2023. évi adóváltozások

A teljesség igénye nélkül a legfontosabb adótörvényeket érintő 2023. évi adóváltozásokról nyújtunk tájékoztatást:

2023. évi adóváltozások: Személyi jövedelemadó

  • 25 év alatti magánszemélyek szja kedvezménye havi 499952 ft azaz évi 5.299.424 ft.
  • 30 év alatti anyák szja mentessége.
  • A minimálbér havi összege 2023. január 1-jétől 232.000 forint, míg a garantált bérminimum összege 296.400 forint lesz.
  • Átalányadózás választásának már nem feltétele az előző évi, csak a tárgyévi BEVÉTEL összege.
  • Átalányadózás értékhatára az éves minimálbér tízszerese (kivéve kiskereskedelem)
  • Átalányadózás adómentes határa: éves minimálbér fele várhatóan 1.392.000,-ft
  • Személygépjármű-vezető képzés 80%-os költséghányadú besorolást kapott
  • Átalányadózóknak negyedéves bevallásra kötelező áttérni tehát a járulékok és szja utalása, bevallása is NEGYEDÉVENTE történik havi bontásban
  • SZJA tervezetet idén is készít a NAV, de az átalányadózók NE FOGADJÁK EL automatikusan a tervezetet, mert a könyvelő egészíti ki és tölti fel a bevallást!

Járulékok 2023:

Az átalányadózó egyéni vállalkozóknak a TB járulékot és a szociális hozzájárulási adót 2023-tól csak negyedévente, de havi bontásban kell bevallani. Így ezeket a járulékokat az év elejétől a tárgynegyedév végéig göngyölítve kell megállapítani. A járulékok mértéke nem változik. A negyedéves bevallás csak az átalányadózókat érinti.

Egészségügyi szolgáltatási járulék 2023:

Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi 8.400 forintról 9.600 forintra emelkedik 2023. január 1-től. Az új napi járulékösszeg 280 forintról 320 forintra nő

Egyéb bérrel kapcsolatos változások 2023:

  • Gyermek születése, vagy örökbefogadása esetén az apát az eddigi 5 nap apai pótszabadság helyett 10 munkanap apasági szabadság illeti meg, melyet 2 hónapon belül, legfeljebb 2 részletben kell kiadni.
  • Új szabadságtípus a gyermek 3 éves koráig
  • január 1-től a minimálnyugdíj 28.500 forint összege helyett 60.000 forint lesz a végrehajtás alól mentesített összeg. A korlátozás nélkül végrehajtható összeg is módosul, a minimálnyugdíj ötszöröséről 142.500 forint 200.000 forintra változik.

2023. évi adóváltozások: Iparűzési adó

Évi 25 millió (átalányadózó kiskereskedő esetén 120 millió) forint bevételig a vállalkozások választhatják az iparűzési adó új, egyszerűsített megállapítását. Évközben kezdők esetében arányosítani szükséges. A kedvezményes iparűzési adó választás esetén további kedvezményekre, mentességre az adózó nem jogosult.
– 12 millió forint bevételig az adóalap 2,5 millió forint
– 12 és 18 millió forint bevétel között az adóalap 6 millió forint
– 18 millió forint bevétel felett az adóalap 8,5 millió forint

(a választást a 2022. évi adóbevallásban május 31-ig kell bejelenteni és 2023-tól alkalmazható)

NAV /ÜPO és Mobil App

Megszületett a NAV ÜPO azaz ügyfélportál mely ügyfélkapus bejelentkezéssel érhető el. Valamint ajánljuk az ügyfeleink figyelmében a NAV-Mobil APP rendszerét is, ahol adószámla egyenlegeket, gépjármű adatokat, foglalkoztatási adatokat tudnak az ügyfelek lekérdezni, illetve a jövőben számos fejlesztés várható.

Áfa:

  • A kormányrendelet meghosszabbította a kedvezményes, 5 %- os áfa alkalmazását az új építésű lakóingatlanok esetében, így az új építésű lakóingatlanokra vonatkozó kedvezményes 5 % adókulcs 2024. december 31-ig alkalmazható.
  • Fordított adózás érintő változás: az áfa tv. 142§ 1(b)

„a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására – ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését és rendeltetésének megváltoztatását is – irányul, feltéve, hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása, egyéb megváltoztatása hatósági engedélyhez vagy hatósághoz történő bejelentéshez kötött”

Tehát bármely hatósági engedély vagy bejelentés szükségessége esetén az építési- szerelési és egyéb szerelési szolgáltatások fordított adózás alá esnek 2023.január 1-től.

Kézi nyugtákat érintő változások 2023:

Jogalkotás alatt van a kézi nyugtákról történő adatszolgáltatás, így javasoljuk a kézi nyugtákat használó ügyfeleink számár az E-nyugtákra történő átállást. (ehhez programot ajánlani is tudunk)

KATA változások 2023:

  • 2022-ről 2023. január 15-ig kellene iparűzési bevallást tenni azon KATA alanyoknak, amelyek kata fizetési kötelezettsége szünetelt, vagy adókedvezményt, adócsökkentést kívánna igénybe venni.
  • Törvényi vélelem az iparűzési adóban: a KATA alanyok az egyszerűsített adóalap megállapítást választják, ha mégsem akkor változásbejelentő nyomtatványon kell közölni

2023. évi adóváltozások: EFO

közteher mértéke a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként:

  • mezőgazdasági idénymunka esetén a hónap első napján érvényes minimálbér 0,5%-a, azaz  1.160 Ft,
    turisztikai idénymunka esetén a hónap első napján érvényes minimálbér 0,5%-a, azaz1.160.-Ft,
    alkalmi munka esetén a hónap első napján érvényes minimálbér 1%-a, azaz 2.320.- Ft,
    filmipari statiszta esetén a minimálbér 3%-a, azaz 6.960.- Ft./fő/nap.

 

Olvass további híreket a Könyvelő Fót honlapunkon

Áttérés a Katáról

Áttérés a Katáról vállalkozói szja hatálya alá („sima egyéni vállalkozó”)

Lentebb olvashatsz Áttérés Katáról átalányadózás alá (egyéni vállalkozók esetében) Katt ide 

Az egyéni vállalkozó számára az áttérés a katáról egyik alternatívája a vállalkozói személyi jövedelemadózás hatálya alá történő áttérés. Ezt az adózási módot a személyi jövedelemadó törvény szabályozza. Ebben az esetben az adózást tételes költségelszámolás előzi meg. Az egyéni vállalkozás bevételeinek nevesítését és jellemzően előforduló költségeit a törvény mellékleteiben találjuk. Összegezve ez az adózási mód annak a legoptimálisabb, akinek sok igazolt költsége illetve sok költségszámlája van havonta, mert ezeket elszámolva optimalizálható a nyereséget terhelő adó összege.

A teljesség igénye nélkül bevétel: (szja tv. 10.mell)

  • Értékesített termék, áru, szolgáltatás ellenértéke
  • tárgyi eszközök értékesítésének bevétele
  • egyéb bevételek, kapott kamat, kapott támogatás, kártérítés stb.

Jellemzően előforduló költségek: (szja tv.11.mell)

  • vállalkozói kivét
  • bevétel megszerzésével közvetlenül összefüggő kiadások
  • adott előlegek, tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírása
  • anyag, áru, göngyöleg beszerzés
  • munkabérek közterhei, tagdíjak, biztosítási díjak, a tevékenységhez kapcsolódó adók, illetékek stb.

Nyilvántartási, könyvvezetési kötelezettség:

Az áttérés a katáról megszünteti a bevételi nyilvántartás vezetési kötelezettséget, illetve lehetőséget helyette az egyszeres könyvvitel szabályai szerint a tételes naplófőkönyv vagy pénztárkönyv vezetési kötelezettség áll fenn. Ebből kifolyólag az egyszeres könyvvitel vezetése komolyabb szakértelmet kíván.

