Segít a NAV

A NAV gyakori kérdések és válaszok a járványhelyzet adóintézkedéseiről címmel, állandóan frissülő, bővülő segítő célzatú tanulmányt jelentetett meg az oldalán. A teljesség igénye nélkül az ügyfeleink körében leggyakrabban felmerülő kérdés-választ kiemeljük, de javaslom mindenkinek a teljes kérdés-válasz sorozat áttanulmányozását.

 

Mi a teendő akkor, ha a gazdálkodó a koronavírus járvány miatt a kötelezettségeit nem tudja határidőben befizetni?

A koronavírus terjedésével összefüggésben kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel, ha az adózók a járvány- illetve a veszélyhelyzet gazdasági következményei miatt – önhibájukon kívül – nem tudnak eleget tenni fizetési kötelezettségeiknek, fizetési kedvezmény (fizetési halasztás, részletekben történő megfizetés, mérséklés, illetve elengedés) iránti kérelmet nyújthatnak be a NAV-hoz. Azoknál az adózóknál (természetes személyek és gazdálkodó szervezetek), akik fizetési kedvezményi kérelmükben a fizetési nehézség okaként a koronavírus által okozott gazdasági nehézségre hivatkoznak, e körülményeket a törvényi kereteken belül fokozottan figyelembe kell venni. A kérelem benyújtható papíralapon vagy elektronikusan. A papíralapú kérelmet célszerű a NAV által rendszeresített nyomtatványon benyújtani. A nyomtatványok megtalálhatók a NAV honlapján (www.nav.gov.hu) a „Letöltések” → „Adatlapok, igazolások, meghatalmazás-minták” → „Adatlapok fizetési könnyítésre és/vagy mérséklésre irányuló kérelmek elbírálásához” menüpontban. Az elektronikus ügyintézés feltétele, hogy az adózónak legyen ügyfélkapuja. Az elektronikus kérelem (magánszemély esetében a FAM01 nyomtatvány) a www.nav.gov.hu „Letöltések” → „Nyomtatványkitöltő programok” útvonalon érhető el. A fizetési kedvezményre irányuló kérelem benyújtásának feltételeiről és módjáról a NAV honlapján, „Segítség rendkívüli helyzetben (Covid-19)” rovatban közzétett tájékoztatókban részletes információk találhatók.

 

Ha a vállalkozó megbízott könyvelője elérhetetlen, mert például igazoltan koronavírus-fertőzött, és nála vannak a bevalláshoz szükséges iratok, dokumentumok élhet-e igazolási kérelemmel?

Ebben az esetben a vállalkozó igazolási kérelmet terjeszthet elő. Az igazolási kérelmet a bevallási határidő elmulasztása esetén az akadály megszűnését követő tizenöt napon belül, a bevallás pótlásával egyidejűleg lehet előterjeszteni.

 

Be kell-e jelenteni a NAV-hoz, ha az adózó bezárja az üzletét a koronavírus miatt?

Nem kell bejelenteni a NAV-hoz, ha az adózó az üzletét bezárja. Az üzletben működő online pénztárgép használatának 30 napon túli szüneteltetését azonban be kell jelenteni a PTGTAXUZ nyomtatványon.

 

Mi a módja a fizetési kedvezmény kérelmezésének? Van-e speciális szabály, eljárás, igazolási forma arra az esetre, ha a fizetési nehézség a járványügyi helyzet miatt alakult ki?

Fizetési kedvezmény iránti kérelmet az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett jogi személy és egyéb szervezet a FAG01, az egyéni vállalkozók pedig a FAM01 űrlapon terjeszthet elő. Az űrlapok az alábbi útvonalon érhetők el:

https://nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok

Az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózóknak is van lehetőségük arra, hogy az űrlapokon az Ügyfélkapun keresztül, elektronikusan küldjék be a kérelmüket, vagy dönthetnek a papíralapú előterjesztés mellett is, levélformában vagy a NAV internetes honlapján az „Adatlapok fizetési könnyítésre és/vagy mérséklésre irányuló kérelmek elbírálásához” menüpontban elérhető adatlap kitöltésével, az alábbi elérési útvonalon:

https://nav.gov.hu/nav/letoltesek_egyeb/adatlap

A papíralapú kérelmet a lakóhely, tartózkodási hely, illetve a székhely, telephely szerint illetékes NAV-igazgatósághoz címezve kell előterjeszteni. Azt, hogy a fizetési nehézség a járványügyi helyzet miatt alakult ki, bizonyítja egyrészt a tartozás keletkezésének időpontja, másrészt a természetes személy kérelmezőnek a veszélyhelyzet elrendelését megelőző és követő jövedelmi és vagyoni helyzetének, illetve a gazdálkodási tevékenységet folytató kérelmezőnek a veszélyhelyzet elrendelését megelőző és követő gazdálkodási adatainak összehasonlítása.

 

Fizetés nélküli szabadság esetén milyen egészségügyi ellátást kaphat a magánszemély, kell-e fizetnie egészségügyi szolgáltatási járulékot, átvállalhatja-e a munkáltató a fizetési kötelezettséget ilyen esetben?

Ha a munkavállaló fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe, akkor szünetel a biztosítási jogviszonya, így csak akkor jogosult orvosi ellátásra, ha egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7 710 forint (napi összege 257 forint), amit már a fizetés nélküli szabadság első napjától fizetni kell. A járulékfizetést a munkavállaló helyett – annak hozzájárulásával – más személy vagy szerv, azaz a munkáltató is teljesítheti. A járulékfizetéshez az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban is kitölthető 20T1011-es adatlapon kell a NAV-hoz bejelentkezni. Ezen az adatlapon kell az egészségügyi szolgáltatási járulék átvállalásáról nyilatkozni, ami a NAV jóváhagyásával válik érvényessé.

