A gyermeket nevelő magánszemélyek adóvisszatérítése 2021.

Személyi jövedelemadó,  SZJA visszatérítés

Ha a magánszemély a 2021. év bármely napján családi kedvezményre jogosult, (akkor is, ha nem veszi igénybe, vagy ha nem ő veszi igénybe) az szja törvény szerinti összevont adóalapja utáni 2021. évi adót, illetve a kedvezmények levonása után megállapított adót a felső értékhatárig nem kell befizetni, illetve személyi jövedelemadó visszatérítésre lesz jogosult. Tehát szja kedvezményt – visszatérítést csak az kaphat, akinek van befizetett adója 2021-évben, aki nem dolgozott vagy a családi kedvezményt év közben igénybe vette és nem maradt azon felül fizetendő adója nem kaphat visszatérítést, hiszen nincs miből!!! Az szja visszatérítés összege maximum 808920 ft lehet. A kedvezmény összege 1000 ft akkor, ha a magánszemély adója legalább 1 ft.

A kedvezményt a NAV bevallási tervezetben érvényesíti, vagy a magánszemély a bevallásában. JAVASOLJUK MINDENKINEK, HOGY HATÁRIDŐBEN KÉRJEN BEVALLÁSI TERVEZETET A NAVTÓL!

A magánszemély a családi kedvezményre való jogosultságáról NYILATKOZATOT tehet 2021. december 31-ig elektronikus úton vagy papír alapon a NAV felé. A nyilatkozatban fel kell tüntetni a magánszemély nevét, adóazonosító jelét, a kedvezményezett eltartottnak minősülő adatait, bankszámla adatokat, illetve annak az adatait, aki ugyanarra az eltartottra tekintettel jogosult családi kedvezményre. A fenti határidő jogvesztő de nem érinti a visszatérítésre való jogosultságot. A NYILATKOZAT VÁRHATÓAN OKTÓBER 31-IG A NAV HONLAPJÁN MEG FOG JELENNI!

2022. február 15-ig a NAV a kedvezményre előleget utal ki, (SZJA visszatérítés) amennyiben megállapítható a jogosultság, ezért is SZÜKSÉGES A NYILATKOZATOT BEKÜLDENI!!!

Az előleg összege a magánszemélytől a kifizetők által levont szja előleg összege, de legfeljebb 808920 ft lehet. A kiutalt összeget a NAV a bevallási tervezetben figyelembe veszi. Ha a NAV bármely okból nem utal ki előleget akkor a magánszemély bevallásban kérheti azt. (2022.május 20-ig)

 

Ekho tv. szabályai szerinti SZJA visszatérítés

Az Ekho tv. szabályi szerint közterhet fizető, ha a 2021. év bármely napján családi kedvezményre jogosult, (akkor is, ha nem veszi igénybe és akkor is, ha nem ő veszi igénybe) a 2021. évben tőle levont Ekho-nak a személyi jövedelemadónak minősülő része után ekho-kedvezményre (személyi jövedelemadó visszatérítésre) jogosult.

Az Ekho kedvezményt a fenti személyi jövedelemadó kedvezményt követő sorrendben veheti igénybe, úgy, hogy ezek együttes összege nem haladhatja meg a 808920 ft értékhatárt.

2022. február 15-ig a NAV a kedvezményre előleget utal ki. A kedvezményre jogosult a fenti nyilatkozatot (a szükséges adatokról) akkor is benyújthatja, ha kizárólag Ekho kedvezményre jogosult, JAVASOLJUK A NYILAKOZAT HATÁRIDŐBEN TÖRTÉNŐ BENYÚJTÁSÁT, VALAMINT ADÓBEVALLÁS TERVEZET IGÉNYLÉSÉT A NAVTÓL!

 

Kata szerinti adózók kedvezménye

A bejelentett kiadózó amennyiben a 2021. év bármely napján családi kedvezményre lett volna jogosult, akkor a 2021. évre a kisadózó vállalkozást terhelő tételes adó 25%-ának visszatérítésére jogosult. A visszatérítés összegének kiszámításakor a meg nem fizetett tételes adó összege nem vehető figyelembe.

Amennyiben a kisadózó a fenti személyi jövedelemadó visszatérítésre és Ekho kedvezményre is jogosult akkor a kedvezmény csak sorrendben vehető figyelembe és nem haladhatja meg a fenti értékhatárt. (808920ft)

A csak Kata szerinti kedvezmény 2021. teljes adóévben megfizetett Kata összeg 600.000 ft 25%-a azaz 150.000 ft lehet.

A kisadózót a visszajáró adó személyi jövedelemadó kedvezményként illeti meg. Tehát a NAV a személyi jövedelemadó visszatérítés összegét az szja bevallás tervezetében vagy a magánszemély kisadózó az szja bevallásban szerepelteti.

A kisadózó a visszatérítés teljesítéséhez szükséges NYILATKOZATOT DEC.31-IG BEKÜLDHETI AZ ÁLLAMI ADÓ ÉS VÁMHATÓSÁGNAK!! JAVASOLJUK A NYILATKOZAT MEGKÜLDÉSÉT, és az SZJA TERVEZET IGÉNYLÉSÉT. A NAV a nyilatkozatot követően abban az esetben is elkészíti az szja bevallás tervezetét, amennyiben a kisadózó egyébként személyi jövedelemadó bevallásra nem lenne köteles. Ha a kisadózó a nyilatkozatot nem vagy késedelmesen nyújtja be a visszatérítést az szja bevallásban veheti igénybe.

Magyarkozlony

Olvass további híreket a Könyvelő Fót honlapunkon

Támogatások munkáltatók számára

Munkatapasztalat szerzést elősegítő támogatás

A munkaadók munkaerőpiaci programban az állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalához benyújtott kérelem alapján kaphatnak munkatapasztalat szerzést elősegítő támogatást. Ha alacsony iskolai végzettségű álláskeresőt foglalkoztatnak munkaviszony keretében, teljes munkaidőben, vagy legalább a napi 4 órát elérő részmunkaidőben és vállalják, hogy elősegítik a munkavállaló támogatás nélküli képzését. A támogatási kérelem 2021. szeptember 15. napjától nyújtható be. A kérelmeket a foglalkoztatást megelőzően a foglalkoztatni kívánt személy lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalhoz kell benyújtani.

A támogatás mértéke a foglalkoztatót terhelő bruttó bér és tényleges átutalásra kerülő szociális hozzájárulási adó 100 %-a, de teljes munkaidő esetén legfeljebb a megállapítás napján hatályos kötelező legkisebb munkabér és annak szociális hozzájárulási adója.