Az adózó járulékfizetési kötelezettsége

Míg a kata hatálya alatt elegendő volt egy adónemre megfizetni a tételes adót, addig az áttérés a Katáról új szabályozást is jelent. Főszabály szerint a főállású egyéni vállalkozó a járulékait havonta fizeti meg és vallja be. A járulékfizetés alapja minimum a mindenkori minimálbér, de a garantált bérminimum összegét kell alapul venni, ha a vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú végzettséget igényel.

Járulék közterhek:

  • 15% személyi jövedelemadó (családi és egyéb kedvezmények érvényesíthetők)
  • 18,5% társadalombiztosítási járulék
  • a vállalkozói kivét de minimum a minimálbér 112,5%-a után 13% szociális hozzájárulási adó

Járulékfizetés alóli mentesülések:

  • táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátások ideje, katonai szolgálat, fogvatartás ideje, tevékenység szüneteltetésének időszaka, ha az egyéni vállalkozó legalább 36 órás munkaviszonyban is áll és a vállalkozásában nem érvényesít vállalkozó kivétet stb.

Adóterhek:

Az év közben folyamatosan vezetett könyvviteli nyilvántartásokból megállapítjuk a bevételeket, kiadásokat majd a kettő különbözetét az eredményt adókötelezettségek terhelik.

  • 9% vállalkozói személyi jövedelemadó
  • osztalékalap után 15% személyi jövedelemadó
  • osztalékalap után 13% szociális hozzájárulási adó (a szocho fizetési felső korlátig mely a minimálbér * 24)

Az osztalékalap utáni terhek nem válaszhatóak szemben a társasvállalkozással, hanem kötelezettség.

Az eredményről és az azt terhelő adókról éves bevallást készítünk, de a váll. személyi jövedelemadóban negyedéves előlegfizetési kötelezettségünk van.

 

Egyéb tudnivalók:

A vállalkozói személyi jövedelemadózást választó alanyi adómentes egyéni vállalkozó egy teljes adóévre a 12 milliós felső határt köteles figyelni, azt követően köteles áttérni az áfa körbe. Év közben kezdő egyéni vállalkozó a keretet arányosítani köteles.

Helyi iparűzési adóban szemben a kata szerinti iparűzési adóval, nem választható a tételes iparűzésiadó, hanem a szabályok figyelembevételével a bevételből kiindulva a helyi önkormányzat adómértékét alkalmazva évente egyszer adóbevallásban állapítjuk meg az adót és évi két részletben adóelőleget fizetünk. (március és szeptember hónapban)

Társadalombiztosítási szempontból a Katáról áttéréssel a vállalkozói kivét összege lesz a biztosítási jogviszonyunk, illetve ellátások alapja.

 

Az áttérés számviteli feladataiért fizetendő díj: 15.000 ft

Havi könyvelési díj bizonylatszám függő  teljes Árlistánkat itt megnézheted

Áttérés Katáról további alternatívája lehet: ha az egyéni vállalkozó megszünteti az egyéni vállalkozói tevékenységét és céget alapít, amelynek a legfontosabb tudnivalóiról egy későbbi cikkünkben írunk.

Olvass további híreket a Könyvelő Fót honlapunkon

 

Áttérés Katáról átalányadózás alá (egyéni vállalkozók esetében)

Az áttérés Katáról egy másik alternatívája az átalányadózás választása

Az átalányadó lényege

Az átalányadó lényege, hogy nem a valós költségszámlák alapján történik a költségelszámolás, hanem igazolás nélkül elszámolható költséghányadok vannak, amelyek mértéke a végzett tevékenységtől függ. Bármilyen tevékenységre választható, de a bevételi korlátra figyelni kell. Összegezve ez az adózási mód annak a legoptimálisabb akinek kevés költségszámlája van havonta.

Bevételi értékhatár az átalányadózásban 2022:

Az éves minimálbér 10-szereséig lehet választani (2022.01.01-től 24 millió forint) Ha az előző évben nem haladta meg és a tárgyévben várhatóan nem haladja meg a bevétel a fenti összeget. Kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó esetében az éves minimálbér 50-szereséig lehet választani, (ami 2022.01.01-től 120 millió forint) Tevékenységét évközben kezdő, megszüntető vagy szüneteltető az értékhatárt arányosítani köteles.

Bizonylat nélkül levonható költséghányadok az átalányadózás során 2022-től

  • Alap költséghányad: 40% (ez az alap eset)
  • Törvényben nevesített TESZOR alapján: 80%
  • Kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytató: 90%
  • Mezőgazdasági őstermelő: 90%

 

2022.01.01-től 80%-os költséghányaddal végezhető tevékenységek

  1. a) mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (TESZOR 01, 02), bányászati (TESZOR 05-től 09-ig) és feldolgozóipari (TESZOR 10-től 32-ig) termék-előállítás, építőipari kivitelezés (TESZOR 41, 42);
  2. b) mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (TESZOR 01.6), vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (TESZOR 01.70.10), erdészeti szolgáltatás (TESZOR 02.40.10) és zöldterület-kezelés (TESZOR 81.30.10);
  3. c) halászati szolgáltatás (TESZOR 03.00.71), halgazdálkodási szolgáltatás (TESZOR 03.00.72);
  4. d) feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig) a bérmunkában végzett szolgáltatás és az egyéb sokszorosítás (TESZOR 18.20) kivételével;
  5. e) építőipari szolgáltatás (TESZOR 43);
  6. f) ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33.1), gépjárműjavítás (TESZOR 45.20), személyi, háztartási cikk javítása (TESZOR 95.2), épületgépészeti berendezések javítása (TESZOR 43.21, 43.22, 43.29);
  7. g) a taxis személyszállítás (TESZOR 49.32.11) személygépjármű kölcsönzése vezetővel (TESZOR 49.32.12), egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR 49.39.39), közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.1);
  8. h) számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR 95.1);
  9. i) fényképészet (TESZOR 74.20);
  10. j) textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR 96.01), fodrászat, szépségápolás (TESZOR 96.02), hobbiállat-gondozás (TESZOR 96.09.11);
  11. k) a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység (TESZOR 56).

 

2022-től 90%-os költséghányaddal végezhető tevékenységek

  1. az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó 90 százalék,
  2. a mezőgazdasági őstermelő 90 százalék költséghányad levonásával állapítja meg (átalányban megállapított jövedelem).

 

Adómentesség az átalányadózásban:

A Katáról áttéréssel egy adómentességi keretet is igénybe vehetünk az átalányadózás alatt. Az éves minimálbér feléig a jövedelem adómentes, tehát szja adóelőleget nem kell fizetni az éves minimálbér feléig (1,2 millió forintig) Nincs arányosítás ebben, tehát az évközben kezdő átalányadózóra is vonatkozik. Amennyiben a jövedelem meghaladja az adómentes keretet úgy az adóelőleget csak a meghaladó jövedelem után kell fizetni. (Főállásban a szociális hozzájárulási adót és tb járulékot akkor is meg kell fizetni ha van mentesített adóalap.)

Példa:

Éves árbevétel 10.000.000 ft

Alkalmazható költséghányad 40%: -4.000.000 ft

Jövedelem: 6.000.000 ft

Mentesített keret: -1.200.000 ft

Módosított adóalap: 4.800.000 ft

Fizetendő szja: 4.800.000 ft * 15%= 720.000 ft

 

Jövedelmadót csökkentő adókedvezmények:

  • Négy vagy több gyermeket nevelők kedvezménye
  • 25 év alatti fiatalok adókedvezménye
  • Betegség esetén járó kedvezmények
  • Első házasok kedvezménye
  • Családi adó és járulékkedvezmények

A személyi jövedelemadó előleget negyedévente kell fizetni. (választható a havi elszámolás is)

Járulékok az átalányadózásban:

TB járulék 18,5%: Alapesetben* havonta a számított jövedelem után kell fizetni, ha viszont a jövedelem nem éri el a minimálbért vagy a garantált bérminimumot akkor legalább azután meg kell fizetni. Havonta erről járulékbevallást kötelező beadni.