 

A tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozónak mikortól kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie?

Ha a főfoglalkozású egyéni vállalkozó szünetelteti vállalkozási tevékenységét, akkor az egészségügyi szolgáltatási járulékot a szünetelés kezdő napjától kell megfizetnie – feltéve, hogy egészségügyi szolgáltatásra más jogcímen nem jogosult.

 

A Rendeletnek a katásokra vonatkozó mentességi szabálya minden katás vállalkozásra vonatkozik, vagy csak az egyéni vállalkozóknak nem kell fizetni tételes adót március-június hónapokra, ha mentesített tevékenységet végeznek?

A Rendelet 1. § (8) bekezdésében foglalt mentességi szabály valamennyi, a Katv. szerinti kisadózó vállalkozásra vonatkozik, ha az ott felsorolt tevékenységet folytat és a felsorolt tevékenység tekintetében 2020. február hónapjában már a Katv. hatálya alá tartozott.

 

A kisadózó egyéni vállalkozó megszünteti a tevékenységét a kialakult veszélyhelyzet miatt. Ha a veszélyhelyzet elmúltával még ebben az évben újrakezdi a vállalkozását, akkor lehetősége lesz-e rá, hogy újra „katázzon”?

A kata az adóalanyiság megszűnésének évére és az azt követő 12 hónapra ismételten nem választható. Ha a kisadózó 2020-ban megszünteti az egyéni vállalkozását, de még ebben az évben újraindítja azt, akkor egyéni vállalkozóként katát leghamarabb 2022. január 1-jétől választhat újra, erről a megszűnés évét követő adóév (2021) decemberében nyilatkozhat legkorábban

 

Várható a személyijövedelemadó-bevallás és -fizetés határidejének meghosszabbítása?

Nem. A személyi jövedelemadó bevallásának és befizetésének törvényben foglalt határideje 2020. május 20. Azonban érdemes a legfrissebb információkért folyamatosan figyelemmel kísérni a NAV honlapját!

További kérdés-válasz  a NAV oldalán olvasható:

https://nav.gov.hu/nav/segitseg_rendkivuli_helyzetben/Gyakori_kerdesek_es_v20200326.html

Olvass további híreket a Könyvelő Fót honlapunkon

Gazdasági intézkedések 2.

A Magyar Kormány 2020. március 23-án a Magyar Közlönyben megjelentette a kivételes járványügyi helyzetre tekintettel hozott rendeleteit. A gazdasági intézkedések  a vállalkozások anyagi helyzetét, liqviditási problémájuk megoldását hívatottak szolgálni.

 

Végrehajtási eljárásokat érintő gazdasági intézkedések

A rendelet hatálybalépésének napjától szünetelnek az adóhatóság előtt folyamatban lévő végrehajtási eljárások a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig. A végrehajtói letéti számlákra már  befolyt összegek a tartozásokra elszámolhatóak.

Gyermek ellátását érintő változások

A gyermek gondozására, nevelésére tekintettel nyújtott – kormányrendeletben meghatározott – egészségbiztosítási és családtámogatási ellátásokra való jogosultság a veszélyhelyzet megszűnéséig automatikusan meghosszabbodik és az ellátást a veszélyhelyzet fennállása alatt folyosítani fogják

Járulékterhek csökkentését érintő gazdasági intézkedések (nem katásokra vonatkozik)

A következő teáor szerinti főtevékenységet végzőkre vonatkozó kedvezmények kerültek kihirdetésre. A kedvezmények 2020. március, április, május és június hónapokra vehetők igénybe.

  1. taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 49.32),
  2. szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 55),
  3. vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 56),
  4. alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység (TEÁOR és TESZOR 90),
  5. sport-, szórakoztató, szabadidős tevékenység (TEÁOR és TESZOR 93),
  6. szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR 92),
  7. film, video, televízióműsor gyártása, hangfelvétel-kiadás (TEÁOR és TESZOR 59),
  8. konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 82.30),
  9. napilapkiadás (TEÁOR és TESZOR 58.13),
  10. folyóirat, időszaki kiadvány kiadása (TEÁOR és TESZOR 58.14) és
  11. műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 60).

A tényleges főtevékenységet úgy kell vizsgálni, hogy az minősül főtevékenységnek amelyből az adózónak e rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a származott.

Szociális hozzájárulás:

A fenti körbe tartozó vállalkozásoknak nem kell a szociális hozzájárulási adót megfizetni az érintett időszakban:

  1. a) kifizetőnek a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatása tekintetében,
  2. b) egyéni vállalkozónak e jogállására tekintettel, és
  3. c) társas vállalkozónak e jogállására tekintettel

TB Járulékok:

A fenti körbe tartozó vállalkozásoknak a járulékfizetési kötelezettséget

  1. a) foglalkoztatónál munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy,
  2. b) egyéni vállalkozó és
  3. c) a Tbj. szerinti társas vállalkozó

esetében úgy kell teljesíteni, hogy a járulékalapot képező jövedelem után kizárólag a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot, de legfeljebb 7710 forint összeget kell megfizetni.

Szakképzési hozzájárulás:

A fenti körbe tartozó vállalkozásoknak nem keletkezik szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége.

