Üzleti partnereink ellenőrzése

A NAV által kiadott közleményében kifejtette, hogy egy vállalkozás szabályos és biztonságos működéséhez szükséges az üzleti partnereink ellenőrzése. Nem beszélve arról, hogy a befogadott számlában lévő áfa levonási jogunkat a NAV adott ellenőrzés során vitathatja, akár adóbírságot is kiszabhat. Adóellenőrzéskor akár komoly hátrány is érheti azokat, akik nem járnak el kellő körültekintéssel üzletfelük, beszállítóik kiválasztásakor.

Milyen szempontok szerint ellenőrizzük üzleti partnerünket?

Fontos utánanéznünk már a szerződéskötés vagy a gazdasági ügylet előtt, hogy az üzleti  partnerünk ténylegesen folytatja- e a tevékenységét a székhelyén. Szerepel-e a cégjegyzékben vagy az egyéni vállalkozók nyilvántartásában, vannak-e alkalmazottjai, képes-e a vállalt szolgáltatás teljesítésére.  Végrehajtás alatt áll-e, áfa bevallásait időben teljesíti –e, szerepel-e a köztartozás mentes adatbázisban, megbízható adózónak minősül-e? Adószáma nincs-e törlés vagy felfüggesztés alatt? Cége ellen indult-e felszámolás, végelszámolás?

Üzleti partner képviselőjének ellenőrzése

Szerződéskötés előtt nagyon fontos az adott vállalkozás képviselőjének ellenőrzése. A szerződéskötést értem szóbeli és írásbeli megállapodásra is.  Fontos követelmény, hogy a szerződést csak az arra jogosult írjhatja alá. Tudakozhatunk affelől is, hogy az ügyvezető szerepel-e az eltíltott cégvezetők nyilvántartásában.

Cégadatok ellenőrzés

A partner cég adatainak ellenőrzését a cégnyilvántartásban kell kezdenünk. Itt megtalálható a cég letölthető cégkivonata, amely felvilágosítást ad a cég székhelyéről, tevékenységi köréről, alakulásának időpontjáról, tulajdonosi összetételről, képviselőkről.  Megtudhatjuk innen hogy  van-e a cég ellen végrehajtás bejegyezve.

Egyéni vállalkozók ellenőrzése

Amennyiben nem cég a szerződő partnerünk hanem egyéni vállalkozó, akkor szükséges, hogy megismerjük az egyéni vállalkozó pontos és valós adatait. Lehetőségünk van az egyéni vállalkozók nyilvántartásában lekérni az adószám vagy a nyilvántartási szám birtokában az egyéni vállalkozó székhelyét, telephelyét, tevékenységi köreit. További információt kaphatunk arra vonatkozóan is, hogy működik –e a vállalkozása vagy jelenleg szünetelteti azt.

Adózással kapcsolatos ellenőrzések

Fontos ellenőrzési lépés lehet, hogy az üzleti partnert ellenőrizzük a NAV adatbázisaiban is. Itt többek között lekérhetjük az áfa alanyokat, adóhiányosokat, törölt adószámmal rendelkezőket. Nyilvánosan lekérdezhető az óriási kockázatot rejtő olyan vállalkozások amelyek két egymást követő időszakban nem teljesítették áfa bevallási kötelezettségüket. Az üzleti partner Igazságügy Minisztérium Céginformációs Szolgáltalánál nyilvántarott beszámolójának lekérdezésével már a cég vagyoni, pénzügyi helyzetét is láthatjuk, a kiegészítő mellékletből további értékes információhoz juthatunk. Amennyiben a cégnek hiányzik a közzétett beszámolója, akkor kockázatosnak minősíthetjük az üzleti partnerünket. A partner közösségi adószámának ellenőrzése elkerülhetetlen kötelességünk mert csak az érvényes közösségi adószámunk birtokában kereshedhetünk az EU más tagállamaiban.

„Szégyen lista” lekérdezések

A NAV szemrebbenés nélkül nyilvánosan megjeleníti azokat a cégeket amelyek valamely jogszabályból eredő kötelezettségüket nem teljesítették, ezért nem éppen a megbízható partnerek csoportjába tartoznak. Többekközött a szankciós jelleggel törölt adószámokat, a be nem jelentett alkalmazottakat foglalkoztatók listáját, végrehajtás alattiak, felfüggesztett adószámokat jeleníthetjük meg. Mindezekből látható, hogy üzleti partnereink ellenőrzése sokszor meglepő eredménnyel zárulhat.