(*Kivétel a kiegészítő tevékenységet folytató, nappali tagozaton tanulmányokat folytató, nem főállású egyéni vállalkozók mert nekik csak a tényleges jövedelem után az adómentes határ felett kell megfizetni. Saját jogú nyugdíjas vállalkozónak nincs tb járulék fizetési kötelezettsége)

Szociális hozzájárulási adó: 13%: Alapesetben a főállású egyéni vállalkozónak havonta a számított jövedelem után kell fizetnie, de legalább a minimálbér vagy a garantált bérminium 112,5%-a után. (emiatt összehasonlító számítás szükséges)

Amennyiben mellékállású (36 órát elérő munkaviszony vagy társas vállalkozói jogviszonyban biztosított) vagy nappali tagozatos hallgató a vállalkozó, akkor nincs kötelező minimum szociális hozzájárulási adó, csak a ténylegesen realizált jövedelem után, adómentes határ felett kell megfizetni az adót. Saját jogú nyugdíjas vállalkozó sem fizet szociális hozzájárulási adót. Havonta erről járulékbevallást kötelező beadni.

Iparűzési adó:
Iparűzési adót az átalányadózó egyéni vállalkozónak is fizetnie kell.
Az iparűzési adó számítási módja során a jövedelmet fel kell szorozni 1,2-vel és ezután kell megfizetni a maximum 2%-os iparűzési adót.

 

 Az áttérés számviteli feladataiért fizetendő díj: 15.000 ft

Havi könyvelési díj bizonylatszám függő teljes Árlistánkat itt megnézheted.

Nálunk mindenki annak arányában fizeti a díjunkat amennyi bizonylatot ad át könyvelésre, tehát arányos a díj a ráfordított munkaidővel.

Áttérés Katáról további alternatívája lehet: ha az egyéni vállalkozó megszünteti az egyéni vállalkozói tevékenységét és céget alapít, amelynek a legfontosabb tudnivalóiról egy későbbi cikkünkben írunk.

 

Olvass további híreket a Könyvelő Fót honlapunkon

 

 

 

 

Adóváltozások 2022. július 1-től a cégautóadóban, és az egyszerűsített foglalkoztatásban

A 93. számú Magyar Közlöny Extra profit adókról szóló kormányrendelete tartalmazza a bevezetésre kerülő különadókat és adóváltozásokat. Jelen hírekben ügyfeleinket leginkább érintő két változásról szólunk.

Adóváltozások az egyszerűsített foglalkoztatásban

• Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo tv.) 4. § (2) bekezdésétől eltérően a filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme nem haladhatja meg a hónap első napján érvényes minimálbér 12 százalékát, amely összeget száz forintra kerekítve kell meghatározni.

• Az Efo törvény szerint a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a munkaviszony minden naptári napjára, minden munkavállaló után a hónap első napján érvényes minimálbér 0,5%-a megfizetendő mint munkáltatói közteher. (2022-ben 200.000,-ft minimálbér után 1000 ft/nap/fő)

• Az Efo törvény szerinti alkalmi munka esetén a munkaviszony minden naptári napjára, minden munkavállaló után, a hónap első napján érvényes minimálbér 1%-a a fizetendő közteher. (2022-ben 200.000,-ft minimálbér után 2000 ft/ nap/ fő)

• Az Efo törvény szerinti filmipari statiszta esetén a munkaviszony minden naptári napjára, minden munkavállaló után a hónap első napján érvényes minimálbér 3%-a a fizetendő közteher. (2022-ben a minimálbér után ez 6000 ft/ nap/fő)

Adóváltozások a cégautóadóban

2022. július 1-től a havi cégautóadó mértéke az alábbiak szerint alakul:

A B C D
1 Teljesítmény (kW) 0”–„4” környezetvédelmi
osztályjelzések esetén
„6”–„10” környezetvédelmi
osztályjelzések esetén
„5”; „14–15” környezetvédelmi
osztályjelzések esetén
2 0–50 30 500 forint 16 000 forint 14 000 forint
3 51–90 41 000 forint 20 000 forint 16 000 forint
4 91–120 61 000 forint 41 000 forint 20 000 forint
5 120 felet 81 000 forint 61 000 forint 41 000 forint

 

https://magyarkozlony.hu/

Olvass további híreket a Könyvelő Fót honlapunkon

Adóváltozások 2022

25 év alattiak kedvezménye 2022

2022.01.01.-től bevezetésre kerülő adóváltozás a 25 év alattiak szja mentessége mely alapján nem kell személyi jövedelemadót fizetniük a 25 év alatti fiataloknak, így ez 22 % pluszt jelent a számukra. Az adókedvezmény a tárgyévet megelőző július hónapban regisztrált bruttó átlagkereset szintjéig érvényesíthető. A kedvezményt az életkor alapján automatikusan figyelembe kell venni, kivéve ha a magánszemély ellenkező értelmű nyilatkozatot ad. A többi kedvezmény nem változik.

A kedvezmények érvényesítési sorrendje:
1. négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye
2. 25 év alatti fiatalok kedvezménye
3. személyi kedvezmény
4. első házasok kedvezménye
5. családi kedvezmény


Egyéni vállalkozók átalányadózása 2022

Az átalányadózás terén 2022-től gyökeres adóváltozások lépnek életbe. Az átalányadózást választó egyéni vállalkozó alapesetben 40, bizonyos tevékenységi kör esetén (pl. mezőgazdaság, építőipar, gépjárműjavítás, fodrászat stb.) 80, kiskereskedők és mezőgazdasági őstermelők esetén 90 százalékos költséghányaddal számolhatnak. Adómentes adóalap összeghatár került bevezetésre,  adómentessé válik: éves minimálbér fele 2022-es minimálbérrel számolva kb. 200.000×12/2 = 1.200.000 Ft

A választhatóság feltétele, hogy az egyéni vállalkozó éves bevétele ne haladja meg az éves minimálbér tízszeresét, azaz a 2022. január 1-től érvényes minimálbérrel számolva 24 millió forintot. Kiskereskedőknél 50 a szorzó, azaz 120 millió az értékhatár.

Egyidejűleg több jogviszonyban álló az az egyéni vállalkozó, aki a vállalkozás folytatásával egyidejűleg munkaviszonyban is áll, és foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, vagy a vállalkozással egyidejűleg tanulmányokat folytat (a továbbiakban: másodfoglalkozású). Az átalányadózást alkalmazó másodfoglalkozású egyéni vállalkozó a járulékokat a tényleges jövedelme után fizeti meg.


Minimálbér 2022

A minimálbér havi összege 2022. január 1-jétől 200.000 forint, míg a garantált bérminimum összege 260.000 forint lesz.

Minimálbér óradíja: 1150 ft/óra

Garantált bérminimum, vagy szakmai minimálbér óradíja: 1495 ft/óra


Szociális hozzájárulási adó

január 1-től kedvező adóváltozás a szociális hozzájárulási adó csökkenése 13%-ra.


Szakképzési hozzájárulás

január 1-től fontos adóváltozás, hogy megszűnik a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség


Egészségügyi szolgáltatási járulék

Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi 8.000 forintról 8.400 forintra emelkedik 2022. január 1-től. Az új napi járulékösszeg 270 forintról 280 forintra nő.


Távmunkavégzés kedvezménye

A veszélyhelyzetre való tekintettel bevezették, hogy a távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak, az ezzel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összeg igazolás nélkül költségként elszámolható a minimálbér 10 %-ig.


KIVA

adóváltozása, hogy a kisvállalati adó, illetve adóelőleg mértéke 11 százalékról 10 %-ra csökken


KATA

2022.január 1-től a főfoglalkozású kisadózók közterhe nem változik, 50.000 ft/ hó marad, azonban az ellátási alapjuk 102.000 forint helyett 108.000 forint, a 75.000 forintot fizető kisadózók ellátási alapja pedig 170.000 forint helyett 179.000 forint lesz.