Turizmus fejlesztési hozzájárulás:

A turizmus fejlesztési hozzájárulás megfizetésére kötelezetteknek a 2020. január 1. és 2020. február 29. közötti és a 2020. július 1. és 2020. december 31. közötti időszakra vonatkozó turizmusfejlesztési hozzájárulást kell megállapítania, bevallania és megfizetnie. Tehát 2020. március 1- június 30. időszakra nem keletkezik turizmus fejlesztési hozzájárulás megfizetési kötelezettség.

 

Kisadózókat érintő gazdsági intézkedések

A Katv. szerinti kisadózó vállalkozás, amely

  1. taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 4932),
  2. fodrászat, szépségápolás (TEÁOR és TESZOR 9602),
  3. festés, üvegezés (TEÁOR és TESZOR 4334),
  4. egyéb humán-egészségügyi ellátás (TEÁOR és TESZOR 8690),
  5. villanyszerelés (TEÁOR és TESZOR 4321),
  6. fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9604),
  7. előadó-művészet (TEÁOR és TESZOR 9001),
  8. víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés (TEÁOR és TESZOR 4322),
  9. szakorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8622),
  10. épületasztalos-szerkezet szerelése (TEÁOR és TESZOR 4332),
  11. sport, szabadidős képzés (TEÁOR és TESZOR 8551),
  12. tetőfedés, tetőszerkezet-építés (TEÁOR és TESZOR 4391),
  13. általános járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8621),
  14. padló-, falburkolás (TEÁOR és TESZOR 4333),
  15. fogorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8623),
  16. előadó-művészetet kiegészítő tevékenység (TEÁOR és TESZOR 9002),
  17. egyéb sporttevékenység (TEÁOR és TESZOR 9319),
  18. fekvőbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8610),
  19. konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 8230),
  20. üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5520),
  21. testedzési szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9313),
  22. egyéb vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 5629),
  23. egyéb szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5590),
  24. szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR9200),
  25. idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül (TEÁOR és TESZOR 8810) és
  26. szállodai szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5510)

főtevékenységet folytat 2020. március, április, május és június hónapra tekintettel mentesül a kisadózó után a Katv. szerinti tételes adó megfizetése alól. Ezt a rendelkezést azon kisadózók alkalmazhatják akik már 2020. február hónapjában is a kisadózó törvény hatálya alá tartoztak.

A tényleges főtevékenységet úgy kell vizsgálni, hogy az minősül főtevékenységnek amelyből az adózónak e rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a származott.

Azok a kisadózók akik 2020. március 1. előtt a kisadózók tételes adójából adótartozást halmoztak fel a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónaptól 10 havi egyenlő részletben – az egyes részleteket a tárgyhó 12. napjáig – fizetheti meg. Az állami adóhatóság a 2020. március 1-jétől a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónapig és a részletfizetés időtartamára az adótartozásra pótlékot nem számít fel. Ha az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, akkor a kedvezményre való jogosultságát elveszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ebben az esetben az adóhatóság a tartozás fennmaradó részére – a 2020. március 1-jéig terjedő időszakra felszámított késedelmi pótlékon felül – 2020. március 1-jétől késedelmi pótlékot számít fel.

Turizmus fejlesztési hozzájárulás:

A turizmus fejlesztési hozzájárulás megfizetésére kötelezetteknek a 2020. január 1. és 2020. február 29. közötti és a 2020. július 1. és 2020. december 31. közötti időszakra vonatkozó turizmusfejlesztési hozzájárulást kell megállapítania, bevallania és megfizetnie. Tehát 2020. március 1- június 30. időszakra nem keletkezik turizmus fejlesztési hozzájárulás megfizetési kötelezettség.

Forrás:  Magyar Közlöny

Olvass további híreket a Könyvelő Fót honlapunkon

 

 

Munkaügyi tennivalók járvány idején

A koronavírus terjedése sok esetben felülírja az eddig ismert szabályokat. Munkaügyi tennivalók járvány idején című írásunkban a teljesség igénye nélkül áttekintjük a munkavállalók és munkáltatók jogait és kötelezettségeit.

Tájékoztatás

A munkáltató kérheti a munkavállaló pedig köteles tájékoztatni a munkáltatóját ha külföldi utat tervez. Amennyiben külföldről érkezett haza, vagy a környezetében megbetegedés történt, illetve saját magán véli felfedezni a korona vírus okozta tüneteket (láz, szárazköhögés, izomfájdalom, torokfájás, orrfolyás stb)

 

Munkaügyi tennivalók járvány idején, a munkavégzés felfüggesztése

A munkáltató megbetegedés gyanúja esetén a munkavégzést megtagadhatja. Megelőzésként pedig köteles biztosítani az egészséges munkavégzés feltételeit, pl. kézfertőtlenítőszert, maszkot, védőfelszerelést.

Amennyiben lehetséges úgy biztosítani kell az otthoni (home office) munkavégzést vagy a munkakör átszervezését.

A munkáltató dönthet úgy, hogy szabadságra küldi a munkavállalót melynek időtartalmát jogszabály határozza meg, illetve a munkavállaló is kérheti a szabadság arányos kiadását.

Amennyiben a munkáltató felfüggeszti a munkavégzést úgy a munkavállalónak alapbér jár. Viszont ha a munkavégzés azért nem lehetséges mert a hatóságok karantént rendeltek el akkor a karantén idejére nem jár munkabér a munkavállalónak. (Mtv. 146§ 1)

A munkavállaló kérhet fizetés nélküli szabadságot is, azonban ebben az időszakban szünetel a biztosítási jogviszonya, így köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot 7710 ft / hó díjat megfizetni.

A munkáltató nem szüntetheti meg azonnali hatállyal a munkaszerződést a járványra történő hivatkozással.

