2021 évi adóváltozások

A 2021.évi adóváltozásokról írunk az alábbiakban, a teljesség igénye nélkül, zömében az ügyfeleink körében előforduló témákat illetően.

Iparűzési adó:

2021 adóévre az iparűzési adó 1%-ra csökken a KKV-k esetében, feltétele: február 25-ig nyilatkozat benyújtása a NAV felé

Minimálbér 2021:

Jelenleg is tárgyalás alatt az összege. Tervezet szerint 167400,-ft minimálbér és a garantált bérminimum 219000,-ft várható. Családi adókedvezmény összege nem változik.

 

Egyéni vállalkozók szüneteltetése 2021:

Az egyéni vállalkozók szüneteltetésének ideje 2 évről 3 évre nő

Online számla 2021:

A számla kiállítási idő 15 napról 8 napra csökken. Teljes körű adatszolgáltatási kötelezettség lép életbe!  Vevő adószámát kötelező feltüntetni, magánszemély adóazonosító jelét NEM kell. Kézi számlatömb használata továbbra is lehetséges, de a számlázó programok időt és pénzt takarítanak meg így érdemes számlázó program használatára áttérni.  Megszűnik a számlázó program bejelentési kötelezettsége. Továbbá megszűnik a PTGSZLAH adatszolgáltatási kötelezettség is.

Kata 2021:

A 2021.évet illető kata változásokról korábban írtunk már egy tájékoztató cikket.  A legfontosabb változások

  • magánszemély egyetlen jogviszonyban lehet katás
  • 3 milllió forint felett (egy vevő felé) 40% különadóval adózik
  •  40%-os adó nem mentesít a tételes adó megfizetése alól
  •  a különadó megfizetése nem jelent magasabb ellátási alapot
  • a különadó megfizetése nem szünteti meg a munkaviszony vélelmét
  • a 40%-os adóval megfizetett összeg nem számít bele a 12 millió forintos értékhatárba
  • magánszemély nem minősül kifizetőnek
  • kisadózónak tájékoztatási és bevallási kötelezettsége is van
  • belföldi kifizetőnek is tájékoztatási kötelezettsége van a 40%-os adó alapjaként figyelembe vett összegekről

Ki fizet és mennyit?

  • Külföldi kapcsolt vállalkozás esetén adófizető a katás vállalkozás az adóalap 71,42%
  • Belföldi kapcsolt vállalkozás esetén adófizető a kifizető, az adóalap 100%
  • Belföldi nem kapcsolt vállalkozás esetén 3 millió ft felett az adófizető a kifizető, az adóalap 100% (néhány kifizető kivétel pl. költségvetési szerv a kifizető, egészségügyi alapból stb)
  • Külföldi nem kapcsolt vállalkozás esetén 3 millió ft felett, adófizető a katás vállalkozás, az adóalap 100%
  • 12 millió forint éves bevétel felett az adófizető a katás vállalkozás, az adóalap 100%

A fenti esetekben mindkét félnek bevallási kötelezettsége van, eltérő időpontokban és adatokkal. Még, hogy jó, hogy katásnak nem kell könyvelő…

 

 Áfa 2021:

Megváltoztak az áfa kódok, összefoglaló táblázatot emailben kiküldtük.

 

EKAER 2021:

2021-évtől megadott érték vagy tömeghatárt meghaladó ún. „kockázatos termékek” tartoznak az EKÁER hatálya alá. Aki érintett lehet az EKAER elektronikus közúti árufuvarozási ellenőrző rendszer) terén az szíveskedjen megismerni a jan.1-től hatályos jogszabályokat mert az EKAER nem a könyvelő feladata!!!

MI AZ EKÁER?

A tisztességes kereskedők, fuvarozók elemi érdeke az illegális piaci szereplők kizárása a piacról, ezért minden vállalkozásnak a szállításhoz kapcsolódó adatokat (áru megnevezése, mennyisége, feladó/átvevő, szállító jármű rendszáma stb.) egy központi elektronikus rendszerben még a fuvarozás előtt rögzítenie kell. Az új rendszer minden eddiginél hatékonyabb ellenőrzést tesz lehetővé a hatóságok részére: jelentősen csökkenhetnek a visszaélések, és tovább fehéredik a gazdaság.

 

Egészségügyi szolgáltatási járulék 2021:

Jan.1-től a biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezőknek havonta 8000,-ft egészségügyi szolgáltatási járulékot, azaz napi 270 ftot szükséges fizetniük.

 

Szociális hozzájárulási kedvezmény:

SZÉP kártya szocho kedvezménye kiterjesztve 2021.06.30-ig

 

Olvass további híreket a Könyvelő Fót honlapunkon

 

 

Otthon felújítási támogatás 2021

A Kormány 518/2020. (XI. 25.) Korm. rendelete alapján 2021.január 1-től otthon felújítási támogatást igényelhetnek a gyermeket nevelő családok lakhatási körülményeiknek javítása céljából.

Otthon felújítási támogatás 2021

Otthonfelújítási támogatás igénybevételének feltételei:

A támogatást a legalább egy gyermeket váró vagy nevelő igénylő – azonos lakóhellyel rendelkező házastársak vagy élettársak közösen, együttes igénylőként – igényelheti. A támogatást az igénylő – együttes igénylők összesen – egy alkalommal veheti igénybe. A támogatás igénybevételének feltétele, hogy az igénylő – együttes igénylés esetén legalább az egyik igénylő –  büntetőjogi felelőssége mellett, a Társadalombiztosítási Azonosító Jele megadásával teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik, hogy a támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában – az (5) bekezdésben foglalt eset kivételével – a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 6. §-a szerint biztosított – ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személyt –, vagy 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül (további részletek az 518/2020 közlönyben)

A támogatás mértéke:

Az otthon felújítási támogatás összege a számlával igazolt felújítási költségek 50%-a, de legfeljebb 3 000 000 forint.