Vállalkozások munkaerő támogatása

A munkaadók az állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalhoz benyújtott kérelem alapján vissza nem térítendő támogatást kaphatnak, ha az állami foglalkoztatási szervnél regisztrált 25 év alatti vagy legalább 1 hónapja nyilvántartott álláskeresőt foglalkoztatnak munkaviszony keretében. A támogatás folyósítási időtartama fix 6 hónap lehet. A támogatás mértéke a foglalkoztatót terhelő bérköltség (bruttó bér és ténylegesen átutalásra kerülő szociális hozzájárulási adó) 50%-a, de teljes munkaidős foglakoztatás esetén legfeljebb 100 ezer Ft havonta

A fenti támogatásokról bővebben itt olvashattok:

https://nfsz.munka.hu/cikk/1268/Vallalkozasok_munkaero_tamogatasa

Olvass további híreket a Könyvelő Fót honlapunkon

Diákmunka szabályai

Főszabályként diákmunkát létesíthet az, aki elmúlt már 16.éves vagy az iskolai szünet alatt az a diák is lehet munkavállaló, aki nappali tagozaton tanul és elmúlt már 15 éves.

A diákmunka 18 év alatt csak a törvényes képviselőjének beleegyezésével lehetséges. A diákok foglalkoztatásának többféle formája ismert:

  • munkaviszony
  • megbízási jogviszony
  • egyszerűsített foglalkoztatott
  • iskolaszövetkezeten keresztül

 

Munkaviszonyban végzett diákmunka:

A diákmunkából származó jövedelmet 15 % személyi jövedelemadó terheli melyet a munkáltató köteles levonni és megfizetni. A munkaviszonyos tanuló a Tbj. törvény szerint biztosított, így a járulékalapot képező jövedelme után 18,5% társadalombiztosítási járulékot is fizet, ellenben jogosultságot szerez pénzbeli ellátásokra pl. táppénzre.

Megbízási jogviszonyban végzett diákmunka:

A megbízási szerződés keretében végzett diákmunka önálló tevékenységből származó jövedelemként adóköteles. Az önálló tevékenységből származó bevételből költséget el lehet számolni. A jogszabály megkülönböztet 10% költséghányad vagy tételes költségelszámolási szabályokat. A költségek levonása után fennmaradó jövedelmet 15% személyi jövedelemadó terheli. A megbízási jogviszonyban végzett diákmunkában a diákok nem lesznek feltétlenül biztosítottak, csak abban az esetben, ha a díjazása eléri a minimálbér 30%-át. Ha a biztosítási jogviszony létrejön akkor hasonlóan a munkaviszony esetéhez szintén meg kell fizetni a 18,5% társadalombiztosítási járulékot.

Egyszerűsített foglalkoztatásban végzett diákmunka:

Egyszerűsített munkaviszony létrejöhet mezőgazdasági idénymunkára, turisztikai idénymunkára és alkalmi munkára. Alkalmi munka a heti 5 napot, havi 15 napot és évi 90 napot nem haladhatja meg.  Egyszerűsített foglalkoztatásban végzett diákmunka esetén a munkáltató fizeti a közterhet, a diáknak nem kell sem személyi jövedelemadót, sem társadalombiztosítási járulékot sem fizetnie. Illetve a diáknak csak akkor szükséges feltüntetnie a személyi jövedelemadó bevallásában a kapott jövedelmet, ha az meghaladja a mentesített keretösszeget. A munkáltató kifizetéskor köteles igazolást adni, míg a munkaszerződést nem kötelező írásba foglalni. Egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozhat filmipari statisztaként a diák és végezhet háztartási munkákat is.

Iskolaszövetkezetben végzett diákmunka:

A diák iskolaszövetkezet tagjaként nem biztosított, így nem kell járulékokat sem fizetnie. Ha az iskolaszövetkezetnél nem önálló tevékenységből származó jövedelmet kap, akkor 15% személyi jövedelemadót köteles fizetni. Az adót az iskolaszövetkezet vonja le és fizeti meg az adóhatóság számára. Az iskolaszövetkezetben végzett diákmunkából származó jövedelmet fel kell tüntetni az éves szja bevallásban. A munkavégzés bármely formájában végzett diákmunka esetén kötelező az adóazonosító jel használata. Ha esetleg nincs még adóazonosító jele akkor igényelni szükséges a T34-es adatlapon, ha pedig elvesztette az adókártyáját akkor ide kattintva elolvashatja, hogy mi a teendő. A hatóságokkal való kapcsolattartáshoz javasoljuk az ügyfélkapu használatát. Ügyfélkaput nyitni lehet személyesen a fővárosi és a megyei kormányhivatalokban, okmányirodákban, NAV ügyfélszolgálatán továbbá egyes Magyar Posta helyeken. Illetve e-személyi birtokában elektronikusan is igényelhető. A 14-18 év közötti diák önállóan is regisztrálhat az ügyfélkapura, amelyet 18 éves koráig csak korlátozott szolgáltatásokra tudja igénybe venni.

 

Olvass további híreket a Könyvelő Fót honlapunkon

Balaton környéki ellenőrzések

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai 2021. júliusban és augusztusban összehangoltan ellenőrzik a Balaton környéki települések kereskedőit és szolgáltatóit.

BalatonA Balaton környéki ellenőrzések elsősorban az online pénztárgépek adatai alapján kockázatosnak tekinthető vendéglátóegységeket érintik. Azonban a Balaton környéki ajándékboltokat, piacokon, strandokon értékesítőket és szolgáltatást nyújtókat is ellenőrizhetik.

A NAV a nyugta- és számlaadást, az online pénztárgépek használatát, a foglalkoztatottak bejelentését, valamint a jövedéki kiskereskedők működését vizsgálja.

 

Olvass további híreket a Könyvelő Fót honlapunkon

Forrás: https://nav.gov.hu/

 Az Önfoglalkoztatók kompenzációs támogatása programról

1.Támogatás szabályai

Az állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalhoz benyújtott kérelem alapján vissza nem térítendő támogatást kaphat azon Önfoglalkoztató, amely tényleges főtevékenységként az önfoglalkoztatók kompenzációs támogatásáról szóló rendelet I. melléklete szerinti tevékenységet folytatja és nem volt jogosult a veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet (továbbiakban: 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet) szerinti „Ágazati bértámogatásra” és nem minősül a 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet szerinti kifizetőnek, tehát adókedvezményre nem jogosult és nincs és az őt érintő korlátozás időtartama alatt sem volt munkavállalója.