Iparűzési adókedvezmény

A veszélyhelyzet miatt kiadott jogszabály hatálya 2022-re hosszabbodik. Így a kis-és középvállalkozásoknak 1% iparűzési adót kell fizetniük


Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelmek

A kriptoeszközök kereskedelméből, bányászatából származó adóévi nyereség után csak 15%-os személyi jövedelamadót kell fizetni.


Babakötvény

január 1-től duplájára emelik a babakötvény után járó állami támogatást (12000ft)


 

A 2022-es év adóváltozásai a fentiekben csak a lényeget ismertetik, főként az ügyfeleinket érintő témákban.

 

Olvass további híreket a Könyvelő Fót honlapunkon

 

Átalányadózás 2022-től

Az egyéni vállalkozók átalányadózása 2022-től több ponton is kedvező változásokat hoz.

Áttérés a Katáról más vállalkozási formákra itt olvashatsz

Kinek éri meg az átalányadózás 2022-től ?

Azoknak a KATA alanyoknak akiknek az új szabályok miatt már nem megfelelő a kisadózás (pl. bevezetett 3 millió forintos határ) vagy meghaladják az évi 12 millió forintos határt, illetve az elenyésző költség számlával rendelkező vállalkozóknak.

 

Bevételi értékhatár az átalányadózásban 2022:

Az éves minimálbér 10-szereséig lehet választani (2022.01.01-től 24 millió forint) Kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó esetében az éves minimálbér 50-szereséig lehet választani, (ami 2022.01.01-től 120 millió forint) Tevékenységét évközben kezdő, megszüntető vagy szüneteltető az értékhatárt arányosítani köteles.

 

Bizonylat nélkül levonható költséghányadok az átalányadózás során 2022-től

  • Alap költséghányad: 40%
  • Törvényben nevesített TESZOR alapján: 80%
  • Kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytató: 90%
  • Mezőgazdasági őstermelő: 90%

 

 Kedvezményezett tevékenységek:

2022.01.01-től 80%-os költséghányaddal végezhető tevékenységek

  1. a) mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (TESZOR 01, 02), bányászati (TESZOR 05-től 09-ig) és feldolgozóipari (TESZOR 10-től 32-ig) termék-előállítás, építőipari kivitelezés (TESZOR 41, 42);
  2. b) mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (TESZOR 01.6), vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (TESZOR 01.70.10), erdészeti szolgáltatás (TESZOR 02.40.10) és zöldterület-kezelés (TESZOR 81.30.10);
  3. c) halászati szolgáltatás (TESZOR 03.00.71), halgazdálkodási szolgáltatás (TESZOR 03.00.72);
  4. d) feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig) a bérmunkában végzett szolgáltatás és az egyéb sokszorosítás (TESZOR 18.20) kivételével;
  5. e) építőipari szolgáltatás (TESZOR 43);
  6. f) ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33.1), gépjárműjavítás (TESZOR 45.20), személyi, háztartási cikk javítása (TESZOR 95.2), épületgépészeti berendezések javítása (TESZOR 43.21, 43.22, 43.29);
  7. g) a taxis személyszállítás (TESZOR 49.32.11) személygépjármű kölcsönzése vezetővel (TESZOR 49.32.12), egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR 49.39.39), közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.1);
  8. h) számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR 95.1);
  9. i) fényképészet (TESZOR 74.20);
  10. j) textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR 96.01), fodrászat, szépségápolás (TESZOR 96.02), hobbiállat-gondozás (TESZOR 96.09.11);
  11. k) a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység (TESZOR 56).

 

2022-től 90%-os költséghányaddal végezhető tevékenységek

  1. az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó
  2. a mezőgazdasági őstermelő

 

Adómentesség az átalányadózásban 2022.01.01-től:

Az éves minimálbér feléig a jövedelem adómentes, tehát adóelőleget sem kell fizetni az éves minimálbér feléig (1,2 millió forintig)

 

Átalányadózás választása:

Szja törvény szerinti adózók a következő év január 1-től.  Kisadózásból kilépők a kilépést követő hónaptól.

 

Jövedelmet csökkentő kedvezmények:

  • Négy vagy több gyermeket nevelők kedvezménye
  • 25 év alatti fiatalok adókedvezménye
  • Betegsége esetén járó kedvezmények
  • Első házasok kedvezménye
  • Családi adó és járulékkedvezmények

 

Jövedelem után (vagy a garantált bérminimum után*) fizetendő adók 2022-től:

  • 15% szja (adómentes keret felett)
  • 18,5% tb járulék
  • 15% szociális hozzájárulási adó (13% ?)

(*Kivétel a kiegészítő tevékenységet folytató, nappali tagozaton tanulmányokat folytató, nem főállású egyéni vállalkozók mert nekik csak a tényleges jövedelem után az adómentes határ felett kell megfizetni) Nyugdíjas átalányadózó egyéni vállalkozó csak az adómentes keret feletti szja-t fizeti havonta.

 

Olvass további híreket a Könyvelő Fót honlapunkon

 

A gyermeket nevelő magánszemélyek adóvisszatérítése 2021.

Személyi jövedelemadó,  SZJA visszatérítés

Ha a magánszemély a 2021. év bármely napján családi kedvezményre jogosult, (akkor is, ha nem veszi igénybe, vagy ha nem ő veszi igénybe) az szja törvény szerinti összevont adóalapja utáni 2021. évi adót, illetve a kedvezmények levonása után megállapított adót a felső értékhatárig nem kell befizetni, illetve személyi jövedelemadó visszatérítésre lesz jogosult. Tehát szja kedvezményt – visszatérítést csak az kaphat, akinek van befizetett adója 2021-évben, aki nem dolgozott vagy a családi kedvezményt év közben igénybe vette és nem maradt azon felül fizetendő adója nem kaphat visszatérítést, hiszen nincs miből!!! Az szja visszatérítés összege maximum 808920 ft lehet. A kedvezmény összege 1000 ft akkor, ha a magánszemély adója legalább 1 ft.

A kedvezményt a NAV bevallási tervezetben érvényesíti, vagy a magánszemély a bevallásában. JAVASOLJUK MINDENKINEK, HOGY HATÁRIDŐBEN KÉRJEN BEVALLÁSI TERVEZETET A NAVTÓL!

A magánszemély a családi kedvezményre való jogosultságáról NYILATKOZATOT tehet 2021. december 31-ig elektronikus úton vagy papír alapon a NAV felé. A nyilatkozatban fel kell tüntetni a magánszemély nevét, adóazonosító jelét, a kedvezményezett eltartottnak minősülő adatait, bankszámla adatokat, illetve annak az adatait, aki ugyanarra az eltartottra tekintettel jogosult családi kedvezményre. A fenti határidő jogvesztő de nem érinti a visszatérítésre való jogosultságot. A NYILATKOZAT VÁRHATÓAN OKTÓBER 31-IG A NAV HONLAPJÁN MEG FOG JELENNI!

2022. február 15-ig a NAV a kedvezményre előleget utal ki, (SZJA visszatérítés) amennyiben megállapítható a jogosultság, ezért is SZÜKSÉGES A NYILATKOZATOT BEKÜLDENI!!!

Az előleg összege a magánszemélytől a kifizetők által levont szja előleg összege, de legfeljebb 808920 ft lehet. A kiutalt összeget a NAV a bevallási tervezetben figyelembe veszi. Ha a NAV bármely okból nem utal ki előleget akkor a magánszemély bevallásban kérheti azt. (2022.május 20-ig)

 

Ekho tv. szabályai szerinti SZJA visszatérítés

Az Ekho tv. szabályi szerint közterhet fizető, ha a 2021. év bármely napján családi kedvezményre jogosult, (akkor is, ha nem veszi igénybe és akkor is, ha nem ő veszi igénybe) a 2021. évben tőle levont Ekho-nak a személyi jövedelemadónak minősülő része után ekho-kedvezményre (személyi jövedelemadó visszatérítésre) jogosult.