A munkavállalónak betegség esetén kötelező igazolni a keresőképtelenségét orvosi igazolással. Keresőképtelenség esetére a munkavállalónak évente 15 nap betegszabadság jár, annak leteltét követően lehet jogosult táppénzre.

Amennyiben a munkaszerződést a felek megszüntetik, úgy a munkavállaló jogosult lehet álláskeresési járadékra (feltételek teljesülése esetén). Illetve fordulhat a helyi önkormányzathoz segélyért.

Olvass további híreket a Könyvelő Fót honlapunkon

Gazdasági intézkedések 1.

Járványhelyzet miatti gazdasági intézkedések

A Magyar Kormány 2020. március 17-én az alábbi gazdaságot megsegítő intézkedéseket hozta. Hangsúlyozták, hogy ezek az első intézkedések melyeket további törvények, jogszabályok, intézekedések fognak követni.

 

Hiteleket érintő gazdasági intézkedések:

  1. § (1) Ha a felek eltérően nem rendelkeznek, a veszélyhelyzet fennállása alatt az adósnak a hitelező által üzletszerűen nyújtott hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből (a továbbiakban: szerződés) eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége akként módosul, hogy az adós a szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére fizetési haladékot kap (a továbbiakban: fizetési moratórium). A fizetési moratórium nem érinti az adós azon jogát, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen.

(2) A szerződések teljesítési határidejének módosulása a szerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségeket is módosítja, függetlenül attól, hogy a mellékkötelezettséget szerződésbe vagy egyoldalú jognyilatkozatba foglalták a felek.

(3) A fizetési moratórium 2020. december 31-éig tart, melynek időtartamát a Kormány rendeletével meghosszabbíthatja.

(4) A szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama a fizetési moratórium idejével meghosszabbodik. A veszélyhelyzet fennállása alatt lejáró szerződés 2020. december 31-éig meghosszabbodik.

(5) E § rendelkezéseit a 2020. március 18. napján huszonnégy órakor fennálló szerződések alapján már folyósított kölcsönökre kell alkalmazni.

  1. § E rendelet hatálybalépését követően kötött szerződés alapján felvett, zálogjoggal nem biztosított fogyasztói hitelek esetén a teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékét.

 

Egyes ágazatokat érintő gazdasági intézkedések:

  1. § (1) A turisztikai, a vendéglátóipari, a szórakoztatóipari, a szerencsejáték, a filmipari, az előadóművész, a rendezvényszervező és a sportszolgáltatást nyújtó ágazatok tekintetében a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó bérleti szerződéseket 2020. június 30-áig nem lehet felmondással megszüntetni. A felmondási tilalom a Kormány rendeletével a veszélyhelyzet fennállásáig meghosszabbítható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bérleti díj a veszélyhelyzet fennállása alatt nem emelhető, abban az esetben sem, ha azt a szerződés egyébként lehetővé teszi.

  1. § (1) A 3. § (1) bekezdésében meghatározott ágazatokban működő gazdasági egységekben 2020. március, április, május és június hónapokra a foglalkoztatott
  2. a) munkavállalók esetében a munkáltató mentesül a munkabér utáni közterhek megfizetése alól,
  3. b) munkavállaló munkabérét terhelő járulékok közül kizárólag a természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség áll fenn, azzal, hogy annak havi mértéke nem haladhatja meg az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét, a 7710 forintot.

(2) A turizmusfejlesztési hozzájárulás megfizetésére kötelezetteknek a 2020. március 1. napjától 2020. június 30. napjáig terjedő időszakra nem kell turizmusfejlesztési hozzájárulást fizetni, amely időszakra a turizmusfejlesztési hozzájárulás bevallására és megállapítására nem kerül sor.

  1. § A személyszállítási szolgáltatást végző kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó adózók a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szerinti adófizetési kötelezettségük alól a 2020. március, április, május és június hónapokra mentesülnek.

 

Munka törvénykönyvét érintő intézkedések:

  1. § (1) A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet által elrendelt veszélyhelyzet időtartama alatt előírt tilalmak, korlátozások betartása érdekében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) a (2)–(4) bekezdés szerinti eltérő szabályokkal kerül alkalmazásra.

(2) Az Mt.-t a veszélyhelyzet megszűnését követő harminc napig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

  1. a) a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást az Mt. 97. § (5) bekezdése szerinti közlési szabályoktól eltérően is módosíthatja,
  2. b) a munkáltató a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést egyoldalúan elrendelheti,
  3. c) a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket megteheti.

(3) A (2) bekezdésben foglalt szabályoktól eltérő kollektív szerződéses rendelkezéseket e rendelet hatályának tartama alatt alkalmazni nem lehet.

(4) A munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhetnek.

 

Olvass további híreket a Könyvelő Fót honlapunkon

Forrás: Magyarközlöny

2020.július 1-től Online adatszolgáltatási kötelezettség

Az online adatszolgáltatási kötelezettségekre vonatkozó szabályokat az Áfa törvény 10. számú melléklete tartalmazza.

2020.július 1-től már nem az alapján kell teljesíteni az online adatszolgáltatást, hogy az áthárított áfa eléri vagy meghaladja-e a 100.000 ftot. Amennyiben belföldi adóalany –belföldi adóalany részére számlát állít ki termékértekesítésről, szolgáltatásnyújtásról, abban az esetben ezen ügyletekről július 1-től köteles adatot szolgáltatni.Itt jegyzem meg, hogy 2021. január 1-től már a nem adóalany részére, (pl. magánszemély felé) kiállított számláknál is kötelező lesz az online adatszolgáltatási kötelezettség.