  1. Az önfoglalkoztatók kompenzációs támogatására a tényleges főtevékenységeként

1.1. Éttermi, mozgó vendéglátás tevékenységet,

1.2. Rendezvényi étkeztetés tevékenységet,

1.3. Italszolgáltatás tevékenységet,

1.4. Filmvetítés tevékenységet,

1.5. Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése tevékenységet,

1.6. Sport és szabadidős képzés tevékenységet,

1.7. Előadó-művészet tevékenységet,

1.8. Előadó-művészetet kiegészítő tevékenységet,

1.9. Művészeti létesítmények működtetése tevékenységet,

1.10. Múzeumi tevékenység tevékenységet,

1.11. Növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése tevékenységet,

1.12. Sportlétesítmény működtetése tevékenységet,

1.13. Sportegyesületi tevékenységet,

1.14. Testedzési szolgáltatás tevékenységet,

1.15. Egyéb sporttevékenység tevékenységet,

1.16. Vidámparki, szórakoztatóparki tevékenységet,

1.17. Fizikai közérzetet javító szolgáltatás tevékenységet,

1.18. M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenységet,

1.19. Szállodai szolgáltatás tevékenységet,

1.20. Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás tevékenységet,

1.21. Kempingszolgáltatás tevékenységet,

1.22. Egyéb szálláshely szolgáltatás tevékenységet,

1.23. Utazásközvetítés tevékenységet,

1.24. Utazásszervezés tevékenységet

1.25. M.n.s. egyéb szárazföldi személyszállítás tevékenységet

1.26. Iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem tevékenységet,

1.27. Audio-, videoberendezés kiskereskedelme tevékenységet,

1.28. Textil-kiskereskedelem tevékenységet,

1.29. Villamos háztartási készülék kiskereskedelme tevékenységet,

1.30. Bútor, világítási eszköz, egyéb háztartási cikk kiskereskedelme tevékenységet,

1.31. Könyv-kiskereskedelem tevékenységet,

1.32. Papír-, írószer-, irodaszer- és nyomtatvány-kiskereskedelem tevékenységet,

1.33. Zene-, videofelvétel kiskereskedelme tevékenységet,

1.34. Sportszer-kiskereskedelem tevékenységet,

1.35. Játék-kiskereskedelem tevékenységet,

1.36. Ruházat kiskereskedelem tevékenységet,

1.37. Lábbeli-, bőráru-kiskereskedelem tevékenységet,

1.38. Óra-, ékszer-kiskereskedelem tevékenységet,

1.39. Egyéb m.n.s. új áru kiskereskedelme tevékenységet,

1.40. Használtcikk bolti kiskereskedelme tevékenységet,

1.41. Videokazetta, lemez kölcsönzése tevékenységet,

1.42. Egyéb személyi használatú, háztartási cikk kölcsönzése tevékenységet,

1.43. Egyéb foglalás tevékenységet,

1.44. Szerencsejáték, fogadás tevékenységet, kivéve a totózó és lottózó üzemeltetése,

1.45. Szórakoztatóelektronikai cikk javítása tevékenységet,

1.46. Lábbeli, egyéb bőráru javítása tevékenységet,

1.47. Bútor, lakberendezési tárgy javítása tevékenységet,

1.48. Óra-, ékszerjavítás tevékenységet,

1.49. Egyéb személyi, háztartási cikk javítása tevékenységet,

1.50. Fodrászat, szépségápolás tevékenységet,

1.51. M.n.s. egyéb személyi szolgáltatás tevékenységet,

1.52. Virág-, koszorú- és dísznövény-kiskereskedelem tevékenységet,

1.53. Oktatási intézményben működő vállalkozások esetén Egyéb vendéglátás tevékenységet,

1.54. Járművezetés oktatás tevékenységet,

1.55. M.n.s. egyéb oktatás tevékenységet vagy

1.56. Oktatást kiegészítő tevékenységet

folytató jogosult.

  1. Az 1. pont 17. alpontja szerinti tevékenységet végzőre akkor terjed ki a támogatási jogosultság, ha a tevékenységet végző megfelel a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló 37/1996. (X. 18.) NM rendelet szabályainak.
  2. Az 1. pont 25. alpontja szerinti tevékenységet végzőre akkor terjed ki a támogatási jogosultság, ha
  3. a) nem a személyszállítási szolgáltatásról szóló 2012. évi XLI. törvény szerinti közszolgáltatási kötelezettség ellátását célzó közlekedési szolgáltatást végez, és
  4. b) a tevékenységet végző rendelkezik a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet szerinti közúti személyszállítási engedéllyel.
  5. Az 1. pont 39. alpontja szerinti tevékenységet végzőre nem terjed ki a támogatási jogosultság, ha a tevékenységet végző az optikai és a mezőgazdasági tevékenységet tényleges főtevékenységként folytatja.
  6. Az 1. pont 42. alpontja szerinti tevékenységet végzőre nem terjed ki a támogatási jogosultság, ha a tevékenységet végző az építési és szerelési munkához kapcsolódó cikkek kölcsönzését tényleges főtevékenységként végzi
  7. Az 1. pont 49. alpontja szerinti tevékenységet végzőre nem terjed ki a támogatási jogosultság, ha a tevékenységet végző a kerékpárok javítása tevékenységet tényleges főtevékenységként folytatja.

Tényleges főtevékenységnek azt a tevékenységet kell érteni, amelyből a jogosultnak az önfoglalkoztatók kompenzációs támogatásáról szóló 310/2021. (VI. 7.) Korm. rendelete (továbbiakban: 310/2021. (VI. 7.) Korm. rendelet) hatálybalépését, tehát 2021. június 8. vagy a 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet hatálybalépését, tehát 2020. november 11. megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a származott.

Önfoglalkoztató: veszélyhelyzeti intézkedésekkel érintett fenti ágazatokban jogszabály alapján korlátozásokkal érintett, alkalmazott nélkül működő mikrovállalkozás és önfoglalkoztató.

A kérelem benyújtásának helye, módja, elbírálásának menete

– Kérelem jelen Hirdetmény www.munka.hu oldalon történő megjelenésének napjától nyújtható be a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet (továbbiakban: 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet) szerinti veszélyhelyzet utolsó napjáig.

– Az önfoglalkoztató a támogatás iránti kérelmét az Önfoglalkoztató székhelye vagy telephelye szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatalhoz adhatja be.

– A járási (fővárosi kerületi) hivatal nyolc munkanapon belül határozatban dönt. A támogatással összefüggő tennivalók és eljárások tekintetében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szabályai szerint kell eljárni.

 

Támogatás mértéke

A támogatás mértéke a hirdetmény megjelenésekor érvényes garantált bérminimum egy havi összege, azaz 219 000 Ft, amely támogatásként kerül folyósításra. A támogatott a kompenzációs támogatás teljes összegét bevételként tartja nyilván.

Amennyiben az Önfoglalkoztatónak a támogatás folyósításakor köztartozása van, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 51.§ (2) bekezdése alapján a költségvetési támogatásból a kedvezményezettet terhelő köztartozás összegét – az állami adó- és vámhatóság adatszolgáltatása alapján – a kincstár visszatartja, és az állami adóhatóság megfelelő bevételi számláján jóváírja, értesítve erről az Önfoglalkoztatót és a járási (fővárosi kerületi) hivatalt.

Fenntartási kötelezettség

Az Önfoglalkoztató tudomásul veszi, hogy a támogatás folyósítására csak akkor kerülhet sor, ha vállalja, hogy a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő két hónapig a vállalkozását nem szünteti meg és nem szünetelteti.

Beszámolás

Az Önfoglalkoztató a támogató határozat mellékletét képező Beszámoló lapot a fenntartási kötelezettség lejártát követő nyolc napon belül köteles benyújtani a járási (fővárosi kerületi) hivatalhoz. Amennyiben a beszámolás nem kerül elfogadásra, a támogatása visszakövetelésre kerül. Az elfogadott beszámolóról a kormányhivatal külön nem értesíti az önfoglalkoztatót.