Megoldás

Mint olvashattuk különböző nyilvántartások, adatbázisok teszik lehetővé a leendő üzleti partner ellenőrzését. A NAV állásfoglalása szerint ez nem csak jogunk, hanem kötelességünk is.  Már az üzletkötés előtt tájékozódnunk szükséges arról, hogy milyen céggel, személy szerint kivel kívánunk szerződést kötni. Ismernünk kell a partner cégeink előéletét mert a fenti információkból sejthető, hogy az ügylet milyen eredménnyel zárulhat, hozzájuthatunk-e a pénzünkhöz és mennyire várható sikeresnek az együttműködésünk. Érdemes minden eshetőségre felkészülve megfelelően dokumentálni, hogy a vállalkozás a lehető legkörültekintőbben jár el üzletkötései során. Az adatbázisokban ellenőrizhető, hogy ki, mennyire tartja be a szabályokat, sőt az Online Számla rendszer is megkönnyíti a számlakibocsátó partnerek megbízhatóságának felmérését. A NAV részletes útmutatót adott ki a témában (3012/2017. útmutató az áthárított általános forgalmi adóra vonatkozó levonási jog érvényesítéséről és annak adóhatósági ellenőrzése során figyelembe vett szempontokról).

Olvass további híreket a Könyvelő Fóton honlapunkon

NAV szabályzatok-útmutatók

NAV adóellenőrzések

Black Friday és év végi NAV adóellenőrzések

 

 

Fokozottabb adóellenőrzésekre lehet számítani az év hátralévő részében.  A vizsgálatok során a revizorok a nyugta- és számlaadást, a foglalkoztatottak bejelentését, az áruk eredetét, valamint az online pénztárgépek használatát vizsgálják

 

Észak-Budapest adóellenőrzései novemberben és decemberben

A NAV Észak-budapesti Adó- és Vámigazgatóságának munkatársai 2019. november második felétől az év végéig ellenőrzik a vásárokon, piacokon, kitelepüléseken és a bevásárlóközpontokban az ünnepekhez köthető szezonális termékeket árusítókat, vendéglátókat és szolgáltatókat. Az ellenőrök a számla- és nyugtaadást, a foglalkoztatás szabályszerűségét és az online pénztárgéppel kapcsolatos szabályok betartását vizsgálják. A közzétett információ nem zárja ki, hogy máshol is lehetnek ellenőrzések.

Dél-Budapesti NAV adóellenőrzések

NAV Dél budapesti Adó- és Vámigazgatóságának munkatársai 2019. november 25. és december 23. között Budapesten ellenőrzik a vendéglátóhelyeket, továbbá a karácsonyi ünnepekhez köthető szezonális termékeket értékesítőket kitelepüléseken, piacokon, vásárcsarnokokban és bevásárlóközpontokban. Az adóellenőrök elsősorban a számla- és nyugtaadást, az online pénztárgéppel kapcsolatos szabályok betartását és a foglalkoztatás szabályszerűségét vizsgálják.

Kelet-Budapesti NAV adóellenőrzések

Újra itt a Black Friday! A NAV Kelet-budapesti Adó- és Vámigazgatóságának munkatársai 2019. november 25. és 29. között a kereskedőket és a szolgáltatókat ellenőrzik.  Az adóellenőrzések során a revizorok a nyugta- és számlaadást, a foglalkoztatottak bejelentését, az áruk eredetét, valamint az online pénztárgépek használatát vizsgálják.

Pest Megyei NAV adóellenőrzések

A NAV Pest Megyei Adó- és Vámigazgatóságának munkatársai 2019. november 25-től a vásárokon, piaci kitelepüléseken az ünnepekhez köthető vendéglátókat és szezonális termékeket árusítókat ellenőrzik. A revizorok főként a számla- és nyugtaadást, a foglalkoztatás szabályszerűségét és az online pénztárgéppel kapcsolatos szabályok betartását vizsgálják.

További megyék, pontos helyszínek és időpontok a NAV oldalán: https://www.nav.gov.hu/nav/adotraffipax

Olvass további híreket a Könyvelő Fóton honlapunkon

 

Kisadózók év végi teendői

A kisadózók év végi teendői között érdemes néhány dologra kiemelten odafigyelni.

Többekközött a kata alanyiság megszűnik akkor, ha a kisadózó vállalkozás állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot. Az elmúlt években a NAV figyelmeztető levelet küldött minden tartozó adózónak ezügyben. Év vége közeledtével érdemes lekérni a nav folyószámlát és tájékozódni az esetleges tartozások felől. Természetesen ezt mi is megtesszük az ügyfeleink nevében.

