moratórium nem érinti az adós azon jogát, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen.

(2) A szerződések teljesítési határidejének módosulása a szerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségeket is módosítja, függetlenül attól, hogy a mellékkötelezettséget szerződésbe vagy egyoldalú jognyilatkozatba foglalták a felek.

(3) A fizetési moratórium 2020. december 31-éig tart, melynek időtartamát a Kormány rendeletével meghosszabbíthatja.

(4) A szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama a fizetési moratórium idejével meghosszabbodik. A veszélyhelyzet fennállása alatt lejáró szerződés 2020. december 31-éig meghosszabbodik.

(5) E § rendelkezéseit a 2020. március 18. napján huszonnégy órakor fennálló szerződések alapján már folyósított kölcsönökre kell alkalmazni.

  1. § E rendelet hatálybalépését követően kötött szerződés alapján felvett, zálogjoggal nem biztosított fogyasztói hitelek esetén a teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékét.

 

Egyes ágazatokat érintő gazdasági intézkedések:

  1. § (1) A turisztikai, a vendéglátóipari, a szórakoztatóipari, a szerencsejáték, a filmipari, az előadóművész, a rendezvényszervező és a sportszolgáltatást nyújtó ágazatok tekintetében a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó bérleti szerződéseket 2020. június 30-áig nem lehet felmondással megszüntetni. A felmondási tilalom a Kormány rendeletével a veszélyhelyzet fennállásáig meghosszabbítható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bérleti díj a veszélyhelyzet fennállása alatt nem emelhető, abban az esetben sem, ha azt a szerződés egyébként lehetővé teszi.

  1. § (1) A 3. § (1) bekezdésében meghatározott ágazatokban működő gazdasági egységekben 2020. március, április, május és június hónapokra a foglalkoztatott
  2. a) munkavállalók esetében a munkáltató mentesül a munkabér utáni közterhek megfizetése alól,
  3. b) munkavállaló munkabérét terhelő járulékok közül kizárólag a természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség áll fenn, azzal, hogy annak havi mértéke nem haladhatja meg az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét, a 7710 forintot.

(2) A turizmusfejlesztési hozzájárulás megfizetésére kötelezetteknek a 2020. március 1. napjától 2020. június 30. napjáig terjedő időszakra nem kell turizmusfejlesztési hozzájárulást fizetni, amely időszakra a turizmusfejlesztési hozzájárulás bevallására és megállapítására nem kerül sor.

  1. § A személyszállítási szolgáltatást végző kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó adózók a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szerinti adófizetési kötelezettségük alól a 2020. március, április, május és június hónapokra mentesülnek.

 

Munka törvénykönyvét érintő intézkedések:

  1. § (1) A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet által elrendelt veszélyhelyzet időtartama alatt előírt tilalmak, korlátozások betartása érdekében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) a (2)–(4) bekezdés szerinti eltérő szabályokkal kerül alkalmazásra.

(2) Az Mt.-t a veszélyhelyzet megszűnését követő harminc napig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

  1. a) a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást az Mt. 97. § (5) bekezdése szerinti közlési szabályoktól eltérően is módosíthatja,
  2. b) a munkáltató a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést egyoldalúan elrendelheti,
  3. c) a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket megteheti.

(3) A (2) bekezdésben foglalt szabályoktól eltérő kollektív szerződéses rendelkezéseket e rendelet hatályának tartama alatt alkalmazni nem lehet.

(4) A munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhetnek.

 

Olvass további híreket a Könyvelő Fót honlapunkon

Forrás: Magyarközlöny