Uniós vonatkozás

A támogatás a 310/2021. (VI. 7.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése szerinti uniós támogatási kategóriának felel meg.

Az ügyintézés történhet elektronikusan vagy papíralapon.

Elektronikus ügyintézés

Elektronikus ügyintézésre kötelezettek, illetve nem kötelezettek, de elektronikus ügyintézési formát választók esetében a nyomtatványokat elektronikus aláírással, időbélyegzővel ellátva kell beküldeni.

Az elektronikus ügyintézésre és kapcsolattartásra nem kötelezett ügyfelek is élhetnek az elektronikus ügyintézés lehetőségével.

Amennyiben az elektronikus ügyintézésre nem kötelezett nem az elektronikus ügyintézési formát választja, akkor a dokumentumokban jelzetteknek megfelelően és kizárólag rá vonatkozóan cégszerűen aláírva, hitelesítve, adott esetben hitelesített másolatban kell a dokumentumokat a hivatal részére bocsátania.

A kérelmét az elektronikus ügyintézésre kötelezett önfoglalkoztatónak Cégkapun keresztül (Cégkapuval nem rendelkező önfoglalkoztató a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz kapcsolódó (KÜNY) tárhelyen keresztül) elektronikusan kell benyújtania hivatalhoz. Az önfoglalkoztatónak az e-papír szolgáltatást kell használni, ahol be kell jelölnie, hogy cégként nyújtja be a dokumentumokat, majd az adatok megadásával a cégkapu azonosítja. A kérelem és benyújtandó mellékleteinek csatolása után, az elküldéssel automatikusan megtörténik az aláírás és időbélyegzővel ellátás (azaz a csomag hitelesítése).

A benyújtás során az alábbiak választandók a legördülő menüből:

Témacsoport: Kormányhivatali ügyek

Ügytípus: Foglalkoztatási támogatások, közfoglalkoztatás és egyéb állami foglalkoztatási feladatok

Címzett: Az illetékes járási/fővárosi kerületi hivatal foglalkoztatási osztálya

Tárgy: Önfoglalkoztató támogatás

Az elektronikus ügyintézés részletes szabályait a kérelem mellékletét képező Tájékoztató az elektronikus ügyintézésről a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ügyfelei részére című dokumentum tartalmazza. https://nfsz.munka.hu/nfsz/document/6/0/6/doc_url/TAJEKOZTATO__az_elektronikus_ugyintezesrol.pdf

  1. A támogatást igénylő önfoglalkoztató nyilatkozatai
  2. Kijelentem, hogy 310/2021. (VI. 7.) Korm. rendelet szerinti tényleges főtevékenységem a „Támogatás szabályainál” megjelölt valamely tevékenység.

 

  1. Kijelentem, hogy Ágazati bértámogatásra nem voltam jogosult.

 

  1. Kijelentem, hogy a Hirdetményben meghatározott Önfoglalkoztató vagyok.

 

  1. Tudomásul veszem, hogy amennyiben a támogatás folyósításakor (a NAV adatszolgáltatása alapján, a Kincstár vizsgálata szerint) esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozásom van, a megítélt és folyósításra kerülő támogatásból a Kincstár visszatartja és átutalja a köztartozás összegét a köztartozás jogosultjának, értesítve erről az önfoglalkoztatót és a járási (fővárosi kerületi) hivatalt.

 

  1. Tudomásul veszem, hogy amennyiben beszámolási kötelezettségemnek határidőre nem teszek eleget, a támogatás visszakövetelésre kerülhet.

 

  1. Kijelentem, hogy a kérelemben szereplő adatok, információk teljes körűek, hitelesek és a valóságnak megfelelnek. Tudomásul veszem, hogy valótlan adatok közlésével az általam képviselt természetes vagy jogi személyt a támogatásból kizárom.

 

  1. Vállalom, hogy a támogatási szabályok értelmében a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő két hónapig a vállalkozásom nem szüntetem meg és nem szüneteltetem.

 

  1. Kijelentem, hogy a veszélyhelyzetre való tekintettel támogatás nélkül a vállalkozásom működtetését nem látom biztosítottnak.

 

  1. Hozzájárulok ahhoz, hogy a támogatás folyósítója a nyilatkozatom valóságtartalmának igazolását kérje az Áht. szerinti eljárásban, vagy közvetlenül az állami, önkormányzati adóhatóságtól és a vámhatóságtól.

 

  1. Kijelentem az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet (továbbiakban: Ávr.) 75. § (2) bekezdés b) pontja alapján, hogy a cég/szervezet jogerős végzéssel elrendelt, felszámolás, csődeljárás vagy végelszámolás, vagy egyéb – a megszüntetésre irányuló, jogszabályban meghatározott – eljárás nem áll.

 

Tudomásul veszem, hogy amennyiben vállalkozásom a fentiekben meghatározott bármely eljárás hatálya alatt áll, úgy támogatásban nem részesülhetek. Továbbá vállalom, hogy bejelentem,

amennyiben a kérelem elbírálásig, illetve a határozat lejártáig vállalkozásom ellen jogerős végzéssel elrendelt, fent meghatározott eljárás indul.

  1. Nyilatkozom, hogy az Ávr. 97. § (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségemet teljesítem, amennyiben a 96. § c), vagy f) pontjaiban meghatározott bármely körülmény bekövetkezik, tudomásomra jutástól számított nyolc napon belül köteles vagyok azt írásban bejelenteni a támogatónak.

 

(Ávr. 96. §

  1. c) a 81. §-ban meghatározott valamely körülmény a támogatási döntés meghozatalát követően következik be, vagy jut a támogató tudomására,
  2. f) a kedvezményezett a 75. § (2) és (3) bekezdése alapján tett nyilatkozatok bármelyikét visszavonja,
  3. Nyilatkozom, hogy az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (továbbiakban: Harmtv.) szerinti közrendvédelmi bírsággal nem sújtottak.
  4. Nyilatkozom, hogy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) és az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.), valamint a Harmtv. rendelkezései szerint nyilvánosságra hozott adatokból elvégzett ellenőrzésem szerint a rendezett munkaügyi kapcsolatok a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (III. 10.) Korm. rendelet 20. §-ban meghatározott követelményének megfelelek. Tudomásul veszem, hogy amennyiben a vállalkozásom a rendezett munkaügyi kapcsolatok fentiek szerinti feltételrendszerének nem felel meg, úgy támogatásban nem részesülhetek.
  5. Tudomásul veszem, hogy a támogatásról szóló kormányrendeleten felül az alábbi jogszabályok rendelkeznek: Áht., Ávr, Infotv., Fftv. A támogatást a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően veszem igénybe. Amennyiben a jogszabályi feltételeknek nem felek meg, úgy támogatásban nem részesülhetek.

 

  1. Nyilatkozom, hogy bankszámlaszámom megváltoztatásáról a járási (fővárosi kerületi) hivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró egységét haladéktalanul tájékoztatom.