Támogatható építési tevékenységek:

 Az otthonf felújítási támogatás a következő építési tevékenységekhez igényelhető:

a) víz-, csatorna-, elektromos-, gáz-közműszolgáltatás bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése vagy cseréje,

b) fürdőhelyiség, illetve WC létesítése olyan lakásban, amely nem rendelkezik ilyen helyiséggel,

c) fűtési rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is,

d) az épület szigetelése, ideértve a lábazatszigetelést, a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat,

e) a külső nyílászáró cseréje, redőny, árnyékoló, spaletta, rovarháló, biztonsági rács felszerelése vagy cseréje, párkányok, küszöbök cseréje vagy felújítása,

f ) tető cseréje, felújítása, szigetelése,

g) égéstermék-elvezető építése, korszerűsítése,

h) klímaberendezés beépítése, cseréje,

i) napkollektor, napelemes rendszer telepítése, cseréje,

j) belső tér felújítása, ideértve

ja) a lakás helyiségeinek belső fali, padló-, födém- vagy álmennyezeti burkolat cseréjét, felújítását, festését, tapétázását,

jb) a galériaépítést,

jc) a belső lépcső kialakítását és cseréjét,

jd) a szaniterek beépítését vagy cseréjét,

je) a villanykapcsolók és -dugaljak kialakítását és cseréjét,

jf ) a belső nyílászárók, belső párkányok, küszöbök beépítését, cseréjét vagy felújítását,

k) a lakással azonos ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számon található épület, nem lakás céljára szolgáló helyiség (így különösen: nyári konyha, mosókonyha, tároló) felújítása,

l) kerítés építése,

m) gépjárműtároló építése vagy nyitott gépkocsibeálló kialakítása,

n) terasz, loggia, erkély, előtető építése,

o) térburkolat készítése, cseréje,

p) télikert kialakítása,

q) – amennyiben az igénylő vagy gyermeke mozgáskorlátozott személynek minősül – a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 9. § (10) bekezdésében meghatározott akadálymentesítési munkák,

r) alapozási szerkezet megerősítése, valamint

s) beépíthető bútor vagy konyhai gép beépítése, cseréje.

 

Az építési tevékenységek teljesítésének igazolása:

Az építési tevékenységek teljesítését igazoló számlaként

a) az igénylő – együttes igénylés esetén az igénylők egyike – saját nevére szóló,

b) az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó termékértékesítésről, illetve szolgáltatásnyújtásról kiállított, és

c) a felújítással kapcsolatos tervezési, építési, szerelési munkálatok tekintetében egy vagy több, a vállalkozási szerződés vagy szerződések szerinti vállalkozó által kiállított olyan számla fogadható el, amelyről a vállalkozó az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 10. számú melléklet 1. pontja szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítette. A támogatás összegében az anyagköltség, illetve a vállalkozói díj 50-50%-os arányban szerepelhet A felújítással kapcsolatos tervezési, építési, szerelési munkálatokat végző vállalkozó által kiállított számla csak akkor fogadható el, ha a vállalkozó az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa, vagy gazdálkodó szervezet esetében az igénylő vagy az igénylő közeli hozzátartozója vagy élettársa annak nem tagja, munkavállalója vagy vezető tisztségviselője. Nem fogadható el az olyan számla, amelyet az igénylő a felújítással érintett lakás vonatkozásában a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezmény kapcsán már elszámolt.

Otthon felújítási támogatás igénylése:

 A támogatás a lakáson végzett építési tevékenységek befejezését és a számlák kifizetését követően 60 napon belül,de legkésőbb 2022. december 31-ig igényelhető. Több számla esetén az igénylési határidő számításánál a legutolsó kifizetési időpontot kell alapul venni. A támogatás iránti kérelem a Kincstár által rendszeresített formanyomtatványon, 

– az igénylő, együttes igénylés esetén az igénylők egyike elektronikus azonosítását követően – a Kincstár által üzemeltetett elektronikus felületen, postai úton vagy személyesen a kormányablaknál nyújtható be. Az otthon felújítási támogatás részletszabályait a 259-es számú Magyar Közlönyben megjelent 518/2020. (XI. 25.) Korm. rendeletben olvashatjátok.

Olvass további híreket a Könyvelő Fót honlapunkon

 

KATA VÁLTOZÁSOK 2021.

A 2021. január 1-től érvénybe lépő jelentős KATA változásokat, szigorításokat röviden összefoglaljuk:

A módosítások alapján a kisadózók bevételét a tételes adófizetésen túl, 40%-os különadó is terhelni fogja az alábbi feltételek esetén:

  • belföldi vállalkozás felé év elejétől összesítve a 3 millió forintot meghaladó számlázás esetén a számlát befogadó 40% különadót fizet a felettes rész után
  • kapcsolt vállalkozás felé értékhatár nélkül 40% különadót köteles fizetni a számlát befogadó
  • külföldi vállalkozás felé 3 millió forintot meghaladó számlázás esetén a katás vállalkozó fizeti meg a felettes rész 71,42%-a után a 40% különadót
  • Értékhatártól függetlenül egyik félnek sem kell különadót fizetni bizonyos esetekben, pl. költségvetési szerv felé történő számlázás esetén, magánszemély és nem kifizető felé történő számlázás esetén
  • A különadót bevallani és megfizetni kell tárgyhót követő hó 12-ig
  • Szerződéskötés előtt írásban tájékoztatni kell a kifizetőt arról, hogy katás egyéni vállalkozóként működik (tájékoztató sablon nyomtatványt kérjétek tőlünk emailben)
  • Több helyen egyszerre nem lehet kisadózóként közreműködni
  • A kifizető a tárgyévet követő év január 31-ig köteles tájékoztatni a kisadózó vállalkozást a 40 %-os mértékű adó alapjaként figyelembe vett összegről.
  • A bevételi értékhatár marad 12 millió forint, de a bevételi értékhatár meghatározásakor azokat a bevételeket melyeket 40%os különadó terhelt nem kell számításba venni
  • A kata változások nem érintik a tételes adó havi összegét, ami 2021-ben sem változik (75 eft, 50 eft, 25 eft)
  • A százalékos mértékű adó megfizetése nem mentesíti a vállalkozót a tételes adó megfizetése alól

            (a fenti KATA változások alapján üdvözlöm azokat akik szerint katásnak nem kell könyvelő…)

És akkor hogyan tovább?