Az értékhatár eltörlésével tehát akkor is adatszolgáltatási kötelezettség keletkezik, ha a számla, vagy a módosító számla, sztornó számla, számlával egy tekintet alá eső bizonylat nem tartalmaz forgalmi adót.  2020. július 1-től tehát az alanyi adómentes vállalkozásnak is kötelező lesz adatot szolgáltatnia valamint a kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet végzőknek is.

Számlázó Program?

Igen, nagy segítség lehet a vállalkozások számára, ha a kézi számláról áttérnek számlázó program használatára. Ugyanis a programok, vagy számlázó rendszerek a számla elkészítését követően a számla adatait elektronikus formában azonnal továbbítják a NAV felé. Figyelem, bizonyos számlázó programokat előzőleg beállítani szükséges!

Mi a helyzet a kézi számlákkal?

A kézi számla tömbök nem kerülnek bevonásra. A kézi számlatömbben történő számlázást követően a számla adatait elektronikus felületen szükséges rögzíteni. Az adatszolgáltatás határideje a következő:

Amennyiben az áthárított áfa eléri vagy meghaladja az 500 e ftot úgy a kibocsátást követően azonnal,  ha pedig az áfa tartalom nem éri el vagy nem haladja meg az 500 e ftot, akkor a kibocsátást követő 4 naptári napon belül kötelező adatot szolgáltatni. A számla kibocsátás természetesen a számla keltét jelenti.

Az elektronikus felület itt érhető el: https://onlineszamla.nav.gov.hu/home

Olvass további híreket a Könyvelő Fóton honlapunkon

 

 

 

2020. adóváltozások

Személyi jövedelemadó 2020:

Bevezetésre kerül a 4 vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye NÉTAK (férfiak nem vehetik igénybe) Igényelheti a vérszerinti vagy örökbe fogadó anya aki családi pótlékra jogosult vagy korábban 12 évig jogosult volt. Az arra jogosult négy vagy több gyermeket nevelő magánszemély az összevont adóalapját a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményével csökkentheti minden más kedvezményt megelőzően. Hogy milyen jövedelmek után mentesülnek az szja fizetési kötelezettség alól és mely jövedelmek maradnak adókötelesek az szja törvény 29/D §-ban olvashatjátok.

2020-ban is elkészíti a NAV az szja bevallás tervezetet.

Automatikus pótlékmentes részletfizetési kedvezményt biztosít a NAV a határidőben benyújtott, 200.000 ft-ot meg nem haladó szja kötelezettségre.

Járulékok:

A szociális hozzájárulási adó már 2019. II. félévétől csökkent 17,5%-ra, ez 2020–ban is így marad. Az egyéni járulékok összevonásra kerülnek. Egyetlen járulékot kell a munkavállalóknak fizetnie amit társadalombiztosítási járuléknak nevezünk és a mértéke 18,5 %. Összevonja a jelenlegi 10% nyugdíjjárulékot, 3+4% egbizt. járulékot és az 1,5% munkaerőpiaci járulékot. Az összevonás kedvezően érinti a keveset kereső többgyermekes családokat, mert a családi járulékkedvezményt kiterjesztik a 1,5%-os munkerőpiaci járulékrészre is.

Minimálbér tervezet: 161000,-ft

Garantált bérminimum tervezet: 210600,-ft

Egészségügyi szolgáltatási járulék: 7710 forintra (napi 257 forint) növekszik 2020. január 1-jétől.

Társasági adó:

Kötelező társasági adófeltöltési kötelezettség megszűnt. (A helyi iparűzési adó tekintetében megmarad a feltöltési kötelezettség)

Egyszerűsített vállalkozói adó (EVA): 2020. január 1-től megszűnik

KATA: 2020. január 1-től nem változnak a szabályok. Fokozott adóhatósági ellenőrzésre lehet számítani.

Olvass további híreket a Könyvelő Fóton honlapunkon

NAV honlapja:

https://www.nav.gov.hu/

 

 

 

Üzleti partnereink ellenőrzése

A NAV által kiadott közleményében kifejtette, hogy egy vállalkozás szabályos és biztonságos működéséhez szükséges az üzleti partnereink ellenőrzése. Nem beszélve arról, hogy a befogadott számlában lévő áfa levonási jogunkat a NAV adott ellenőrzés során vitathatja, akár adóbírságot is kiszabhat. Adóellenőrzéskor akár komoly hátrány is érheti azokat, akik nem járnak el kellő körültekintéssel üzletfelük, beszállítóik kiválasztásakor.

Milyen szempontok szerint ellenőrizzük üzleti partnerünket?

Fontos utánanéznünk már a szerződéskötés vagy a gazdasági ügylet előtt, hogy az üzleti  partnerünk ténylegesen folytatja- e a tevékenységét a székhelyén. Szerepel-e a cégjegyzékben vagy az egyéni vállalkozók nyilvántartásában, vannak-e alkalmazottjai, képes-e a vállalt szolgáltatás teljesítésére.  Végrehajtás alatt áll-e, áfa bevallásait időben teljesíti –e, szerepel-e a köztartozás mentes adatbázisban, megbízható adózónak minősül-e? Adószáma nincs-e törlés vagy felfüggesztés alatt? Cége ellen indult-e felszámolás, végelszámolás?

Üzleti partner képviselőjének ellenőrzése

Szerződéskötés előtt nagyon fontos az adott vállalkozás képviselőjének ellenőrzése. A szerződéskötést értem szóbeli és írásbeli megállapodásra is.  Fontos követelmény, hogy a szerződést csak az arra jogosult írjhatja alá. Tudakozhatunk affelől is, hogy az ügyvezető szerepel-e az eltíltott cégvezetők nyilvántartásában.