 

  1. Tudomásul veszem, hogy a járási (fővárosi kerületi) hivatal a már kifizetett támogatást, az Ávr. 98. § (1) bekezdés a) pontja és (3) bekezdése szerint kiszámított ügyleti kamattal növelt összegben visszaköveteli különösen, ha:
  2. a) a támogatás – jogszabályban meghatározott feltételek hiányában – nem lett volna megállapítható,
  3. b) az önfoglalkoztató a határozatban vagy hirdetményben foglaltak ellenőrzését lehetetlenné teszi, vagy nagymértékben akadályozza,
  4. c) ha egyéb okból jogalap nélküli kifizetés történt, és a támogatás felvétele teljes egészében jogalap nélküli volt,
  5. d) megállapítást nyer, hogy az önfoglalkoztató az Ávr.-ben vagy egyéb jogszabályban a támogató okirat kiadásának feltételeként meghatározott nyilatkozatokat nem tette meg, a dokumentumokat nem nyújtotta be, vagy a megtett nyilatkozatát visszavonta.

 

  1. Tudomásul veszem, hogy amennyiben a meghatározott visszafizetési kötelezettségemnek a visszakövetelésről rendelkező határozatban megjelölt határidőig nem teszek eleget, e határidő elmulasztásának napjától az adó- és vámhatóságnak a végrehajtás foganatosítása érdekében történő megkeresését megelőző napjáig, az Ávr. 98. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint számított késedelmi kamatot is köteles vagyok fizetni. Önkéntes teljesítés hiányában az adó- és vámhatóság végrehajtás foganatosítása érdekében történő megkeresését követően az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény szerinti késedelmi pótlékot számít fel.

 

 

  1. Tudomásul veszem, hogy amennyiben a támogatást a járási (fővárosi kerületi) hivatal érdekkörében felmerült okból jogalap nélkül vettem fel, akkor azt a felróhatóság, illetve kötelezettségszegés vizsgálata nélkül, az erre irányuló felszólítást követően – az abban megjelölt határidőben – köteles vagyok a Gazdaság-újraindítási Foglalkoztatási Alap számlájára visszafizetni.

 

  1. Hozzájárulok továbbá ahhoz, hogy a Kincstár által működtetett monitoring rendszerben nyilvántartott adataimhoz a költségvetési támogatás utalványozója, folyósítója, a XIX. Uniós fejlesztések fejezetből biztosított költségvetési támogatás esetén a közreműködő szervezet, ennek hiányában az irányító hatóság (a továbbiakban együtt: a támogatás folyósítója), az Állami Számvevőszék, a kormányzati ellenőrzési szerv, a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság az európai támogatásokat ellenőrző szerv, az állami adóhatóság, a csekély összegű támogatások nyilvántartásában érintett szervek, valamint jogszabályban, pályázati kiírásban, támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott más jogosultak hozzáférjenek.

 

  1. Elfogadom, hogy a kérelmezett támogatás odaítélése esetén az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság illetékes szervezetei, az Állami Számvevőszék, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv, a fejezetek ellenőrzési szervezetei, a Kincstár, a kifizető, az igazoló és az ellenőrzési hatóság, foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a költségvetési pénzeszközök felhasználására vonatkozóan ellenőrzési jogosultsággal bír. Továbbá kötelezettséget vállalok arra, hogy a költségvetési pénzeszközök felhasználásának nyilvánosságára tekintettel a támogatási szerződés lényeges tartalmáról a tájékoztatást üzleti titok címén nem tagadom meg.

 

  1. Nyilatkozom, hogy vállalkozásommal szemben az adott támogatást jogellenesnek és a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító bizottsági határozaton alapuló visszafizetési kötelezettséget nem állapítottak meg. Fenti fizetési kötelezettség megállapítása esetén vállalkozásom ezen kötelezettségének eleget tett.

 

Tudomásul veszem, hogy amennyiben vállalkozásommal szemben fentiek szerinti visszafizetési kötelezettséget állapítottak meg, vagy vállalkozásom a fentiekben meghatározott fizetési kötelezettségének nem tett eleget, úgy támogatásban nem részesülhetek.

  1. Tudomásul veszem, hogy a támogatás az „Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi COVID-19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából” című, 2020. március 19-i, C(2020) 1863 final számú európai bizottsági közlemény [módosította: C(2020) 2215 számú közlemény, 2020. április 3., C(2020) 3156 számú közlemény, 2020. május 8., C(2020) 4509 számú közlemény, 2020. június 29., C(2020) 7127 számú közlemény, 2020. október 13., C(2021) 564 számú közlemény 2021. január 28.] (a továbbiakban: Közlemény) 3. 10. szakasza szerinti támogatást tartalmaz.

 

  1. Nyilatkozom, hogy három hónap átlagában megfelelek a Közlemény 3.10 pontja szerinti átmeneti támogatási szabályoknak.

 

  1. Tudomásul veszem, hogy az önfoglalkoztatók kompenzációs támogatásával kapcsolatos minden iratot a támogatási döntést követő tíz évig meg kell őriznem.

 

  1. Nyilatkozom, hogy az alábbi dokumentumok a kérelem beadásának napján hatályos tartalmát a www.munka.hu oldalon megismertem:

– Tájékoztató jogi személy esetén átlátható szervezetről;

– Tájékoztató a kis, közép és mikro vállalkozások besorolásáról;

– Tájékoztató az elektronikus ügyintézésről a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ügyfelei részére.

 

 

  1. Nyilatkozom, hogy a támogatási kérelemhez az alábbi mellékleteket csatolom

o Egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény hatálya alá nem tartozó, szja törvény szerint egyéni vállalkozóként adózó esetén a tevékenység folytatására jogosító okirat, melynek másolata nem elektronikus ügyintézés esetében tartalmazza az ügyfél azon nyilatkozatát, hogy az az eredetivel mindenben megegyezik.

o Adószámmal nem rendelkező természetes személy esetén a bemutatott személyi igazolvány, lakcímkártya, adókártya, taj-kártya.

Forrás: https://nfsz.munka.hu/cikk/1544/Onfoglalkoztatok_kompenzacios_tamogatasa?fbclid=IwAR3bl-DMjBNqBtWO5aHxGaQg-EIUMcglEq8ht5N27Tbm0Fa4VLC0mrk_EXw

2021 évi adóváltozások

A 2021.évi adóváltozásokról írunk az alábbiakban, a teljesség igénye nélkül, zömében az ügyfeleink körében előforduló témákat illetően.

Iparűzési adó:

2021 adóévre az iparűzési adó 1%-ra csökken a KKV-k esetében, feltétele: február 25-ig nyilatkozat benyújtása a NAV felé

Minimálbér 2021:

Jelenleg is tárgyalás alatt az összege. Tervezet szerint 167400,-ft minimálbér és a garantált bérminimum 219000,-ft várható. Családi adókedvezmény összege nem változik.

 

Egyéni vállalkozók szüneteltetése 2021:

Az egyéni vállalkozók szüneteltetésének ideje 2 évről 3 évre nő

Online számla 2021:

A számla kiállítási idő 15 napról 8 napra csökken. Teljes körű adatszolgáltatási kötelezettség lép életbe!  Vevő adószámát kötelező feltüntetni, magánszemély adóazonosító jelét NEM kell. Kézi számlatömb használata továbbra is lehetséges, de a számlázó programok időt és pénzt takarítanak meg így érdemes számlázó program használatára áttérni.  Megszűnik a számlázó program bejelentési kötelezettsége. Továbbá megszűnik a PTGSZLAH adatszolgáltatási kötelezettség is.