A KATA változások ellenére továbbra is a legideálisabb adózási forma a KATA azoknak akik magánszemélyek felé számláznak, vagy gazdálkodók felé számláznak de nem haladják meg a 3 millió forintot egy gazdálkodó felé, illetve annak is ideális aki nem számláz kapcsolt vállalkozás felé.

Akinek szükséges a KATA adózást megváltoztatnia azok az alábbi lehetőségek közül választhatnak:

  • Katából kilépni és „sima” vállalkozói szja szerinti adózási formát választani, ami során meg kell fizetni a havi járulékokat és az eredmény utáni 9% vállalkozói szjat, valamint az osztalékadót ami 15% szja + 15,5% szocho
  • Választhatod az átalányadózást (melynek részlet szabályairól külön cikkben írtunk)
  • Alapíthatsz kft-t az egyéni vállalkozásod mellé, kft-ben megfizeted a havi járulékokat, az eredmény után a 9% társasági adót, és ha szeretnél osztalékot kivenni (nem kötelező) 15% szja, + 15,5% szocho. 

 

Olvass további híreket a Könyvelő Fót honlapunkon

Átalányadózás legfontosabb szabályai

Abban az esetben választható az átalányadózás amennyiben a megelőző adóévben az egyéni vállalkozó bevétele a 15 millió forintot nem haladta meg és az adóévben sem fogja meghaladni. Illetve kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozó esetén az évi 100 millió forintot.

A tevékenységét szüneteltető átalányadozó egyéni vállalkozó esetében a bevételi értékhatárt időarányosan kell figyelembe venni.

Az átalányadózó a bevételeit pénztárkönyvben vagy naplófőkönyvben vezeti, az összes költségeinek bizonylatait elévülési időn keresztül köteles megőrizni.

 A nyilvántartott bevételből az adóalapot törvényben meghatározott költséghányad figyelembevételével állapítjuk meg úgy, hogy nem szükségesek a költségszámlák.  Az így megkapott átalányadó alap lesz a személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó és társadalombiztosítási járulék alapja. A bevétel megszerzésének az ideje a készpénz átadása vagy a bankszámlán történő jóváírás napja.

Az átalányadózás főszabály szerinti költséghányada 40%.

Kedvezményes költséghányad alkalmazásai:

80% költséghányad alkalmazhatósága az alábbi tevékenységek esetében:

  • mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (TESZOR 01, 02),
  • bányászati (TESZOR 05-től 09-ig) és
  • feldolgozóipari (TESZOR 10-től 32-ig) termék-előállítás,
  • építőipari kivitelezés (TESZOR 41, 42);
  • mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (TESZOR 01.6),
  • vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (TESZOR 01.70.10),
  • erdészeti szolgáltatás (TESZOR 02.40.10) és
  • zöldterület-kezelés (TESZOR 81.30.10);
  • halászati szolgáltatás (TESZOR 03.00.71),
  • halgazdálkodási szolgáltatás (TESZOR 03.00.72);
  • feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig), kivéve:
    • valamennyi bérmunkában végzett szolgáltatás,
    • egyéb sokszorosítás (TESZOR 18.20);
  • építőipari szolgáltatás (TESZOR 43);
  • ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33.1),
  • gépjárműjavítás (TESZOR 45.20),
  • személyi, háztartási cikk javítása (TESZOR 95.2),
  • épületgépészeti berendezések javítása (TESZOR 43.21, 43.22, 43.29);
  • a taxis személyszállítás (TESZOR 49.32.11)
  • személygépjármű kölcsönzése vezetővel (TESZOR 49.32.12),
  • egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR 49.39.39),
  • közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.1);
  • számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR 95.1);
  • fényképészet (TESZOR 74.20);
  • textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR 96.01),
  • fodrászat, szépségápolás (TESZOR 96.02),
  • hobbiállat-gondozás (TESZOR 96.09.11).

 

87% költséghányad alkalmazhatósága az alábbi tevékenységek esetében:

  • a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység (TESZOR 56), kivéve a következőkben felsorolt üzleteket, mivel azok esetében a még kedvezőbb költséghányad szerinti adózás választható;
  • kiskereskedelmi tevékenység (TEÁOR 47), kivéve a következőkben felsorolt üzleteket, mivel azok esetében a még kedvezőbb költséghányad szerinti adózás választható.

 

93% költséghányad alkalmazhatósága üzletben folytatott tevékenységek esetén:

  • élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem (TEÁOR 47.11);
  • iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem (TEÁOR 47.19);
  • zöldség, gyümölcs kiskereskedelme (TEÁOR 47.21);
  • hús, húsáru kiskereskedelme (TEÁOR 47.22);
  • hal kiskereskedelme (TEÁOR 47.23);
  • kenyér-, pékáru-kiskereskedelem (TEÁOR 47.24-ből);
  • egyéb élelmiszer-kiskereskedelemből a gyógytea és étrend-kiegészítő termékek kiskereskedelme (TEÁOR 47.29-ből);
  • vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelem (TEÁOR 47.52);
  • gyógyszer-kiskereskedelemből a vitaminok kiskereskedelme (TEÁOR 47.73-ból);
  • gyógyászati termékek kiskereskedelme (TEÁOR 47.74).