Cégadatok ellenőrzés

A partner cég adatainak ellenőrzését a cégnyilvántartásban kell kezdenünk. Itt megtalálható a cég letölthető cégkivonata, amely felvilágosítást ad a cég székhelyéről, tevékenységi köréről, alakulásának időpontjáról, tulajdonosi összetételről, képviselőkről.  Megtudhatjuk innen hogy  van-e a cég ellen végrehajtás bejegyezve.

Egyéni vállalkozók ellenőrzése

Amennyiben nem cég a szerződő partnerünk hanem egyéni vállalkozó, akkor szükséges, hogy megismerjük az egyéni vállalkozó pontos és valós adatait. Lehetőségünk van az egyéni vállalkozók nyilvántartásában lekérni az adószám vagy a nyilvántartási szám birtokában az egyéni vállalkozó székhelyét, telephelyét, tevékenységi köreit. További információt kaphatunk arra vonatkozóan is, hogy működik –e a vállalkozása vagy jelenleg szünetelteti azt.

Adózással kapcsolatos ellenőrzések

Fontos ellenőrzési lépés lehet, hogy az üzleti partnert ellenőrizzük a NAV adatbázisaiban is. Itt többek között lekérhetjük az áfa alanyokat, adóhiányosokat, törölt adószámmal rendelkezőket. Nyilvánosan lekérdezhető az óriási kockázatot rejtő olyan vállalkozások amelyek két egymást követő időszakban nem teljesítették áfa bevallási kötelezettségüket. Az üzleti partner Igazságügy Minisztérium Céginformációs Szolgáltalánál nyilvántarott beszámolójának lekérdezésével már a cég vagyoni, pénzügyi helyzetét is láthatjuk, a kiegészítő mellékletből további értékes információhoz juthatunk. Amennyiben a cégnek hiányzik a közzétett beszámolója, akkor kockázatosnak minősíthetjük az üzleti partnerünket. A partner közösségi adószámának ellenőrzése elkerülhetetlen kötelességünk mert csak az érvényes közösségi adószámunk birtokában kereshedhetünk az EU más tagállamaiban.

„Szégyen lista” lekérdezések

A NAV szemrebbenés nélkül nyilvánosan megjeleníti azokat a cégeket amelyek valamely jogszabályból eredő kötelezettségüket nem teljesítették, ezért nem éppen a megbízható partnerek csoportjába tartoznak. Többekközött a szankciós jelleggel törölt adószámokat, a be nem jelentett alkalmazottakat foglalkoztatók listáját, végrehajtás alattiak, felfüggesztett adószámokat jeleníthetjük meg. Mindezekből látható, hogy üzleti partnereink ellenőrzése sokszor meglepő eredménnyel zárulhat.

Megoldás

Mint olvashattuk különböző nyilvántartások, adatbázisok teszik lehetővé a leendő üzleti partner ellenőrzését. A NAV állásfoglalása szerint ez nem csak jogunk, hanem kötelességünk is.  Már az üzletkötés előtt tájékozódnunk szükséges arról, hogy milyen céggel, személy szerint kivel kívánunk szerződést kötni. Ismernünk kell a partner cégeink előéletét mert a fenti információkból sejthető, hogy az ügylet milyen eredménnyel zárulhat, hozzájuthatunk-e a pénzünkhöz és mennyire várható sikeresnek az együttműködésünk. Érdemes minden eshetőségre felkészülve megfelelően dokumentálni, hogy a vállalkozás a lehető legkörültekintőbben jár el üzletkötései során. Az adatbázisokban ellenőrizhető, hogy ki, mennyire tartja be a szabályokat, sőt az Online Számla rendszer is megkönnyíti a számlakibocsátó partnerek megbízhatóságának felmérését. A NAV részletes útmutatót adott ki a témában (3012/2017. útmutató az áthárított általános forgalmi adóra vonatkozó levonási jog érvényesítéséről és annak adóhatósági ellenőrzése során figyelembe vett szempontokról).

Olvass további híreket a Könyvelő Fóton honlapunkon

NAV szabályzatok-útmutatók

NAV adóellenőrzések

Black Friday és év végi NAV adóellenőrzések

 

 

Fokozottabb adóellenőrzésekre lehet számítani az év hátralévő részében.  A vizsgálatok során a revizorok a nyugta- és számlaadást, a foglalkoztatottak bejelentését, az áruk eredetét, valamint az online pénztárgépek használatát vizsgálják

 

Észak-Budapest adóellenőrzései novemberben és decemberben

A NAV Észak-budapesti Adó- és Vámigazgatóságának munkatársai 2019. november második felétől az év végéig ellenőrzik a vásárokon, piacokon, kitelepüléseken és a bevásárlóközpontokban az ünnepekhez köthető szezonális termékeket árusítókat, vendéglátókat és szolgáltatókat. Az ellenőrök a számla- és nyugtaadást, a foglalkoztatás szabályszerűségét és az online pénztárgéppel kapcsolatos szabályok betartását vizsgálják. A közzétett információ nem zárja ki, hogy máshol is lehetnek ellenőrzések.

Dél-Budapesti NAV adóellenőrzések

NAV Dél budapesti Adó- és Vámigazgatóságának munkatársai 2019. november 25. és december 23. között Budapesten ellenőrzik a vendéglátóhelyeket, továbbá a karácsonyi ünnepekhez köthető szezonális termékeket értékesítőket kitelepüléseken, piacokon, vásárcsarnokokban és bevásárlóközpontokban. Az adóellenőrök elsősorban a számla- és nyugtaadást, az online pénztárgéppel kapcsolatos szabályok betartását és a foglalkoztatás szabályszerűségét vizsgálják.