Az Ekho kedvezményt a fenti személyi jövedelemadó kedvezményt követő sorrendben veheti igénybe, úgy, hogy ezek együttes összege nem haladhatja meg a 808920 ft értékhatárt.

2022. február 15-ig a NAV a kedvezményre előleget utal ki. A kedvezményre jogosult a fenti nyilatkozatot (a szükséges adatokról) akkor is benyújthatja, ha kizárólag Ekho kedvezményre jogosult, JAVASOLJUK A NYILAKOZAT HATÁRIDŐBEN TÖRTÉNŐ BENYÚJTÁSÁT, VALAMINT ADÓBEVALLÁS TERVEZET IGÉNYLÉSÉT A NAVTÓL!

 

Kata szerinti adózók kedvezménye

A bejelentett kiadózó amennyiben a 2021. év bármely napján családi kedvezményre lett volna jogosult, akkor a 2021. évre a kisadózó vállalkozást terhelő tételes adó 25%-ának visszatérítésére jogosult. A visszatérítés összegének kiszámításakor a meg nem fizetett tételes adó összege nem vehető figyelembe.

Amennyiben a kisadózó a fenti személyi jövedelemadó visszatérítésre és Ekho kedvezményre is jogosult akkor a kedvezmény csak sorrendben vehető figyelembe és nem haladhatja meg a fenti értékhatárt. (808920ft)

A csak Kata szerinti kedvezmény 2021. teljes adóévben megfizetett Kata összeg 600.000 ft 25%-a azaz 150.000 ft lehet.

A kisadózót a visszajáró adó személyi jövedelemadó kedvezményként illeti meg. Tehát a NAV a személyi jövedelemadó visszatérítés összegét az szja bevallás tervezetében vagy a magánszemély kisadózó az szja bevallásban szerepelteti.

A kisadózó a visszatérítés teljesítéséhez szükséges NYILATKOZATOT DEC.31-IG BEKÜLDHETI AZ ÁLLAMI ADÓ ÉS VÁMHATÓSÁGNAK!! JAVASOLJUK A NYILATKOZAT MEGKÜLDÉSÉT, és az SZJA TERVEZET IGÉNYLÉSÉT. A NAV a nyilatkozatot követően abban az esetben is elkészíti az szja bevallás tervezetét, amennyiben a kisadózó egyébként személyi jövedelemadó bevallásra nem lenne köteles. Ha a kisadózó a nyilatkozatot nem vagy késedelmesen nyújtja be a visszatérítést az szja bevallásban veheti igénybe.

Magyarkozlony

Olvass további híreket a Könyvelő Fót honlapunkon

Támogatások munkáltatók számára

Munkatapasztalat szerzést elősegítő támogatás

A munkaadók munkaerőpiaci programban az állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalához benyújtott kérelem alapján kaphatnak munkatapasztalat szerzést elősegítő támogatást. Ha alacsony iskolai végzettségű álláskeresőt foglalkoztatnak munkaviszony keretében, teljes munkaidőben, vagy legalább a napi 4 órát elérő részmunkaidőben és vállalják, hogy elősegítik a munkavállaló támogatás nélküli képzését. A támogatási kérelem 2021. szeptember 15. napjától nyújtható be. A kérelmeket a foglalkoztatást megelőzően a foglalkoztatni kívánt személy lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalhoz kell benyújtani.

A támogatás mértéke a foglalkoztatót terhelő bruttó bér és tényleges átutalásra kerülő szociális hozzájárulási adó 100 %-a, de teljes munkaidő esetén legfeljebb a megállapítás napján hatályos kötelező legkisebb munkabér és annak szociális hozzájárulási adója.

Vállalkozások munkaerő támogatása

A munkaadók az állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalhoz benyújtott kérelem alapján vissza nem térítendő támogatást kaphatnak, ha az állami foglalkoztatási szervnél regisztrált 25 év alatti vagy legalább 1 hónapja nyilvántartott álláskeresőt foglalkoztatnak munkaviszony keretében. A támogatás folyósítási időtartama fix 6 hónap lehet. A támogatás mértéke a foglalkoztatót terhelő bérköltség (bruttó bér és ténylegesen átutalásra kerülő szociális hozzájárulási adó) 50%-a, de teljes munkaidős foglakoztatás esetén legfeljebb 100 ezer Ft havonta

A fenti támogatásokról bővebben itt olvashattok:

https://nfsz.munka.hu/cikk/1268/Vallalkozasok_munkaero_tamogatasa

Olvass további híreket a Könyvelő Fót honlapunkon

Diákmunka szabályai

Főszabályként diákmunkát létesíthet az, aki elmúlt már 16.éves vagy az iskolai szünet alatt az a diák is lehet munkavállaló, aki nappali tagozaton tanul és elmúlt már 15 éves.

A diákmunka 18 év alatt csak a törvényes képviselőjének beleegyezésével lehetséges. A diákok foglalkoztatásának többféle formája ismert:

  • munkaviszony
  • megbízási jogviszony
  • egyszerűsített foglalkoztatott
  • iskolaszövetkezeten keresztül

 

Munkaviszonyban végzett diákmunka:

A diákmunkából származó jövedelmet 15 % személyi jövedelemadó terheli melyet a munkáltató köteles levonni és megfizetni. A munkaviszonyos tanuló a Tbj. törvény szerint biztosított, így a járulékalapot képező jövedelme után 18,5% társadalombiztosítási járulékot is fizet, ellenben jogosultságot szerez pénzbeli ellátásokra pl. táppénzre.

Megbízási jogviszonyban végzett diákmunka:

A megbízási szerződés keretében végzett diákmunka önálló tevékenységből származó jövedelemként adóköteles. Az önálló tevékenységből származó bevételből költséget el lehet számolni. A jogszabály megkülönböztet 10% költséghányad vagy tételes költségelszámolási szabályokat. A költségek levonása után fennmaradó jövedelmet 15% személyi jövedelemadó terheli. A megbízási jogviszonyban végzett diákmunkában a diákok nem lesznek feltétlenül biztosítottak, csak abban az esetben, ha a díjazása eléri a minimálbér 30%-át. Ha a biztosítási jogviszony létrejön akkor hasonlóan a munkaviszony esetéhez szintén meg kell fizetni a 18,5% társadalombiztosítási járulékot.

Egyszerűsített foglalkoztatásban végzett diákmunka:

Egyszerűsített munkaviszony létrejöhet mezőgazdasági idénymunkára, turisztikai idénymunkára és alkalmi munkára. Alkalmi munka a heti 5 napot, havi 15 napot és évi 90 napot nem haladhatja meg.  Egyszerűsített foglalkoztatásban végzett diákmunka esetén a munkáltató fizeti a közterhet, a diáknak nem kell sem személyi jövedelemadót, sem társadalombiztosítási járulékot sem fizetnie. Illetve a diáknak csak akkor szükséges feltüntetnie a személyi jövedelemadó bevallásában a kapott jövedelmet, ha az meghaladja a mentesített keretösszeget. A munkáltató kifizetéskor köteles igazolást adni, míg a munkaszerződést nem kötelező írásba foglalni. Egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozhat filmipari statisztaként a diák és végezhet háztartási munkákat is.