Az átalányadózó egyéni vállalkozó járulékai

Az átalányadózó egyéni vállalkozó köteles saját maga után és munkavállalói után a járulékokat megfizetni. Saját maga után az átalányban meghatározott jövedelem szerint 15% személyi jövedelemadót, 15,5% szociális hozzájárulási adót (átalányban megállapított jövedelem 112,5%-a) és 18,5% tb járulékot köteles fizetni. Amennyiben az átalányban meghatározott jövedelem nem éri egy a havi minimálbér összegét úgy a minimálbért vagy garantált bérminimumot kell alapnak tekinteni.  A járulék megfizetése havonta történik.

Átalányadozás megszűnése

Az átalányadózásra való jogosultság megszűnik pl. abban az esetben ha a vállalkozó a számla vagy nyugtaadási köteletezettségét elmulasztja és emiatt mulasztási bírság kiszabása történik. Az átalányadozói körből történő kilépés esetén 4 évig nem választhatjó újra ez az adózási forma. Amennyiben az adózó átlépi az előírt bevételi korlátot úgy az adóév egészére át kell lépni a vállalkozói személyi jövedelemadó szerinti adózás alá.

Áfa

Természetesen alanyi mentes átalányadózónak is 12 millió forint az áfamentességi határ.

(Szja tv. 50.§)

Olvass további híreket a Könyvelő Fót honlapunkon

2020. Július 1. Legfontosabb adóváltozások

2020. július 1-től adóváltozások sora lép életbe:

Ahogy azt már korábban is írtuk, kötelező a vevő adószámát feltüntetni a számlákon valamint a számla kibocsátásra rendelkezésre álló idő 8 napra rövidül. Minden belföldi adóalanynak adott számláról kötelező az adatszolgáltatás a NAV felé ÁFA tartalomtól függetlenül és az alanyi mentes vállalkozásoknak is kötelező. A géppel kiállított számlákat a számlázó program automatikusan lejelenti a NAV felé, amennyiben megfelelően összekötésre került a NAV online adatszolgáltató rendszerével. A kézi számlákat pedig kötelező felvinni a NAV online számla adatszolgáltató rendszerébe az online felületen. Bár a NAV nem szankcionálja 2020.09.30.-ig a téves vagy hibás, hiányos adatszolgáltatásokat, azért mindenkit arra kérünk, hogy körültekintően tegyen eleget az adatszolgáltatásoknak mert a későbbiekben akár 500 ezer Ft/ elmulasztott számla bírság is kiszabható.

A pénztárgépesek figyelmét felhívom arra, hogy a pénztárgépbe beütött ügyletről tilos számlát is kiállítani.

Mert vagy nyugtát kap a vevő az online pénztárgépből, vagy ha számlát kér, akkor nem szabad a pénztárgépbe is beütni. Hiszen ellenkező esetben a NAV dupla adatszolgáltatást látna. Természetesen ha a vásárlás értéke meghaladja a 900.000,-ft-ot akkor kötelező számlát adni.

Társadalombiztosítási változások

Minden nyugdíjasra kiterjesztik a járulékmentességet július 1-től (nem csak a munkaviszonyban állókra) így tehát már csak a 15% személyi jövedelemadót kell fizetniük.

Minden munkaviszonyban július 1-től adóváltozás a minimális járulékfizetés bevezetése, ami azt jelenti, hogy legalább a minimálbér 30%-a után meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot. Ez a változás az részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalókat érinti. 

Július 1-től a járulékok összeolvadnak egy közös járulékká, melynek a neve Társadalombiztosítási járulék lesz. Mértéke: 18,5%

Az egyéni és társas vállalkozóknak megszűnik a minimálbér/garantált bérminimum 150%-os alapja utáni kötelező egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék fizetési kötelezettség. A társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a mindenkori minimálbér vagy garantált bérminimum után kell megfizetni.

Július 1-től fontos adóváltozás, hogy ismét csökken a szociális hozzájárulási adó: az eddigi 17,5 %-ról 15,5 %-ra csökken.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésre a NAV fokozottabban fog figyelni: amennyiben a járulékfizetésre kötelezett nem teljesíti a befizetést, úgy három hónap után elesik az egészségügyi szolgáltatások térítésmentes igénybevételének lehetőségétől.

Azok a Katás vállalkozások akik mentességet élveztek a KATA megfizetése alól, azoknak felhívjuk a figyelmét, hogy a mentesség 06.30-al megszűnik, tehát július 1-től ismét KATA fizetési kötelezettség terheli őket is.

Július 1.után is megmarad a PTGSZLAH adatszolgáltatási kötelezettség a nem adóalanyoknak, nyugta helyett kibocsátott számlák adatairól. (nav állásfoglalás szerint)

Járványügyi gazdasági intézkedések 5.

A Magyar Közlöny 2020.évi 82-es számában az alábbi koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében hozott néhány adózási könnyítésről adunk számot:

 

Társasági adó

A rendelet hatálybalépésének napja és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron kívüli társasági adó adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségének határidejét meghosszabbítják 2020. szeptember 30-ig.

KIVA

Az adózó a rendelet hatálybalépésének napja és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron kívüli kisvállalati adó adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségét, továbbá kisvállalati adóelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségét 2020. szeptember 30-ig teljesítheti.

HIPA

Az adózó a rendelet hatálybalépésének napja és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron kívüli helyi iparűzési adóbevallás-benyújtási kötelezettségét és az ezzel egyidejűleg teljesítendő adófizetési kötelezettségét, valamint a következő adóelőleg-fizetési időszakra szóló adóelőleg bevallás benyújtási kötelezettségét 2020. szeptember 30-ig teljesítheti.