Kelet-Budapesti NAV adóellenőrzések

Újra itt a Black Friday! A NAV Kelet-budapesti Adó- és Vámigazgatóságának munkatársai 2019. november 25. és 29. között a kereskedőket és a szolgáltatókat ellenőrzik.  Az adóellenőrzések során a revizorok a nyugta- és számlaadást, a foglalkoztatottak bejelentését, az áruk eredetét, valamint az online pénztárgépek használatát vizsgálják.

Pest Megyei NAV adóellenőrzések

A NAV Pest Megyei Adó- és Vámigazgatóságának munkatársai 2019. november 25-től a vásárokon, piaci kitelepüléseken az ünnepekhez köthető vendéglátókat és szezonális termékeket árusítókat ellenőrzik. A revizorok főként a számla- és nyugtaadást, a foglalkoztatás szabályszerűségét és az online pénztárgéppel kapcsolatos szabályok betartását vizsgálják.

További megyék, pontos helyszínek és időpontok a NAV oldalán: https://www.nav.gov.hu/nav/adotraffipax

Olvass további híreket a Könyvelő Fóton honlapunkon

 

Kisadózók év végi teendői

A kisadózók év végi teendői között érdemes néhány dologra kiemelten odafigyelni.

Többekközött a kata alanyiság megszűnik akkor, ha a kisadózó vállalkozás állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot. Az elmúlt években a NAV figyelmeztető levelet küldött minden tartozó adózónak ezügyben. Év vége közeledtével érdemes lekérni a nav folyószámlát és tájékozódni az esetleges tartozások felől. Természetesen ezt mi is megtesszük az ügyfeleink nevében.

Kilépés a kata körből

A kata alanyisági megszűnik akkor is a bejelentés hónapjának utolsó napjával, ha az adóalany bejelenti, hogy adókötelezettségeit a jövőben nem e törvény szabályai szerint teljesíti. Tehát aki szeretné a kata alanyiságát megszüntetni az időben jelezze ez irányú szándékát irodánk felé.

Bevétel nagyságának ellenőrzése

A kisadózók év végi teendői között érdemes megvizsgálni nehogy meglepetések érjenek minket. A kisadózó bevételi kerete egy teljes adó évre 12 millió forint. A 12 millió forint feletti rész után 40% különadót vagyunk kötelesek fizetni február 25-ig. Az év közben kezdő adózónak ezt a bevételi korlátot arányosítania szükséges.

Tárgyévből átnyúló tételek

Az év végén kiállított, következő évre átnyúló fizetési határidővel rendelkező átutalásos számlák esetében kérjük minden ügyfelünktől, hogy az összeg beérkezésének dátumáról tájékoztasson minket.

Kötelező adatszolgáltatás

Év végén össze kell állítanunk a partnerenkénti összesítőt is, hogy az egy partner felé 1 millió forintot meghaladó bevételekről tételesen adatot tudjunk szolgáltatni . Itt hívom fel mindenki figyelmét arra, hogy a 2020-as évektől fokozott ellenőrzésekre lehet számítani a munkaviszonytól való elhatárolás miatt. Azon ügyfeleink akiknél előfordul, hogy egy partner felé egy évben több mint 1 millió forint értékben számláz érdemes megvizsgálniuk a törvény azon eseteit, hogy mi módon bizonyítható a munkaviszonytól való elhatárolás.

A törvény ide vonatkozó részét itt olvashatjátok:

  1. Munkaviszonytól való elhatárolás

  2. § (1) A kisadózó vállalkozással kötött szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint, a rendeltetésszerű joggyakorlás feltételére figyelemmel kell minősíteni. Ha a kisadózó vállalkozással kötött szerződés, ügylet tartalma szerint a kisadózó és harmadik személy közötti munkaviszonyt leplez, akkor az adózási és egyéb jogkövetkezményeket e törvénytől eltérően a munkaviszonyra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani.

(2) Az adóhatóság ellenőrzési eljárás keretében – a (3) bekezdés figyelembevételével az ellenkező bizonyításáig – vélelmezi, hogy a kisadózó és a kisadózó vállalkozással összefüggésben a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles adózó között munkaviszony jött létre.

(3) A (2) bekezdésben foglalt vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbi körülmények közül egynél több megvalósul:

  1. a) a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;
  2. b) a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte;
  3. c) a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;
  4. d) a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;
  5. e) a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;
  6. f) a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg;
  7. g) a kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében a 2. § 8. pont a) vagy g) alpont szerint nem minősül főállású kisadózónak feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás naptári évi bevételének legalább 50 százalékát olyan személytől szerezte, akivel/amellyel a kisadózó a naptári évben nem állt a 2. § 8. pont a) vagy g) alpontban említett jogviszonyok egyikében sem.

(4) A 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személyt és az azzal kapcsolt vállalkozási viszonyban álló személyeket e § alkalmazásában egy személynek kell tekinteni.

Olvass további híreket a Könyvelő Fóton honlapunkon

 

Katás egyéni vállalkozónak tényleg nem kell könyvelő?

2013-ban egy új adózási forma a kisadózó vállalkozások tételes adója, ismertebb nevén KATA vette kezdetét. Azóta eltelt három évben népszerűsége töretlen, mert való igaz, hogy egyszerűbb és költség hatékonyabb adózási forma bármelyik másik társánál. Az egyszerűségéből adódóan elterjedt az a hír: miszerint KATÁS egyéni vállalkozónak nincs szüksége könyvelőre. De nézzük csak egy picit részletesebben, hogy mikkel is kell tisztába lennie egy új KATÁS egyéni vállalkozónak?