Iskolaszövetkezetben végzett diákmunka:

A diák iskolaszövetkezet tagjaként nem biztosított, így nem kell járulékokat sem fizetnie. Ha az iskolaszövetkezetnél nem önálló tevékenységből származó jövedelmet kap, akkor 15% személyi jövedelemadót köteles fizetni. Az adót az iskolaszövetkezet vonja le és fizeti meg az adóhatóság számára. Az iskolaszövetkezetben végzett diákmunkából származó jövedelmet fel kell tüntetni az éves szja bevallásban. A munkavégzés bármely formájában végzett diákmunka esetén kötelező az adóazonosító jel használata. Ha esetleg nincs még adóazonosító jele akkor igényelni szükséges a T34-es adatlapon, ha pedig elvesztette az adókártyáját akkor ide kattintva elolvashatja, hogy mi a teendő. A hatóságokkal való kapcsolattartáshoz javasoljuk az ügyfélkapu használatát. Ügyfélkaput nyitni lehet személyesen a fővárosi és a megyei kormányhivatalokban, okmányirodákban, NAV ügyfélszolgálatán továbbá egyes Magyar Posta helyeken. Illetve e-személyi birtokában elektronikusan is igényelhető. A 14-18 év közötti diák önállóan is regisztrálhat az ügyfélkapura, amelyet 18 éves koráig csak korlátozott szolgáltatásokra tudja igénybe venni.

 

Olvass további híreket a Könyvelő Fót honlapunkon

Balaton környéki ellenőrzések

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai 2021. júliusban és augusztusban összehangoltan ellenőrzik a Balaton környéki települések kereskedőit és szolgáltatóit.

BalatonA Balaton környéki ellenőrzések elsősorban az online pénztárgépek adatai alapján kockázatosnak tekinthető vendéglátóegységeket érintik. Azonban a Balaton környéki ajándékboltokat, piacokon, strandokon értékesítőket és szolgáltatást nyújtókat is ellenőrizhetik.

A NAV a nyugta- és számlaadást, az online pénztárgépek használatát, a foglalkoztatottak bejelentését, valamint a jövedéki kiskereskedők működését vizsgálja.

 

Olvass további híreket a Könyvelő Fót honlapunkon

Forrás: https://nav.gov.hu/

 Az Önfoglalkoztatók kompenzációs támogatása programról

1.Támogatás szabályai

Az állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalhoz benyújtott kérelem alapján vissza nem térítendő támogatást kaphat azon Önfoglalkoztató, amely tényleges főtevékenységként az önfoglalkoztatók kompenzációs támogatásáról szóló rendelet I. melléklete szerinti tevékenységet folytatja és nem volt jogosult a veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet (továbbiakban: 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet) szerinti „Ágazati bértámogatásra” és nem minősül a 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet szerinti kifizetőnek, tehát adókedvezményre nem jogosult és nincs és az őt érintő korlátozás időtartama alatt sem volt munkavállalója.

  1. Az önfoglalkoztatók kompenzációs támogatására a tényleges főtevékenységeként

1.1. Éttermi, mozgó vendéglátás tevékenységet,

1.2. Rendezvényi étkeztetés tevékenységet,

1.3. Italszolgáltatás tevékenységet,

1.4. Filmvetítés tevékenységet,

1.5. Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése tevékenységet,

1.6. Sport és szabadidős képzés tevékenységet,

1.7. Előadó-művészet tevékenységet,

1.8. Előadó-művészetet kiegészítő tevékenységet,

1.9. Művészeti létesítmények működtetése tevékenységet,

1.10. Múzeumi tevékenység tevékenységet,

1.11. Növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése tevékenységet,

1.12. Sportlétesítmény működtetése tevékenységet,

1.13. Sportegyesületi tevékenységet,

1.14. Testedzési szolgáltatás tevékenységet,

1.15. Egyéb sporttevékenység tevékenységet,

1.16. Vidámparki, szórakoztatóparki tevékenységet,

1.17. Fizikai közérzetet javító szolgáltatás tevékenységet,

1.18. M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenységet,

1.19. Szállodai szolgáltatás tevékenységet,

1.20. Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás tevékenységet,

1.21. Kempingszolgáltatás tevékenységet,

1.22. Egyéb szálláshely szolgáltatás tevékenységet,

1.23. Utazásközvetítés tevékenységet,

1.24. Utazásszervezés tevékenységet

1.25. M.n.s. egyéb szárazföldi személyszállítás tevékenységet

1.26. Iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem tevékenységet,

1.27. Audio-, videoberendezés kiskereskedelme tevékenységet,

1.28. Textil-kiskereskedelem tevékenységet,

1.29. Villamos háztartási készülék kiskereskedelme tevékenységet,

1.30. Bútor, világítási eszköz, egyéb háztartási cikk kiskereskedelme tevékenységet,

1.31. Könyv-kiskereskedelem tevékenységet,

1.32. Papír-, írószer-, irodaszer- és nyomtatvány-kiskereskedelem tevékenységet,

1.33. Zene-, videofelvétel kiskereskedelme tevékenységet,

1.34. Sportszer-kiskereskedelem tevékenységet,

1.35. Játék-kiskereskedelem tevékenységet,

1.36. Ruházat kiskereskedelem tevékenységet,

1.37. Lábbeli-, bőráru-kiskereskedelem tevékenységet,

1.38. Óra-, ékszer-kiskereskedelem tevékenységet,

1.39. Egyéb m.n.s. új áru kiskereskedelme tevékenységet,

1.40. Használtcikk bolti kiskereskedelme tevékenységet,

1.41. Videokazetta, lemez kölcsönzése tevékenységet,

1.42. Egyéb személyi használatú, háztartási cikk kölcsönzése tevékenységet,

1.43. Egyéb foglalás tevékenységet,

1.44. Szerencsejáték, fogadás tevékenységet, kivéve a totózó és lottózó üzemeltetése,

1.45. Szórakoztatóelektronikai cikk javítása tevékenységet,

1.46. Lábbeli, egyéb bőráru javítása tevékenységet,

1.47. Bútor, lakberendezési tárgy javítása tevékenységet,

1.48. Óra-, ékszerjavítás tevékenységet,

1.49. Egyéb személyi, háztartási cikk javítása tevékenységet,

1.50. Fodrászat, szépségápolás tevékenységet,

1.51. M.n.s. egyéb személyi szolgáltatás tevékenységet,

1.52. Virág-, koszorú- és dísznövény-kiskereskedelem tevékenységet,

1.53. Oktatási intézményben működő vállalkozások esetén Egyéb vendéglátás tevékenységet,

1.54. Járművezetés oktatás tevékenységet,

1.55. M.n.s. egyéb oktatás tevékenységet vagy

1.56. Oktatást kiegészítő tevékenységet

folytató jogosult.

  1. Az 1. pont 17. alpontja szerinti tevékenységet végzőre akkor terjed ki a támogatási jogosultság, ha a tevékenységet végző megfelel a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló 37/1996. (X. 18.) NM rendelet szabályainak.
  2. Az 1. pont 25. alpontja szerinti tevékenységet végzőre akkor terjed ki a támogatási jogosultság, ha
  3. a) nem a személyszállítási szolgáltatásról szóló 2012. évi XLI. törvény szerinti közszolgáltatási kötelezettség ellátását célzó közlekedési szolgáltatást végez, és
  4. b) a tevékenységet végző rendelkezik a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet szerinti közúti személyszállítási engedéllyel.
  5. Az 1. pont 39. alpontja szerinti tevékenységet végzőre nem terjed ki a támogatási jogosultság, ha a tevékenységet végző az optikai és a mezőgazdasági tevékenységet tényleges főtevékenységként folytatja.
  6. Az 1. pont 42. alpontja szerinti tevékenységet végzőre nem terjed ki a támogatási jogosultság, ha a tevékenységet végző az építési és szerelési munkához kapcsolódó cikkek kölcsönzését tényleges főtevékenységként végzi
  7. Az 1. pont 49. alpontja szerinti tevékenységet végzőre nem terjed ki a támogatási jogosultság, ha a tevékenységet végző a kerékpárok javítása tevékenységet tényleges főtevékenységként folytatja.