Széchényi Pihenő Kártya

A Széchenyi Pihenő Kártya formájában – béren kívüli juttatásként – adható összeg emelése és mentesítése a szociális hozzájárulási adó alól, adómentesség e kormányrendelet hatálybalépésétől a 2020. június 30-ig adott juttatások tekintetében alkalmazható. (részletek a rendelet 3.§-ban)

IFA

A rendelkezés hatálybalépésétől 2020. december 31-ig terjedő időszakban eltöltött vendégéjszaka utáni idegenforgalmi adót az adó alanyának nem kell megfizetnie, az adó beszedésére kötelezettnek nem kell beszednie, befizetne, a megállapított, de be nem szedett adót azonban be kell vallania az adóhatósághoz. Nem kell bevallani a megállapított adót, ha annak összege nulla.

Fizetési könnyítés

Az Art. 198. §-a és 199. §-a szerinti kedvezményeken túl, az adóhatóság az adózónak és az adó megfizetésére kötelezett személynek a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig előterjesztett kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott, legfeljebb öt millió forint összegű adóra, egy alkalommal, legfeljebb hat havi pótlékmentes fizetési halasztást vagy legfeljebb tizenkét havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez, ha a kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja vagy valószínűsíti, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza. A kérelmet az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó elektronikus úton vagy írásban nyújthatja be. A fizetési könnyítésre irányuló eljárás illetékmentes. Az ügyintézési határideje tizenöt nap. A nem természetes személy adózónak és az adó megfizetésére kötelezett személynek a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig előterjesztett kérelmére az őt terhelő adótartozást egy alkalommal, legfeljebb húsz százalékkal, de öt millió forintot meg nem haladó összegben mérsékli, ha az adótartozás megfizetése a kérelmező gazdálkodási tevékenységét a veszélyhelyzetre visszavezethető okból llehetetlenítené. Az adómérséklés csak egy adónem tekintetében kérelmezhető. írásban nyújthatja be, eljárásmentes, ügyintézési határideje tizenöt nap.

Egészségügyi szolgáltatási járulék

A veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló után a munkáltató köteles 2020. május 1-től az egészségyügyi szolgáltatási járulékot bevallani és megfizetni. A munkáltató kérelmezheti a navnál hogy a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig fizethesse meg.

Pénztárgép:

Ha a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 48. § (2) bekezdése szerinti határidő a veszélyhelyzet időtartama alatt jár le,a felülvizsgálatot az üzemeltető a veszélyhelyzet megszűnését követő százhúsz napon belül köteles elvégeztetni

Hitelek:

Bevezetésre kerülnek: NHP Hajrá, MFB Krízis Hitel, MFB Versenyképességi Hitel (részletek: 1171/2020. (IV. 21.) Korm. határozata)

 

Olvass további híreket a Könyvelő Fót honlapunkon

Járványügyi gazdasági intézkedések 4. – NHP Hajrá

A Magyar Nemzeti Bank a járványügyi helyzet negatív hatásainak enyhítése érdekében meghirdette az NHP Hajrá programot. (Növekedési Hitelprogram)

 

nhp-hajráA hitelprogram a mikro, kis-és középvállalkozások számára válik elérhetővé.  A gazdaság újraindítása érdekében tett egyik legfontosabb intézkedés a rendkívül kedvező növekedési hitelkonstrukciók bevezetése, melynek legfőbb célja a munkahelyek megtartása, versenyképesség fenntartása.  A hitel igényelhető beruházásra, lizingre, fejlesztésre, hitelkiváltásra, forgóeszköz finanszírozásra mint pl. készlet, szállítók, munkabér, illetve cégfelvásárlásra is. A hitel futamideje akár 20 év is lehet. Fix kamatozású, maximum 2,5% éves kamat.   A hitel minimum összege 1 millió forint lehet, maximális hitelösszeg 20 milliárd forint. A pénzügyi intézmények a hitelbírálati döntést két héten belül kötelesek meghozni. Javasoljuk a vállalkozásoknak több hitelintézet megkeresését is, mert a gyors eljárásban illetve a kamat összegében eltérések lehetnek. Az NHP Hajrá igénylés már több banknál online is igényelhető.

Olvass további híreket a Könyvelő Fót honlapunkon

 

Járványügyi gazdasági intézkedések 3.

A Magyar Kormány 2020.április 10-én megjelentette a 71. számú Magyar Közlönyben a gazdaságvédelmi akcióterv keretében hozott soron következő gazdasági intézkedéseit.

 

 

  1. A munkáltatók járulékterheinek csökkentését (lásd. járványügyi gazdasági intézkedések 2. cikkünkben) érintő gazdasági intézkedések a következő TEÁOR és TESZOR számmal azonosított tevékenységet tényleges főtevékenységként végzők esetében bővülnek ki: (nem katás egyéni vállalkozókra vonatkozik kizárólag munkáltatói minőségükben)

 

o) növényi szaporítóanyag termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.30),

p) egyéb, nem évelő növény termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.19),

q) egyéb évelő növény termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.29),

r) dísznövény nagykereskedelme (TEÁOR és TESZOR 46.22),

s) dísznövény, vetőmag, műtrágya, hobbiállat-eledel kiskereskedelme (TEÁOR és TESZOR 47.76),

t) vadgazdálkodás, vadgazdálkodási szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 01.70),

u) desztillált szeszes ital gyártása (TEÁOR és TESZOR 11.01),

v) szőlőbor termelése (TEÁOR és TESZOR 11.02),

w) sörgyártás (TEÁOR és TESZOR 11.05) és

x) szőlőtermesztés (TEÁOR és TESZOR 01.21).