Kata 2021:

A 2021.évet illető kata változásokról korábban írtunk már egy tájékoztató cikket.  A legfontosabb változások

  • magánszemély egyetlen jogviszonyban lehet katás
  • 3 milllió forint felett (egy vevő felé) 40% különadóval adózik
  •  40%-os adó nem mentesít a tételes adó megfizetése alól
  •  a különadó megfizetése nem jelent magasabb ellátási alapot
  • a különadó megfizetése nem szünteti meg a munkaviszony vélelmét
  • a 40%-os adóval megfizetett összeg nem számít bele a 12 millió forintos értékhatárba
  • magánszemély nem minősül kifizetőnek
  • kisadózónak tájékoztatási és bevallási kötelezettsége is van
  • belföldi kifizetőnek is tájékoztatási kötelezettsége van a 40%-os adó alapjaként figyelembe vett összegekről

Ki fizet és mennyit?

  • Külföldi kapcsolt vállalkozás esetén adófizető a katás vállalkozás az adóalap 71,42%
  • Belföldi kapcsolt vállalkozás esetén adófizető a kifizető, az adóalap 100%
  • Belföldi nem kapcsolt vállalkozás esetén 3 millió ft felett az adófizető a kifizető, az adóalap 100% (néhány kifizető kivétel pl. költségvetési szerv a kifizető, egészségügyi alapból stb)
  • Külföldi nem kapcsolt vállalkozás esetén 3 millió ft felett, adófizető a katás vállalkozás, az adóalap 100%
  • 12 millió forint éves bevétel felett az adófizető a katás vállalkozás, az adóalap 100%

A fenti esetekben mindkét félnek bevallási kötelezettsége van, eltérő időpontokban és adatokkal. Még, hogy jó, hogy katásnak nem kell könyvelő…

 

 Áfa 2021:

Megváltoztak az áfa kódok, összefoglaló táblázatot emailben kiküldtük.

 

EKAER 2021:

2021-évtől megadott érték vagy tömeghatárt meghaladó ún. „kockázatos termékek” tartoznak az EKÁER hatálya alá. Aki érintett lehet az EKAER elektronikus közúti árufuvarozási ellenőrző rendszer) terén az szíveskedjen megismerni a jan.1-től hatályos jogszabályokat mert az EKAER nem a könyvelő feladata!!!

MI AZ EKÁER?

A tisztességes kereskedők, fuvarozók elemi érdeke az illegális piaci szereplők kizárása a piacról, ezért minden vállalkozásnak a szállításhoz kapcsolódó adatokat (áru megnevezése, mennyisége, feladó/átvevő, szállító jármű rendszáma stb.) egy központi elektronikus rendszerben még a fuvarozás előtt rögzítenie kell. Az új rendszer minden eddiginél hatékonyabb ellenőrzést tesz lehetővé a hatóságok részére: jelentősen csökkenhetnek a visszaélések, és tovább fehéredik a gazdaság.

 

Egészségügyi szolgáltatási járulék 2021:

Jan.1-től a biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezőknek havonta 8000,-ft egészségügyi szolgáltatási járulékot, azaz napi 270 ftot szükséges fizetniük.

 

Szociális hozzájárulási kedvezmény:

SZÉP kártya szocho kedvezménye kiterjesztve 2021.06.30-ig

 

Olvass további híreket a Könyvelő Fót honlapunkon

 

 

Otthon felújítási támogatás 2021

A Kormány 518/2020. (XI. 25.) Korm. rendelete alapján 2021.január 1-től otthon felújítási támogatást igényelhetnek a gyermeket nevelő családok lakhatási körülményeiknek javítása céljából.

Otthon felújítási támogatás 2021

Otthonfelújítási támogatás igénybevételének feltételei:

A támogatást a legalább egy gyermeket váró vagy nevelő igénylő – azonos lakóhellyel rendelkező házastársak vagy élettársak közösen, együttes igénylőként – igényelheti. A támogatást az igénylő – együttes igénylők összesen – egy alkalommal veheti igénybe. A támogatás igénybevételének feltétele, hogy az igénylő – együttes igénylés esetén legalább az egyik igénylő –  büntetőjogi felelőssége mellett, a Társadalombiztosítási Azonosító Jele megadásával teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik, hogy a támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában – az (5) bekezdésben foglalt eset kivételével – a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 6. §-a szerint biztosított – ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személyt –, vagy 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül (további részletek az 518/2020 közlönyben)

A támogatás mértéke:

Az otthon felújítási támogatás összege a számlával igazolt felújítási költségek 50%-a, de legfeljebb 3 000 000 forint.

Támogatható építési tevékenységek:

 Az otthonf felújítási támogatás a következő építési tevékenységekhez igényelhető:

a) víz-, csatorna-, elektromos-, gáz-közműszolgáltatás bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése vagy cseréje,

b) fürdőhelyiség, illetve WC létesítése olyan lakásban, amely nem rendelkezik ilyen helyiséggel,

c) fűtési rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is,

d) az épület szigetelése, ideértve a lábazatszigetelést, a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat,

e) a külső nyílászáró cseréje, redőny, árnyékoló, spaletta, rovarháló, biztonsági rács felszerelése vagy cseréje, párkányok, küszöbök cseréje vagy felújítása,

f ) tető cseréje, felújítása, szigetelése,

g) égéstermék-elvezető építése, korszerűsítése,

h) klímaberendezés beépítése, cseréje,

i) napkollektor, napelemes rendszer telepítése, cseréje,

j) belső tér felújítása, ideértve

ja) a lakás helyiségeinek belső fali, padló-, födém- vagy álmennyezeti burkolat cseréjét, felújítását, festését, tapétázását,

jb) a galériaépítést,

jc) a belső lépcső kialakítását és cseréjét,

jd) a szaniterek beépítését vagy cseréjét,

je) a villanykapcsolók és -dugaljak kialakítását és cseréjét,

jf ) a belső nyílászárók, belső párkányok, küszöbök beépítését, cseréjét vagy felújítását,

k) a lakással azonos ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számon található épület, nem lakás céljára szolgáló helyiség (így különösen: nyári konyha, mosókonyha, tároló) felújítása,

l) kerítés építése,

m) gépjárműtároló építése vagy nyitott gépkocsibeálló kialakítása,

n) terasz, loggia, erkély, előtető építése,

o) térburkolat készítése, cseréje,

p) télikert kialakítása,

q) – amennyiben az igénylő vagy gyermeke mozgáskorlátozott személynek minősül – a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 9. § (10) bekezdésében meghatározott akadálymentesítési munkák,

r) alapozási szerkezet megerősítése, valamint

s) beépíthető bútor vagy konyhai gép beépítése, cseréje.