Tényleges főtevékenységnek azt a tevékenységet kell érteni, amelyből a jogosultnak az önfoglalkoztatók kompenzációs támogatásáról szóló 310/2021. (VI. 7.) Korm. rendelete (továbbiakban: 310/2021. (VI. 7.) Korm. rendelet) hatálybalépését, tehát 2021. június 8. vagy a 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet hatálybalépését, tehát 2020. november 11. megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a származott.

Önfoglalkoztató: veszélyhelyzeti intézkedésekkel érintett fenti ágazatokban jogszabály alapján korlátozásokkal érintett, alkalmazott nélkül működő mikrovállalkozás és önfoglalkoztató.

A kérelem benyújtásának helye, módja, elbírálásának menete

– Kérelem jelen Hirdetmény www.munka.hu oldalon történő megjelenésének napjától nyújtható be a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet (továbbiakban: 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet) szerinti veszélyhelyzet utolsó napjáig.

– Az önfoglalkoztató a támogatás iránti kérelmét az Önfoglalkoztató székhelye vagy telephelye szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatalhoz adhatja be.

– A járási (fővárosi kerületi) hivatal nyolc munkanapon belül határozatban dönt. A támogatással összefüggő tennivalók és eljárások tekintetében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szabályai szerint kell eljárni.

 

Támogatás mértéke

A támogatás mértéke a hirdetmény megjelenésekor érvényes garantált bérminimum egy havi összege, azaz 219 000 Ft, amely támogatásként kerül folyósításra. A támogatott a kompenzációs támogatás teljes összegét bevételként tartja nyilván.

Amennyiben az Önfoglalkoztatónak a támogatás folyósításakor köztartozása van, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 51.§ (2) bekezdése alapján a költségvetési támogatásból a kedvezményezettet terhelő köztartozás összegét – az állami adó- és vámhatóság adatszolgáltatása alapján – a kincstár visszatartja, és az állami adóhatóság megfelelő bevételi számláján jóváírja, értesítve erről az Önfoglalkoztatót és a járási (fővárosi kerületi) hivatalt.

Fenntartási kötelezettség

Az Önfoglalkoztató tudomásul veszi, hogy a támogatás folyósítására csak akkor kerülhet sor, ha vállalja, hogy a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő két hónapig a vállalkozását nem szünteti meg és nem szünetelteti.

Beszámolás

Az Önfoglalkoztató a támogató határozat mellékletét képező Beszámoló lapot a fenntartási kötelezettség lejártát követő nyolc napon belül köteles benyújtani a járási (fővárosi kerületi) hivatalhoz. Amennyiben a beszámolás nem kerül elfogadásra, a támogatása visszakövetelésre kerül. Az elfogadott beszámolóról a kormányhivatal külön nem értesíti az önfoglalkoztatót.

Uniós vonatkozás

A támogatás a 310/2021. (VI. 7.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése szerinti uniós támogatási kategóriának felel meg.

Az ügyintézés történhet elektronikusan vagy papíralapon.

Elektronikus ügyintézés

Elektronikus ügyintézésre kötelezettek, illetve nem kötelezettek, de elektronikus ügyintézési formát választók esetében a nyomtatványokat elektronikus aláírással, időbélyegzővel ellátva kell beküldeni.

Az elektronikus ügyintézésre és kapcsolattartásra nem kötelezett ügyfelek is élhetnek az elektronikus ügyintézés lehetőségével.

Amennyiben az elektronikus ügyintézésre nem kötelezett nem az elektronikus ügyintézési formát választja, akkor a dokumentumokban jelzetteknek megfelelően és kizárólag rá vonatkozóan cégszerűen aláírva, hitelesítve, adott esetben hitelesített másolatban kell a dokumentumokat a hivatal részére bocsátania.

A kérelmét az elektronikus ügyintézésre kötelezett önfoglalkoztatónak Cégkapun keresztül (Cégkapuval nem rendelkező önfoglalkoztató a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz kapcsolódó (KÜNY) tárhelyen keresztül) elektronikusan kell benyújtania hivatalhoz. Az önfoglalkoztatónak az e-papír szolgáltatást kell használni, ahol be kell jelölnie, hogy cégként nyújtja be a dokumentumokat, majd az adatok megadásával a cégkapu azonosítja. A kérelem és benyújtandó mellékleteinek csatolása után, az elküldéssel automatikusan megtörténik az aláírás és időbélyegzővel ellátás (azaz a csomag hitelesítése).

A benyújtás során az alábbiak választandók a legördülő menüből:

Témacsoport: Kormányhivatali ügyek

Ügytípus: Foglalkoztatási támogatások, közfoglalkoztatás és egyéb állami foglalkoztatási feladatok

Címzett: Az illetékes járási/fővárosi kerületi hivatal foglalkoztatási osztálya

Tárgy: Önfoglalkoztató támogatás

Az elektronikus ügyintézés részletes szabályait a kérelem mellékletét képező Tájékoztató az elektronikus ügyintézésről a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ügyfelei részére című dokumentum tartalmazza. https://nfsz.munka.hu/nfsz/document/6/0/6/doc_url/TAJEKOZTATO__az_elektronikus_ugyintezesrol.pdf

  1. A támogatást igénylő önfoglalkoztató nyilatkozatai
  2. Kijelentem, hogy 310/2021. (VI. 7.) Korm. rendelet szerinti tényleges főtevékenységem a „Támogatás szabályainál” megjelölt valamely tevékenység.

 

  1. Kijelentem, hogy Ágazati bértámogatásra nem voltam jogosult.

 

  1. Kijelentem, hogy a Hirdetményben meghatározott Önfoglalkoztató vagyok.

 

  1. Tudomásul veszem, hogy amennyiben a támogatás folyósításakor (a NAV adatszolgáltatása alapján, a Kincstár vizsgálata szerint) esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozásom van, a megítélt és folyósításra kerülő támogatásból a Kincstár visszatartja és átutalja a köztartozás összegét a köztartozás jogosultjának, értesítve erről az önfoglalkoztatót és a járási (fővárosi kerületi) hivatalt.

 

  1. Tudomásul veszem, hogy amennyiben beszámolási kötelezettségemnek határidőre nem teszek eleget, a támogatás visszakövetelésre kerülhet.

 

  1. Kijelentem, hogy a kérelemben szereplő adatok, információk teljes körűek, hitelesek és a valóságnak megfelelnek. Tudomásul veszem, hogy valótlan adatok közlésével az általam képviselt természetes vagy jogi személyt a támogatásból kizárom.

 

  1. Vállalom, hogy a támogatási szabályok értelmében a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő két hónapig a vállalkozásom nem szüntetem meg és nem szüneteltetem.

 

  1. Kijelentem, hogy a veszélyhelyzetre való tekintettel támogatás nélkül a vállalkozásom működtetését nem látom biztosítottnak.

 

  1. Hozzájárulok ahhoz, hogy a támogatás folyósítója a nyilatkozatom valóságtartalmának igazolását kérje az Áht. szerinti eljárásban, vagy közvetlenül az állami, önkormányzati adóhatóságtól és a vámhatóságtól.

 

  1. Kijelentem az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet (továbbiakban: Ávr.) 75. § (2) bekezdés b) pontja alapján, hogy a cég/szervezet jogerős végzéssel elrendelt, felszámolás, csődeljárás vagy végelszámolás, vagy egyéb – a megszüntetésre irányuló, jogszabályban meghatározott – eljárás nem áll.

 

Tudomásul veszem, hogy amennyiben vállalkozásom a fentiekben meghatározott bármely eljárás hatálya alatt áll, úgy támogatásban nem részesülhetek. Továbbá vállalom, hogy bejelentem,

amennyiben a kérelem elbírálásig, illetve a határozat lejártáig vállalkozásom ellen jogerős végzéssel elrendelt, fent meghatározott eljárás indul.

  1. Nyilatkozom, hogy az Ávr. 97. § (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségemet teljesítem, amennyiben a 96. § c), vagy f) pontjaiban meghatározott bármely körülmény bekövetkezik, tudomásomra jutástól számított nyolc napon belül köteles vagyok azt írásban bejelenteni a támogatónak.