A fenti tevékenységet végzőkre a járulékkedvezmény csak további kritériumoknak történő megfelelés esetén vonatkozik. (97/2020. (IV. 10.) Korm. rendelete 2§)   

(További részletek a fenti járulékkedvezményről ide kattintva weboldalunkon a Járványügyi gazdasági intézkedések 2. cikkben)

 

  1. A veszélyhelyzet idején csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás támogatása

 

A fővárosi és megyei Kormányhivatal gazdasági intézkedésként támogatást nyújt a munkavállaló és munkaadó együttes kérelmére a munkavállaló részére, ha

a) a munkavállaló

aa) ugyanazon munkaviszonya kapcsán nem részesül részmunkaidőben történő foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb támogatásban,

ab) a munkaadóval legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától munkaviszonyban áll, és

ac) nem tölti a felmondási idejét, ha

b) a munkaadó

ba) a vele munkaviszonyban álló, vele együttes kérelmet benyújtó munkavállalót csökkentett munkaidőben foglalkoztatja a munkavállalói létszám csökkentésének megelőzése érdekében,

bb) a támogatás iránti kérelmében bemutatja a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatást megalapozó gazdasági körülményeit, ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggését, a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó eddig megtett és várható intézkedését,

bc) a bb) ponttal összefüggésben munkavégzés átütemezésére nyitva álló munkaidő-beosztási lehetőségeket a kérelem benyújtásáig kimerítette,

bd) legalább hat hónapja működik, és

be) a vele együttes kérelmet benyújtó munkavállaló vonatkozásában a kérelem benyújtásakor nem részesül munkahelyteremtő, vagy munkahelymegőrzés támogatásban, vagy kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók foglalkoztatásának támogatásában.

Felhívnánk a figyelmet a csökkentett munkaidő fogalmára: a veszélyhelyzet kihirdetését követően módosításra kerülő munkaszerződés szerint háromhavi átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét elérő, de a hetven százalékát meg nem haladó részmunkaidő, amely legalább napi négy óra munkaidőnek megfelelő tartalmú;

 A támogatás időtartalma: 3 hónap

A támogatás mértéke: A havi távolléti díj személyi jövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének a harminc, negyven vagy ötven százalékban kieső munkaidőre járó arányos részének hetven százaléka. Folyósított támogatás esetén a munkavállaló és munkáltató a 105/2020. (IV. 10.) Korm. rendelete 4 §-a szerint kötelezettségeket vállal. (pl. létszámtartási kötelezettség)

A támogatás igénylése: A támogatás a munkaadó és munkavállaló együttes kérelmére nyújtható. A támogatás iránti kérelmet a munkaadó a veszélyhelyzet időtartama alatt vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő egy hónapon belül nyújthatja be. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétett erre rendszeresített formanyomtatványon, elektronikus úton nyújtja be. A kitöltött kérelmet a munkavállaló foglalkoztatási helye szerint illetékes kormányhivatalnál kell előterjeszteni. A kormányhivatal a kérelem tekintetében nyolc munkanapon belül megvizsgálja a rendeletben foglalt feltételek fennállását. Határozatban dönt a támogatás nyújtásáról vagy a kérelem elutasításáról. Amennyiben a kérelem megfelel a rendeletben foglalt feltételeknek, a kérelem alapján a munkavállaló részére támogatást nyújt.

Olvass további híreket a Könyvelő Fót honlapunkon

Segít a NAV

A NAV gyakori kérdések és válaszok a járványhelyzet adóintézkedéseiről címmel, állandóan frissülő, bővülő segítő célzatú tanulmányt jelentetett meg az oldalán. A teljesség igénye nélkül az ügyfeleink körében leggyakrabban felmerülő kérdés-választ kiemeljük, de javaslom mindenkinek a teljes kérdés-válasz sorozat áttanulmányozását.

 

Mi a teendő akkor, ha a gazdálkodó a koronavírus járvány miatt a kötelezettségeit nem tudja határidőben befizetni?

A koronavírus terjedésével összefüggésben kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel, ha az adózók a járvány- illetve a veszélyhelyzet gazdasági következményei miatt – önhibájukon kívül – nem tudnak eleget tenni fizetési kötelezettségeiknek, fizetési kedvezmény (fizetési halasztás, részletekben történő megfizetés, mérséklés, illetve elengedés) iránti kérelmet nyújthatnak be a NAV-hoz. Azoknál az adózóknál (természetes személyek és gazdálkodó szervezetek), akik fizetési kedvezményi kérelmükben a fizetési nehézség okaként a koronavírus által okozott gazdasági nehézségre hivatkoznak, e körülményeket a törvényi kereteken belül fokozottan figyelembe kell venni. A kérelem benyújtható papíralapon vagy elektronikusan. A papíralapú kérelmet célszerű a NAV által rendszeresített nyomtatványon benyújtani. A nyomtatványok megtalálhatók a NAV honlapján (www.nav.gov.hu) a „Letöltések” → „Adatlapok, igazolások, meghatalmazás-minták” → „Adatlapok fizetési könnyítésre és/vagy mérséklésre irányuló kérelmek elbírálásához” menüpontban. Az elektronikus ügyintézés feltétele, hogy az adózónak legyen ügyfélkapuja. Az elektronikus kérelem (magánszemély esetében a FAM01 nyomtatvány) a www.nav.gov.hu „Letöltések” → „Nyomtatványkitöltő programok” útvonalon érhető el. A fizetési kedvezményre irányuló kérelem benyújtásának feltételeiről és módjáról a NAV honlapján, „Segítség rendkívüli helyzetben (Covid-19)” rovatban közzétett tájékoztatókban részletes információk találhatók.

 

Ha a vállalkozó megbízott könyvelője elérhetetlen, mert például igazoltan koronavírus-fertőzött, és nála vannak a bevalláshoz szükséges iratok, dokumentumok élhet-e igazolási kérelemmel?

Ebben az esetben a vállalkozó igazolási kérelmet terjeszthet elő. Az igazolási kérelmet a bevallási határidő elmulasztása esetén az akadály megszűnését követő tizenöt napon belül, a bevallás pótlásával egyidejűleg lehet előterjeszteni.

 

Be kell-e jelenteni a NAV-hoz, ha az adózó bezárja az üzletét a koronavírus miatt?