Kilépés a kata körből

A kata alanyisági megszűnik akkor is a bejelentés hónapjának utolsó napjával, ha az adóalany bejelenti, hogy adókötelezettségeit a jövőben nem e törvény szabályai szerint teljesíti. Tehát aki szeretné a kata alanyiságát megszüntetni az időben jelezze ez irányú szándékát irodánk felé.

Bevétel nagyságának ellenőrzése

A kisadózók év végi teendői között érdemes megvizsgálni nehogy meglepetések érjenek minket. A kisadózó bevételi kerete egy teljes adó évre 12 millió forint. A 12 millió forint feletti rész után 40% különadót vagyunk kötelesek fizetni február 25-ig. Az év közben kezdő adózónak ezt a bevételi korlátot arányosítania szükséges.

Tárgyévből átnyúló tételek

Az év végén kiállított, következő évre átnyúló fizetési határidővel rendelkező átutalásos számlák esetében kérjük minden ügyfelünktől, hogy az összeg beérkezésének dátumáról tájékoztasson minket.

Kötelező adatszolgáltatás

Év végén össze kell állítanunk a partnerenkénti összesítőt is, hogy az egy partner felé 1 millió forintot meghaladó bevételekről tételesen adatot tudjunk szolgáltatni . Itt hívom fel mindenki figyelmét arra, hogy a 2020-as évektől fokozott ellenőrzésekre lehet számítani a munkaviszonytól való elhatárolás miatt. Azon ügyfeleink akiknél előfordul, hogy egy partner felé egy évben több mint 1 millió forint értékben számláz érdemes megvizsgálniuk a törvény azon eseteit, hogy mi módon bizonyítható a munkaviszonytól való elhatárolás.

A törvény ide vonatkozó részét itt olvashatjátok:

  1. Munkaviszonytól való elhatárolás

  2. § (1) A kisadózó vállalkozással kötött szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint, a rendeltetésszerű joggyakorlás feltételére figyelemmel kell minősíteni. Ha a kisadózó vállalkozással kötött szerződés, ügylet tartalma szerint a kisadózó és harmadik személy közötti munkaviszonyt leplez, akkor az adózási és egyéb jogkövetkezményeket e törvénytől eltérően a munkaviszonyra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani.

(2) Az adóhatóság ellenőrzési eljárás keretében – a (3) bekezdés figyelembevételével az ellenkező bizonyításáig – vélelmezi, hogy a kisadózó és a kisadózó vállalkozással összefüggésben a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles adózó között munkaviszony jött létre.

(3) A (2) bekezdésben foglalt vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbi körülmények közül egynél több megvalósul:

  1. a) a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;
  2. b) a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte;
  3. c) a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;
  4. d) a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;
  5. e) a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;
  6. f) a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg;
  7. g) a kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében a 2. § 8. pont a) vagy g) alpont szerint nem minősül főállású kisadózónak feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás naptári évi bevételének legalább 50 százalékát olyan személytől szerezte, akivel/amellyel a kisadózó a naptári évben nem állt a 2. § 8. pont a) vagy g) alpontban említett jogviszonyok egyikében sem.

(4) A 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személyt és az azzal kapcsolt vállalkozási viszonyban álló személyeket e § alkalmazásában egy személynek kell tekinteni.

Olvass további híreket a Könyvelő Fóton honlapunkon

 

Katás egyéni vállalkozónak tényleg nem kell könyvelő?

2013-ban egy új adózási forma a kisadózó vállalkozások tételes adója, ismertebb nevén KATA vette kezdetét. Azóta eltelt három évben népszerűsége töretlen, mert való igaz, hogy egyszerűbb és költség hatékonyabb adózási forma bármelyik másik társánál. Az egyszerűségéből adódóan elterjedt az a hír: miszerint KATÁS egyéni vállalkozónak nincs szüksége könyvelőre. De nézzük csak egy picit részletesebben, hogy mikkel is kell tisztába lennie egy új KATÁS egyéni vállalkozónak?

  • Már az alakulás pillanatában egyrészt értenie kell legalább minimális szinten a számítógéphez és elektronikus igényléshez.  Ez persze piti dolog ahhoz képest, hogy  tisztában kell lenni bizonyos adózási fogalmakkal is pl. székhely, telephely, főtevékenység, áfa változatok: alanyi áfa mentes vagy általános szabályok szerinti, pénzforgalmi elszámolás, átalányadózás, főállású kisadózó, magasabb összegű tételes adó és még sok egyéb kérdés a 26. pontos igénylő nyomtatványból amire a vállalkozónak tudnia kell a pontos választ, mert jórészük később nem módosítható.