 

(Ávr. 96. §

  1. c) a 81. §-ban meghatározott valamely körülmény a támogatási döntés meghozatalát követően következik be, vagy jut a támogató tudomására,
  2. f) a kedvezményezett a 75. § (2) és (3) bekezdése alapján tett nyilatkozatok bármelyikét visszavonja,
  3. Nyilatkozom, hogy az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (továbbiakban: Harmtv.) szerinti közrendvédelmi bírsággal nem sújtottak.
  4. Nyilatkozom, hogy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) és az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.), valamint a Harmtv. rendelkezései szerint nyilvánosságra hozott adatokból elvégzett ellenőrzésem szerint a rendezett munkaügyi kapcsolatok a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (III. 10.) Korm. rendelet 20. §-ban meghatározott követelményének megfelelek. Tudomásul veszem, hogy amennyiben a vállalkozásom a rendezett munkaügyi kapcsolatok fentiek szerinti feltételrendszerének nem felel meg, úgy támogatásban nem részesülhetek.
  5. Tudomásul veszem, hogy a támogatásról szóló kormányrendeleten felül az alábbi jogszabályok rendelkeznek: Áht., Ávr, Infotv., Fftv. A támogatást a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően veszem igénybe. Amennyiben a jogszabályi feltételeknek nem felek meg, úgy támogatásban nem részesülhetek.

 

  1. Nyilatkozom, hogy bankszámlaszámom megváltoztatásáról a járási (fővárosi kerületi) hivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró egységét haladéktalanul tájékoztatom.

 

  1. Tudomásul veszem, hogy a járási (fővárosi kerületi) hivatal a már kifizetett támogatást, az Ávr. 98. § (1) bekezdés a) pontja és (3) bekezdése szerint kiszámított ügyleti kamattal növelt összegben visszaköveteli különösen, ha:
  2. a) a támogatás – jogszabályban meghatározott feltételek hiányában – nem lett volna megállapítható,
  3. b) az önfoglalkoztató a határozatban vagy hirdetményben foglaltak ellenőrzését lehetetlenné teszi, vagy nagymértékben akadályozza,
  4. c) ha egyéb okból jogalap nélküli kifizetés történt, és a támogatás felvétele teljes egészében jogalap nélküli volt,
  5. d) megállapítást nyer, hogy az önfoglalkoztató az Ávr.-ben vagy egyéb jogszabályban a támogató okirat kiadásának feltételeként meghatározott nyilatkozatokat nem tette meg, a dokumentumokat nem nyújtotta be, vagy a megtett nyilatkozatát visszavonta.

 

  1. Tudomásul veszem, hogy amennyiben a meghatározott visszafizetési kötelezettségemnek a visszakövetelésről rendelkező határozatban megjelölt határidőig nem teszek eleget, e határidő elmulasztásának napjától az adó- és vámhatóságnak a végrehajtás foganatosítása érdekében történő megkeresését megelőző napjáig, az Ávr. 98. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint számított késedelmi kamatot is köteles vagyok fizetni. Önkéntes teljesítés hiányában az adó- és vámhatóság végrehajtás foganatosítása érdekében történő megkeresését követően az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény szerinti késedelmi pótlékot számít fel.

 

 

  1. Tudomásul veszem, hogy amennyiben a támogatást a járási (fővárosi kerületi) hivatal érdekkörében felmerült okból jogalap nélkül vettem fel, akkor azt a felróhatóság, illetve kötelezettségszegés vizsgálata nélkül, az erre irányuló felszólítást követően – az abban megjelölt határidőben – köteles vagyok a Gazdaság-újraindítási Foglalkoztatási Alap számlájára visszafizetni.

 

  1. Hozzájárulok továbbá ahhoz, hogy a Kincstár által működtetett monitoring rendszerben nyilvántartott adataimhoz a költségvetési támogatás utalványozója, folyósítója, a XIX. Uniós fejlesztések fejezetből biztosított költségvetési támogatás esetén a közreműködő szervezet, ennek hiányában az irányító hatóság (a továbbiakban együtt: a támogatás folyósítója), az Állami Számvevőszék, a kormányzati ellenőrzési szerv, a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság az európai támogatásokat ellenőrző szerv, az állami adóhatóság, a csekély összegű támogatások nyilvántartásában érintett szervek, valamint jogszabályban, pályázati kiírásban, támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott más jogosultak hozzáférjenek.

 

  1. Elfogadom, hogy a kérelmezett támogatás odaítélése esetén az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság illetékes szervezetei, az Állami Számvevőszék, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv, a fejezetek ellenőrzési szervezetei, a Kincstár, a kifizető, az igazoló és az ellenőrzési hatóság, foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a költségvetési pénzeszközök felhasználására vonatkozóan ellenőrzési jogosultsággal bír. Továbbá kötelezettséget vállalok arra, hogy a költségvetési pénzeszközök felhasználásának nyilvánosságára tekintettel a támogatási szerződés lényeges tartalmáról a tájékoztatást üzleti titok címén nem tagadom meg.

 

  1. Nyilatkozom, hogy vállalkozásommal szemben az adott támogatást jogellenesnek és a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító bizottsági határozaton alapuló visszafizetési kötelezettséget nem állapítottak meg. Fenti fizetési kötelezettség megállapítása esetén vállalkozásom ezen kötelezettségének eleget tett.

 

Tudomásul veszem, hogy amennyiben vállalkozásommal szemben fentiek szerinti visszafizetési kötelezettséget állapítottak meg, vagy vállalkozásom a fentiekben meghatározott fizetési kötelezettségének nem tett eleget, úgy támogatásban nem részesülhetek.

  1. Tudomásul veszem, hogy a támogatás az „Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi COVID-19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából” című, 2020. március 19-i, C(2020) 1863 final számú európai bizottsági közlemény [módosította: C(2020) 2215 számú közlemény, 2020. április 3., C(2020) 3156 számú közlemény, 2020. május 8., C(2020) 4509 számú közlemény, 2020. június 29., C(2020) 7127 számú közlemény, 2020. október 13., C(2021) 564 számú közlemény 2021. január 28.] (a továbbiakban: Közlemény) 3. 10. szakasza szerinti támogatást tartalmaz.

 

  1. Nyilatkozom, hogy három hónap átlagában megfelelek a Közlemény 3.10 pontja szerinti átmeneti támogatási szabályoknak.

 

  1. Tudomásul veszem, hogy az önfoglalkoztatók kompenzációs támogatásával kapcsolatos minden iratot a támogatási döntést követő tíz évig meg kell őriznem.

 

  1. Nyilatkozom, hogy az alábbi dokumentumok a kérelem beadásának napján hatályos tartalmát a www.munka.hu oldalon megismertem:

– Tájékoztató jogi személy esetén átlátható szervezetről;

– Tájékoztató a kis, közép és mikro vállalkozások besorolásáról;

– Tájékoztató az elektronikus ügyintézésről a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ügyfelei részére.

 

 

  1. Nyilatkozom, hogy a támogatási kérelemhez az alábbi mellékleteket csatolom

o Egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény hatálya alá nem tartozó, szja törvény szerint egyéni vállalkozóként adózó esetén a tevékenység folytatására jogosító okirat, melynek másolata nem elektronikus ügyintézés esetében tartalmazza az ügyfél azon nyilatkozatát, hogy az az eredetivel mindenben megegyezik.

o Adószámmal nem rendelkező természetes személy esetén a bemutatott személyi igazolvány, lakcímkártya, adókártya, taj-kártya.

Forrás: https://nfsz.munka.hu/cikk/1544/Onfoglalkoztatok_kompenzacios_tamogatasa?fbclid=IwAR3bl-DMjBNqBtWO5aHxGaQg-EIUMcglEq8ht5N27Tbm0Fa4VLC0mrk_EXw