 

Az építési tevékenységek teljesítésének igazolása:

Az építési tevékenységek teljesítését igazoló számlaként

a) az igénylő – együttes igénylés esetén az igénylők egyike – saját nevére szóló,

b) az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó termékértékesítésről, illetve szolgáltatásnyújtásról kiállított, és

c) a felújítással kapcsolatos tervezési, építési, szerelési munkálatok tekintetében egy vagy több, a vállalkozási szerződés vagy szerződések szerinti vállalkozó által kiállított olyan számla fogadható el, amelyről a vállalkozó az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 10. számú melléklet 1. pontja szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítette. A támogatás összegében az anyagköltség, illetve a vállalkozói díj 50-50%-os arányban szerepelhet A felújítással kapcsolatos tervezési, építési, szerelési munkálatokat végző vállalkozó által kiállított számla csak akkor fogadható el, ha a vállalkozó az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa, vagy gazdálkodó szervezet esetében az igénylő vagy az igénylő közeli hozzátartozója vagy élettársa annak nem tagja, munkavállalója vagy vezető tisztségviselője. Nem fogadható el az olyan számla, amelyet az igénylő a felújítással érintett lakás vonatkozásában a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezmény kapcsán már elszámolt.

Otthon felújítási támogatás igénylése:

 A támogatás a lakáson végzett építési tevékenységek befejezését és a számlák kifizetését követően 60 napon belül,de legkésőbb 2022. december 31-ig igényelhető. Több számla esetén az igénylési határidő számításánál a legutolsó kifizetési időpontot kell alapul venni. A támogatás iránti kérelem a Kincstár által rendszeresített formanyomtatványon, 

– az igénylő, együttes igénylés esetén az igénylők egyike elektronikus azonosítását követően – a Kincstár által üzemeltetett elektronikus felületen, postai úton vagy személyesen a kormányablaknál nyújtható be. Az otthon felújítási támogatás részletszabályait a 259-es számú Magyar Közlönyben megjelent 518/2020. (XI. 25.) Korm. rendeletben olvashatjátok.

Olvass további híreket a Könyvelő Fót honlapunkon

 

KATA VÁLTOZÁSOK 2021.

A 2021. január 1-től érvénybe lépő jelentős KATA változásokat, szigorításokat röviden összefoglaljuk:

A módosítások alapján a kisadózók bevételét a tételes adófizetésen túl, 40%-os különadó is terhelni fogja az alábbi feltételek esetén:

  • belföldi vállalkozás felé év elejétől összesítve a 3 millió forintot meghaladó számlázás esetén a számlát befogadó 40% különadót fizet a felettes rész után
  • kapcsolt vállalkozás felé értékhatár nélkül 40% különadót köteles fizetni a számlát befogadó
  • külföldi vállalkozás felé 3 millió forintot meghaladó számlázás esetén a katás vállalkozó fizeti meg a felettes rész 71,42%-a után a 40% különadót
  • Értékhatártól függetlenül egyik félnek sem kell különadót fizetni bizonyos esetekben, pl. költségvetési szerv felé történő számlázás esetén, magánszemély és nem kifizető felé történő számlázás esetén
  • A különadót bevallani és megfizetni kell tárgyhót követő hó 12-ig
  • Szerződéskötés előtt írásban tájékoztatni kell a kifizetőt arról, hogy katás egyéni vállalkozóként működik (tájékoztató sablon nyomtatványt kérjétek tőlünk emailben)
  • Több helyen egyszerre nem lehet kisadózóként közreműködni
  • A kifizető a tárgyévet követő év január 31-ig köteles tájékoztatni a kisadózó vállalkozást a 40 %-os mértékű adó alapjaként figyelembe vett összegről.
  • A bevételi értékhatár marad 12 millió forint, de a bevételi értékhatár meghatározásakor azokat a bevételeket melyeket 40%os különadó terhelt nem kell számításba venni
  • A kata változások nem érintik a tételes adó havi összegét, ami 2021-ben sem változik (75 eft, 50 eft, 25 eft)
  • A százalékos mértékű adó megfizetése nem mentesíti a vállalkozót a tételes adó megfizetése alól

            (a fenti KATA változások alapján üdvözlöm azokat akik szerint katásnak nem kell könyvelő…)

És akkor hogyan tovább?

A KATA változások ellenére továbbra is a legideálisabb adózási forma a KATA azoknak akik magánszemélyek felé számláznak, vagy gazdálkodók felé számláznak de nem haladják meg a 3 millió forintot egy gazdálkodó felé, illetve annak is ideális aki nem számláz kapcsolt vállalkozás felé.

Akinek szükséges a KATA adózást megváltoztatnia azok az alábbi lehetőségek közül választhatnak:

  • Katából kilépni és „sima” vállalkozói szja szerinti adózási formát választani, ami során meg kell fizetni a havi járulékokat és az eredmény utáni 9% vállalkozói szjat, valamint az osztalékadót ami 15% szja + 15,5% szocho
  • Választhatod az átalányadózást (melynek részlet szabályairól külön cikkben írtunk)
  • Alapíthatsz kft-t az egyéni vállalkozásod mellé, kft-ben megfizeted a havi járulékokat, az eredmény után a 9% társasági adót, és ha szeretnél osztalékot kivenni (nem kötelező) 15% szja, + 15,5% szocho. 

 

Olvass további híreket a Könyvelő Fót honlapunkon

Átalányadózás legfontosabb szabályai

Abban az esetben választható az átalányadózás amennyiben a megelőző adóévben az egyéni vállalkozó bevétele a 15 millió forintot nem haladta meg és az adóévben sem fogja meghaladni. Illetve kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozó esetén az évi 100 millió forintot.

A tevékenységét szüneteltető átalányadozó egyéni vállalkozó esetében a bevételi értékhatárt időarányosan kell figyelembe venni.

Az átalányadózó a bevételeit pénztárkönyvben vagy naplófőkönyvben vezeti, az összes költségeinek bizonylatait elévülési időn keresztül köteles megőrizni.

 A nyilvántartott bevételből az adóalapot törvényben meghatározott költséghányad figyelembevételével állapítjuk meg úgy, hogy nem szükségesek a költségszámlák.  Az így megkapott átalányadó alap lesz a személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó és társadalombiztosítási járulék alapja. A bevétel megszerzésének az ideje a készpénz átadása vagy a bankszámlán történő jóváírás napja.

Az átalányadózás főszabály szerinti költséghányada 40%.