  • Ha már az alakuláson túl van a kedves ügyfél és megkapta az érvényes adószámát, akkor azzal is tisztában kell lennie, hogy hány napon belül és hogyan kell bejelentkeznie az Iparkamarához, a helyi Önkormányzathoz és nem felejtheti el beküldeni a NAV-nak az alakulásról szóló bejelentkező nyomtatványt sem, valamint pontosan, időben fizeti a közterheit mert azt is tudja, hogy milyen határidővel és milyen kötelezettségei vannak. Felmerül a kérdés, hogy vajon tudja-e azt, hogy kell-e vállalkozói bankszámlát nyitnia vagy esetleg megúszhatja azt? Tudja, hogy a vállalkozása tartozik-e a statisztikai hivatal felé adatszolgáltatással?

  • Amennyiben a fentiekre IGEN a válasz akkor nézzük csak tovább. Ugye tisztában van vele a vállalkozó, hogy milyen bizonylati rend vonatkozik rá? Vagy akik azt mondták, hogy NEM KELL KATÁSNAK KÖNYVELŐ, azok elsorolták, hogy miként kell nyilvántartást vezetnie és milyen adatokkal? Hogy milyen számlatömböt vásároljon és mik a számla kötelező tartalmi elemei, vagy egészen egyszerűen, hogyan állítsunk ki hibátlanul egy számlát? Ugye azt is tudja, hogy milyen bejelentési kötelezettsége van akkor, ha számlázó programot használ? Persze nem feledkezhetünk el a Szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartásáról sem… Természetesen ismerni kell a TEÁOR és ÖVTJ szerint, hogy mikor vagyunk kötelesek online pénztárgép használatra vagy hogy miként úszhatjuk meg a pénztárgép kötelezettséget.

  • Bizonyára aki egyedül indul neki a vállalkozásnak az a fentiekkel mind tisztában van, és nyugodt, hogy minden rendben van, mert több helyen is olvashatta a neten, hogy : “KATÁSNAK NEM KELL KÖNYVELŐ”

  • Ez a kedves (fórumozók által félrevezetett) ügyfél elkezdi a munkát, elkezd azzal foglalkozni amihez ért, éjt nappallá téve azon fáradozik, hogy kitudja termelni a közterheket, a saját esetleg alkalmazottai bérét. Apropó alkalmazott. Ugye ismeri kellőképpen a Munka törvénykönyvét, a TBj jogszabályokat, a be és kijelentésre vonatkozó szabályokat és a lehetséges jogviszonyok formáit, jellemzőit? Igen? – akkor bátran alkalmazhat munkavállalót mert el kell tudni készíteni a havi járulékbevallásokat és határidőben továbbítani kell az adóhatóság felé.

  • Ha a vállalkozása alatt felmerülnek speciális esetek, mint például közösségen belüli ügyletek, táppénz igénylés, hiteligényléshez jövedelemigazolás kiállítása, cégautó vagy cégtelefon használat akkor pontosan tudja, hogy mi a teendő, tudja, hogyan kell eljárni, kell-e bevallást beadni és keletkezik-e fizetési kötelezettsége?

  • Tudja, hogy évente értékhatárt kell figyelni, mind a KATA mind az ÁFA szempontjából és adott esetben különadót kell fizetni? Tudja, hogy miként kell adott esetben bizonyítani, hogy nem áll fenn színlelt munkaszerződés Ön és a megrendelője között, és 1 millió forint feletti ügyletekről részletes adatszolgáltatást kell benyújtani? Tudja, hogy nem lehet 100.000,- forintot meghaladó köztartozása? Ismeri ÖN a KATA bevallást és a határidejét?

  • Tisztában van vele, hogy ha még sem váltotta be a reményeket a vállalkozása, akkor mit tehet? Hogyan eszközölhet szüneteltetést és meddig tarthat az? Netán tudja, hogy mi a teendő a vállalkozása megszűntetésekor?

Bizonyára adódnak olyan vállalkozók akik a fenti kérdésekkel tisztában vannak, tapasztalattal bírnak és könyvelő segítsége nélkül végzik a munkájukat. Azonban az igazság az, hogy 10-ből legalább 9 ügyfélnek szüksége van könyvelői segítségre, adótanácsadásra, aki vezeti a nyilvántartásokat, figyelmeztet a változásokra, buktatókra és mindig minden helyzetben megkeresi az ügyfele számára a legkedvezőbb megoldást. A fentiekben a teljesség igénye nélkül, nagyvonalakban bemutattuk, hogy mi mindennel kell tisztában lennie egy kisadózó vállalkozónak. Mindenkinek a saját döntése, hogy egyedül vág neki ennek az útnak vagy szakember segítségét kéri,  egy azonban biztos: a NAV ellenőrök nem fogadják el ezt a választ: ” de hiszen a KATÁSNAK NEM KELL KÖNYVELŐ”

Olvass további híreket a Könyvelő Fóton honlapunkon

Kata változás

Kata változás, szigorítás avagy pánikkeltés? 