Nem kell bejelenteni a NAV-hoz, ha az adózó az üzletét bezárja. Az üzletben működő online pénztárgép használatának 30 napon túli szüneteltetését azonban be kell jelenteni a PTGTAXUZ nyomtatványon.

 

Mi a módja a fizetési kedvezmény kérelmezésének? Van-e speciális szabály, eljárás, igazolási forma arra az esetre, ha a fizetési nehézség a járványügyi helyzet miatt alakult ki?

Fizetési kedvezmény iránti kérelmet az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett jogi személy és egyéb szervezet a FAG01, az egyéni vállalkozók pedig a FAM01 űrlapon terjeszthet elő. Az űrlapok az alábbi útvonalon érhetők el:

https://nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok

Az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózóknak is van lehetőségük arra, hogy az űrlapokon az Ügyfélkapun keresztül, elektronikusan küldjék be a kérelmüket, vagy dönthetnek a papíralapú előterjesztés mellett is, levélformában vagy a NAV internetes honlapján az „Adatlapok fizetési könnyítésre és/vagy mérséklésre irányuló kérelmek elbírálásához” menüpontban elérhető adatlap kitöltésével, az alábbi elérési útvonalon:

https://nav.gov.hu/nav/letoltesek_egyeb/adatlap

A papíralapú kérelmet a lakóhely, tartózkodási hely, illetve a székhely, telephely szerint illetékes NAV-igazgatósághoz címezve kell előterjeszteni. Azt, hogy a fizetési nehézség a járványügyi helyzet miatt alakult ki, bizonyítja egyrészt a tartozás keletkezésének időpontja, másrészt a természetes személy kérelmezőnek a veszélyhelyzet elrendelését megelőző és követő jövedelmi és vagyoni helyzetének, illetve a gazdálkodási tevékenységet folytató kérelmezőnek a veszélyhelyzet elrendelését megelőző és követő gazdálkodási adatainak összehasonlítása.

 

Fizetés nélküli szabadság esetén milyen egészségügyi ellátást kaphat a magánszemély, kell-e fizetnie egészségügyi szolgáltatási járulékot, átvállalhatja-e a munkáltató a fizetési kötelezettséget ilyen esetben?

Ha a munkavállaló fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe, akkor szünetel a biztosítási jogviszonya, így csak akkor jogosult orvosi ellátásra, ha egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7 710 forint (napi összege 257 forint), amit már a fizetés nélküli szabadság első napjától fizetni kell. A járulékfizetést a munkavállaló helyett – annak hozzájárulásával – más személy vagy szerv, azaz a munkáltató is teljesítheti. A járulékfizetéshez az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban is kitölthető 20T1011-es adatlapon kell a NAV-hoz bejelentkezni. Ezen az adatlapon kell az egészségügyi szolgáltatási járulék átvállalásáról nyilatkozni, ami a NAV jóváhagyásával válik érvényessé.

 

A tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozónak mikortól kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie?

Ha a főfoglalkozású egyéni vállalkozó szünetelteti vállalkozási tevékenységét, akkor az egészségügyi szolgáltatási járulékot a szünetelés kezdő napjától kell megfizetnie – feltéve, hogy egészségügyi szolgáltatásra más jogcímen nem jogosult.

 

A Rendeletnek a katásokra vonatkozó mentességi szabálya minden katás vállalkozásra vonatkozik, vagy csak az egyéni vállalkozóknak nem kell fizetni tételes adót március-június hónapokra, ha mentesített tevékenységet végeznek?

A Rendelet 1. § (8) bekezdésében foglalt mentességi szabály valamennyi, a Katv. szerinti kisadózó vállalkozásra vonatkozik, ha az ott felsorolt tevékenységet folytat és a felsorolt tevékenység tekintetében 2020. február hónapjában már a Katv. hatálya alá tartozott.

 

A kisadózó egyéni vállalkozó megszünteti a tevékenységét a kialakult veszélyhelyzet miatt. Ha a veszélyhelyzet elmúltával még ebben az évben újrakezdi a vállalkozását, akkor lehetősége lesz-e rá, hogy újra „katázzon”?

A kata az adóalanyiság megszűnésének évére és az azt követő 12 hónapra ismételten nem választható. Ha a kisadózó 2020-ban megszünteti az egyéni vállalkozását, de még ebben az évben újraindítja azt, akkor egyéni vállalkozóként katát leghamarabb 2022. január 1-jétől választhat újra, erről a megszűnés évét követő adóév (2021) decemberében nyilatkozhat legkorábban

 

Várható a személyijövedelemadó-bevallás és -fizetés határidejének meghosszabbítása?

Nem. A személyi jövedelemadó bevallásának és befizetésének törvényben foglalt határideje 2020. május 20. Azonban érdemes a legfrissebb információkért folyamatosan figyelemmel kísérni a NAV honlapját!

További kérdés-válasz  a NAV oldalán olvasható:

https://nav.gov.hu/nav/segitseg_rendkivuli_helyzetben/Gyakori_kerdesek_es_v20200326.html

Olvass további híreket a Könyvelő Fót honlapunkon

Járványügyi gazdasági intézkedések 2.

A Magyar Kormány 2020. március 23-án a Magyar Közlönyben megjelentette a kivételes járványügyi helyzetre tekintettel hozott rendeleteit. A gazdasági intézkedések  a vállalkozások anyagi helyzetét, liqviditási problémájuk megoldását hívatottak szolgálni.

 

Végrehajtási eljárásokat érintő gazdasági intézkedések

A rendelet hatálybalépésének napjától szünetelnek az adóhatóság előtt folyamatban lévő végrehajtási eljárások a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig. A végrehajtói letéti számlákra már  befolyt összegek a tartozásokra elszámolhatóak.