  • Már az alakulás pillanatában egyrészt értenie kell legalább minimális szinten a számítógéphez és elektronikus igényléshez.  Ez persze piti dolog ahhoz képest, hogy  tisztában kell lenni bizonyos adózási fogalmakkal is pl. székhely, telephely, főtevékenység, áfa változatok: alanyi áfa mentes vagy általános szabályok szerinti, pénzforgalmi elszámolás, átalányadózás, főállású kisadózó, magasabb összegű tételes adó és még sok egyéb kérdés a 26. pontos igénylő nyomtatványból amire a vállalkozónak tudnia kell a pontos választ, mert jórészük később nem módosítható.

  • Ha már az alakuláson túl van a kedves ügyfél és megkapta az érvényes adószámát, akkor azzal is tisztában kell lennie, hogy hány napon belül és hogyan kell bejelentkeznie az Iparkamarához, a helyi Önkormányzathoz és nem felejtheti el beküldeni a NAV-nak az alakulásról szóló bejelentkező nyomtatványt sem, valamint pontosan, időben fizeti a közterheit mert azt is tudja, hogy milyen határidővel és milyen kötelezettségei vannak. Felmerül a kérdés, hogy vajon tudja-e azt, hogy kell-e vállalkozói bankszámlát nyitnia vagy esetleg megúszhatja azt? Tudja, hogy a vállalkozása tartozik-e a statisztikai hivatal felé adatszolgáltatással?

  • Amennyiben a fentiekre IGEN a válasz akkor nézzük csak tovább. Ugye tisztában van vele a vállalkozó, hogy milyen bizonylati rend vonatkozik rá? Vagy akik azt mondták, hogy NEM KELL KATÁSNAK KÖNYVELŐ, azok elsorolták, hogy miként kell nyilvántartást vezetnie és milyen adatokkal? Hogy milyen számlatömböt vásároljon és mik a számla kötelező tartalmi elemei, vagy egészen egyszerűen, hogyan állítsunk ki hibátlanul egy számlát? Ugye azt is tudja, hogy milyen bejelentési kötelezettsége van akkor, ha számlázó programot használ? Persze nem feledkezhetünk el a Szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartásáról sem… Természetesen ismerni kell a TEÁOR és ÖVTJ szerint, hogy mikor vagyunk kötelesek online pénztárgép használatra vagy hogy miként úszhatjuk meg a pénztárgép kötelezettséget.

  • Bizonyára aki egyedül indul neki a vállalkozásnak az a fentiekkel mind tisztában van, és nyugodt, hogy minden rendben van, mert több helyen is olvashatta a neten, hogy : “KATÁSNAK NEM KELL KÖNYVELŐ”

  • Ez a kedves (fórumozók által félrevezetett) ügyfél elkezdi a munkát, elkezd azzal foglalkozni amihez ért, éjt nappallá téve azon fáradozik, hogy kitudja termelni a közterheket, a saját esetleg alkalmazottai bérét. Apropó alkalmazott. Ugye ismeri kellőképpen a Munka törvénykönyvét, a TBj jogszabályokat, a be és kijelentésre vonatkozó szabályokat és a lehetséges jogviszonyok formáit, jellemzőit? Igen? – akkor bátran alkalmazhat munkavállalót mert el kell tudni készíteni a havi járulékbevallásokat és határidőben továbbítani kell az adóhatóság felé.

  • Ha a vállalkozása alatt felmerülnek speciális esetek, mint például közösségen belüli ügyletek, táppénz igénylés, hiteligényléshez jövedelemigazolás kiállítása, cégautó vagy cégtelefon használat akkor pontosan tudja, hogy mi a teendő, tudja, hogyan kell eljárni, kell-e bevallást beadni és keletkezik-e fizetési kötelezettsége?

  • Tudja, hogy évente értékhatárt kell figyelni, mind a KATA mind az ÁFA szempontjából és adott esetben különadót kell fizetni? Tudja, hogy miként kell adott esetben bizonyítani, hogy nem áll fenn színlelt munkaszerződés Ön és a megrendelője között, és 1 millió forint feletti ügyletekről részletes adatszolgáltatást kell benyújtani? Tudja, hogy nem lehet 100.000,- forintot meghaladó köztartozása? Ismeri ÖN a KATA bevallást és a határidejét?

  • Tisztában van vele, hogy ha még sem váltotta be a reményeket a vállalkozása, akkor mit tehet? Hogyan eszközölhet szüneteltetést és meddig tarthat az? Netán tudja, hogy mi a teendő a vállalkozása megszűntetésekor?

Bizonyára adódnak olyan vállalkozók akik a fenti kérdésekkel tisztában vannak, tapasztalattal bírnak és könyvelő segítsége nélkül végzik a munkájukat. Azonban az igazság az, hogy 10-ből legalább 9 ügyfélnek szüksége van könyvelői segítségre, adótanácsadásra, aki vezeti a nyilvántartásokat, figyelmeztet a változásokra, buktatókra és mindig minden helyzetben megkeresi az ügyfele számára a legkedvezőbb megoldást. A fentiekben a teljesség igénye nélkül, nagyvonalakban bemutattuk, hogy mi mindennel kell tisztában lennie egy kisadózó vállalkozónak. Mindenkinek a saját döntése, hogy egyedül vág neki ennek az útnak vagy szakember segítségét kéri,  egy azonban biztos: a NAV ellenőrök nem fogadják el ezt a választ: ” de hiszen a KATÁSNAK NEM KELL KÖNYVELŐ”

Olvass további híreket a Könyvelő Fóton honlapunkon