Kedvezményes költséghányad alkalmazásai:

80% költséghányad alkalmazhatósága az alábbi tevékenységek esetében:

  • mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (TESZOR 01, 02),
  • bányászati (TESZOR 05-től 09-ig) és
  • feldolgozóipari (TESZOR 10-től 32-ig) termék-előállítás,
  • építőipari kivitelezés (TESZOR 41, 42);
  • mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (TESZOR 01.6),
  • vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (TESZOR 01.70.10),
  • erdészeti szolgáltatás (TESZOR 02.40.10) és
  • zöldterület-kezelés (TESZOR 81.30.10);
  • halászati szolgáltatás (TESZOR 03.00.71),
  • halgazdálkodási szolgáltatás (TESZOR 03.00.72);
  • feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig), kivéve:
    • valamennyi bérmunkában végzett szolgáltatás,
    • egyéb sokszorosítás (TESZOR 18.20);
  • építőipari szolgáltatás (TESZOR 43);
  • ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33.1),
  • gépjárműjavítás (TESZOR 45.20),
  • személyi, háztartási cikk javítása (TESZOR 95.2),
  • épületgépészeti berendezések javítása (TESZOR 43.21, 43.22, 43.29);
  • a taxis személyszállítás (TESZOR 49.32.11)
  • személygépjármű kölcsönzése vezetővel (TESZOR 49.32.12),
  • egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR 49.39.39),
  • közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.1);
  • számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR 95.1);
  • fényképészet (TESZOR 74.20);
  • textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR 96.01),
  • fodrászat, szépségápolás (TESZOR 96.02),
  • hobbiállat-gondozás (TESZOR 96.09.11).

 

87% költséghányad alkalmazhatósága az alábbi tevékenységek esetében:

  • a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység (TESZOR 56), kivéve a következőkben felsorolt üzleteket, mivel azok esetében a még kedvezőbb költséghányad szerinti adózás választható;
  • kiskereskedelmi tevékenység (TEÁOR 47), kivéve a következőkben felsorolt üzleteket, mivel azok esetében a még kedvezőbb költséghányad szerinti adózás választható.

 

93% költséghányad alkalmazhatósága üzletben folytatott tevékenységek esetén:

  • élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem (TEÁOR 47.11);
  • iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem (TEÁOR 47.19);
  • zöldség, gyümölcs kiskereskedelme (TEÁOR 47.21);
  • hús, húsáru kiskereskedelme (TEÁOR 47.22);
  • hal kiskereskedelme (TEÁOR 47.23);
  • kenyér-, pékáru-kiskereskedelem (TEÁOR 47.24-ből);
  • egyéb élelmiszer-kiskereskedelemből a gyógytea és étrend-kiegészítő termékek kiskereskedelme (TEÁOR 47.29-ből);
  • vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelem (TEÁOR 47.52);
  • gyógyszer-kiskereskedelemből a vitaminok kiskereskedelme (TEÁOR 47.73-ból);
  • gyógyászati termékek kiskereskedelme (TEÁOR 47.74).

Az átalányadózó egyéni vállalkozó járulékai

Az átalányadózó egyéni vállalkozó köteles saját maga után és munkavállalói után a járulékokat megfizetni. Saját maga után az átalányban meghatározott jövedelem szerint 15% személyi jövedelemadót, 15,5% szociális hozzájárulási adót (átalányban megállapított jövedelem 112,5%-a) és 18,5% tb járulékot köteles fizetni. Amennyiben az átalányban meghatározott jövedelem nem éri egy a havi minimálbér összegét úgy a minimálbért vagy garantált bérminimumot kell alapnak tekinteni.  A járulék megfizetése havonta történik.

Átalányadozás megszűnése

Az átalányadózásra való jogosultság megszűnik pl. abban az esetben ha a vállalkozó a számla vagy nyugtaadási köteletezettségét elmulasztja és emiatt mulasztási bírság kiszabása történik. Az átalányadozói körből történő kilépés esetén 4 évig nem választhatjó újra ez az adózási forma. Amennyiben az adózó átlépi az előírt bevételi korlátot úgy az adóév egészére át kell lépni a vállalkozói személyi jövedelemadó szerinti adózás alá.

Áfa

Természetesen alanyi mentes átalányadózónak is 12 millió forint az áfamentességi határ.

(Szja tv. 50.§)

Olvass további híreket a Könyvelő Fót honlapunkon

2020. Július 1. Legfontosabb adóváltozások

2020. július 1-től adóváltozások sora lép életbe:

Ahogy azt már korábban is írtuk, kötelező a vevő adószámát feltüntetni a számlákon valamint a számla kibocsátásra rendelkezésre álló idő 8 napra rövidül. Minden belföldi adóalanynak adott számláról kötelező az adatszolgáltatás a NAV felé ÁFA tartalomtól függetlenül és az alanyi mentes vállalkozásoknak is kötelező. A géppel kiállított számlákat a számlázó program automatikusan lejelenti a NAV felé, amennyiben megfelelően összekötésre került a NAV online adatszolgáltató rendszerével. A kézi számlákat pedig kötelező felvinni a NAV online számla adatszolgáltató rendszerébe az online felületen. Bár a NAV nem szankcionálja 2020.09.30.-ig a téves vagy hibás, hiányos adatszolgáltatásokat, azért mindenkit arra kérünk, hogy körültekintően tegyen eleget az adatszolgáltatásoknak mert a későbbiekben akár 500 ezer Ft/ elmulasztott számla bírság is kiszabható.

A pénztárgépesek figyelmét felhívom arra, hogy a pénztárgépbe beütött ügyletről tilos számlát is kiállítani.

Mert vagy nyugtát kap a vevő az online pénztárgépből, vagy ha számlát kér, akkor nem szabad a pénztárgépbe is beütni. Hiszen ellenkező esetben a NAV dupla adatszolgáltatást látna. Természetesen ha a vásárlás értéke meghaladja a 900.000,-ft-ot akkor kötelező számlát adni.

Társadalombiztosítási változások

Minden nyugdíjasra kiterjesztik a járulékmentességet július 1-től (nem csak a munkaviszonyban állókra) így tehát már csak a 15% személyi jövedelemadót kell fizetniük.

Minden munkaviszonyban július 1-től adóváltozás a minimális járulékfizetés bevezetése, ami azt jelenti, hogy legalább a minimálbér 30%-a után meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot. Ez a változás az részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalókat érinti. 

Július 1-től a járulékok összeolvadnak egy közös járulékká, melynek a neve Társadalombiztosítási járulék lesz. Mértéke: 18,5%

Az egyéni és társas vállalkozóknak megszűnik a minimálbér/garantált bérminimum 150%-os alapja utáni kötelező egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék fizetési kötelezettség. A társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a mindenkori minimálbér vagy garantált bérminimum után kell megfizetni.

Július 1-től fontos adóváltozás, hogy ismét csökken a szociális hozzájárulási adó: az eddigi 17,5 %-ról 15,5 %-ra csökken.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésre a NAV fokozottabban fog figyelni: amennyiben a járulékfizetésre kötelezett nem teljesíti a befizetést, úgy három hónap után elesik az egészségügyi szolgáltatások térítésmentes igénybevételének lehetőségétől.

Azok a Katás vállalkozások akik mentességet élveztek a KATA megfizetése alól, azoknak felhívjuk a figyelmét, hogy a mentesség 06.30-al megszűnik, tehát július 1-től ismét KATA fizetési kötelezettség terheli őket is.

Július 1.után is megmarad a PTGSZLAH adatszolgáltatási kötelezettség a nem adóalanyoknak, nyugta helyett kibocsátott számlák adatairól. (nav állásfoglalás szerint)