Gyermek ellátását érintő változások

A gyermek gondozására, nevelésére tekintettel nyújtott – kormányrendeletben meghatározott – egészségbiztosítási és családtámogatási ellátásokra való jogosultság a veszélyhelyzet megszűnéséig automatikusan meghosszabbodik és az ellátást a veszélyhelyzet fennállása alatt folyosítani fogják

Járulékterhek csökkentését érintő gazdasági intézkedések (nem katásokra vonatkozik)

A következő teáor szerinti főtevékenységet végzőkre vonatkozó kedvezmények kerültek kihirdetésre. A kedvezmények 2020. március, április, május és június hónapokra vehetők igénybe.

  1. taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 49.32),
  2. szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 55),
  3. vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 56),
  4. alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység (TEÁOR és TESZOR 90),
  5. sport-, szórakoztató, szabadidős tevékenység (TEÁOR és TESZOR 93),
  6. szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR 92),
  7. film, video, televízióműsor gyártása, hangfelvétel-kiadás (TEÁOR és TESZOR 59),
  8. konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 82.30),
  9. napilapkiadás (TEÁOR és TESZOR 58.13),
  10. folyóirat, időszaki kiadvány kiadása (TEÁOR és TESZOR 58.14) és
  11. műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 60).

A tényleges főtevékenységet úgy kell vizsgálni, hogy az minősül főtevékenységnek amelyből az adózónak e rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a származott.

Szociális hozzájárulás:

A fenti körbe tartozó vállalkozásoknak nem kell a szociális hozzájárulási adót megfizetni az érintett időszakban:

  1. a) kifizetőnek a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatása tekintetében,
  2. b) egyéni vállalkozónak e jogállására tekintettel, és
  3. c) társas vállalkozónak e jogállására tekintettel

TB Járulékok:

A fenti körbe tartozó vállalkozásoknak a járulékfizetési kötelezettséget

  1. a) foglalkoztatónál munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy,
  2. b) egyéni vállalkozó és
  3. c) a Tbj. szerinti társas vállalkozó

esetében úgy kell teljesíteni, hogy a járulékalapot képező jövedelem után kizárólag a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot, de legfeljebb 7710 forint összeget kell megfizetni.

Szakképzési hozzájárulás:

A fenti körbe tartozó vállalkozásoknak nem keletkezik szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége.

Turizmus fejlesztési hozzájárulás:

A turizmus fejlesztési hozzájárulás megfizetésére kötelezetteknek a 2020. január 1. és 2020. február 29. közötti és a 2020. július 1. és 2020. december 31. közötti időszakra vonatkozó turizmusfejlesztési hozzájárulást kell megállapítania, bevallania és megfizetnie. Tehát 2020. március 1- június 30. időszakra nem keletkezik turizmus fejlesztési hozzájárulás megfizetési kötelezettség.

 

Kisadózókat érintő gazdsági intézkedések

A Katv. szerinti kisadózó vállalkozás, amely

  1. taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 4932),
  2. fodrászat, szépségápolás (TEÁOR és TESZOR 9602),
  3. festés, üvegezés (TEÁOR és TESZOR 4334),
  4. egyéb humán-egészségügyi ellátás (TEÁOR és TESZOR 8690),
  5. villanyszerelés (TEÁOR és TESZOR 4321),
  6. fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9604),
  7. előadó-művészet (TEÁOR és TESZOR 9001),
  8. víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés (TEÁOR és TESZOR 4322),
  9. szakorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8622),
  10. épületasztalos-szerkezet szerelése (TEÁOR és TESZOR 4332),
  11. sport, szabadidős képzés (TEÁOR és TESZOR 8551),
  12. tetőfedés, tetőszerkezet-építés (TEÁOR és TESZOR 4391),
  13. általános járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8621),
  14. padló-, falburkolás (TEÁOR és TESZOR 4333),
  15. fogorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8623),
  16. előadó-művészetet kiegészítő tevékenység (TEÁOR és TESZOR 9002),
  17. egyéb sporttevékenység (TEÁOR és TESZOR 9319),
  18. fekvőbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8610),
  19. konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 8230),
  20. üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5520),
  21. testedzési szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9313),
  22. egyéb vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 5629),
  23. egyéb szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5590),
  24. szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR9200),
  25. idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül (TEÁOR és TESZOR 8810) és
  26. szállodai szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5510)

főtevékenységet folytat 2020. március, április, május és június hónapra tekintettel mentesül a kisadózó után a Katv. szerinti tételes adó megfizetése alól. Ezt a rendelkezést azon kisadózók alkalmazhatják akik már 2020. február hónapjában is a kisadózó törvény hatálya alá tartoztak.

A tényleges főtevékenységet úgy kell vizsgálni, hogy az minősül főtevékenységnek amelyből az adózónak e rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a származott.

Azok a kisadózók akik 2020. március 1. előtt a kisadózók tételes adójából adótartozást halmoztak fel a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónaptól 10 havi egyenlő részletben – az egyes részleteket a tárgyhó 12. napjáig – fizetheti meg. Az állami adóhatóság a 2020. március 1-jétől a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónapig és a részletfizetés időtartamára az adótartozásra pótlékot nem számít fel. Ha az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, akkor a kedvezményre való jogosultságát elveszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ebben az esetben az adóhatóság a tartozás fennmaradó részére – a 2020. március 1-jéig terjedő időszakra felszámított késedelmi pótlékon felül – 2020. március 1-jétől késedelmi pótlékot számít fel.

Turizmus fejlesztési hozzájárulás:

A turizmus fejlesztési hozzájárulás megfizetésére kötelezetteknek a 2020. január 1. és 2020. február 29. közötti és a 2020. július 1. és 2020. december 31. közötti időszakra vonatkozó turizmusfejlesztési hozzájárulást kell megállapítania, bevallania és megfizetnie. Tehát 2020. március 1- június 30. időszakra nem keletkezik turizmus fejlesztési hozzájárulás megfizetési kötelezettség.

Forrás:  Magyar Közlöny

Olvass további híreket a Könyvelő Fót honlapunkon