Több portálon, sajtóban megjelent a hír és engem is sokan megkerestetek azzal miszerint KATA-ban változás, szigorítás várható 2020-tól.

A hírekben „kiszivárgott információkra” hivatkozva adnak téves tájékoztatást miszerint ellehetetleníteni készülnek a kisadózókat. Az „álhírekből” nem kívánok idézni mert nem szeretném ha bárki komolyan venné. Ha megfigyelitek minden év végén megjelennek hasonló hírek, melyek a következő évre várható szigorításokkal keltik a pánikot. Tavaly év végén ugyanez történt. Mi a könyvelők a hiteles forrásból származó információkból próbálunk gazdálkodni. Első körben 2019. nyarán olvashattuk a 2020. évi adótörvény tervezetet, amelyben nemhogy nem szerepelt a KATÁT érintő hátrányos változás, hanem több adónemben is kedvező változás tervezete szerepelt. A napokban megjelent álhírekre pedig a Pénzügyminisztérium 2019. november 7-ei közleményében így reagált:  „A sajtóban megjelent hírekkel ellentétben a kormány nem tervezi a kisadózó vállalkozók tételes adójának (kata) drágítását.” A teljes cikk a www.kormany.hu oldalon olvasható el.  Szeretném azonban megjegyezni, hogy a kisadózás 2013-tól érhető el, ami ma Magyarországon a legkedvezőbb adózási forma. 2013-as indításától számítva csak kedvezően változtatták, így jelentősen megnőhetett a kisadózást választó adózók száma. Duplájára nőtt a kata keret, azonban a kisadózók tételes adója változatlan maradt. Ez már önmagában is kiemelkedő lehetőség a kisvállalkozásoknak. Szeretném hangsúlyozni és kiemelni, hogy a KIS vállalkozásoknak. Mint a nevében is szerepel ez az adózási forma a kisvállalkozásokat segítené, ámbár a kormány soraiból leszűrhető, hogy a nagyobb cégek sok esetben kijátszák a szabályokat és a PM szavaival élve: „visszaélésszerűen alkalmazzák a katát, vállalkozói státuszba kényszerítve az alkalmazottaikat” Ezzel nem csak a költségvetést károsítják meg, hanem a munkavállalóknak is hátrányt okoznak. Mindezekre tekintettel a kormány a NAV-val karöltve a jövő évtől fokozottabb ellenőrzéseket ígér. A KATA összegének változása ámbár nem szerepel a tervezetben és senki nem szeretné, hogy a saját pénztárcájában kevesebb maradjon, de tekintve a minimálbér jelentős növekedését előbb utóbb a KATA összegének emelése is érthető lenne.

A 2020-as adótörvény változásokat érintő szakmai konferenciánk 2019. év végén kerül megrendezésre, ami után részletesen tájékoztatlak titeket akkor már a pontos és végleges többek között a katát is érintő változásokról.

Olvass további híreket a Könyvelő Fóton honlapunkon

Elveszett az adókártyám, mi a teendő?

Eltűnt, elveszett vagy megrondálódott az adókártyája? Mi a teendő, ha valakinek nincs adóigazolványa mert elveszett vagy megváltoztak az adatai a kiállítás óta? Ezekben az esetekben a NAV honlapjáról letölthető T34-es adatlapon lehet adókártyát igényelni.  Az igénylés történhet személyesen a NAV ügyfélszolgálatán vagy bármelyik Kormányablaknál illetve elektronikusan ügyfélkapun keresztül.  Ingyenesen állítja ki az adóigazolványt a NAV, ha első igazolványról van szó, vagy amennyiben adatváltozás miatt kérik a cserét, esetleg ha ellopták az okmányt. Amennyiben az adókártya elveszett vagy megsemmisült úgy 3000.- ft-ot kell fizetni.

 A NAV az igényléstől számított 15 napon belül elkészíti és postázza az adókártyát, de szükség esetén az adóazonosító jelről igazolást állít ki, ami helyettesíti az adókártyát mindaddig, amíg azt meg nem kapja az igénylő. Ezek a közokiratok az egyes eljárásokban (például hitelfelvételnél) mindaddig hatósági bizonyítványként, illetve hatósági igazolványként helyettesítik az új adókártyát, amíg az meg nem érkezik a kérelmező részére.

Üdülési jog és adózása

Az üdülési jog egy adott szállás időben megosztott használati joga. Az üdülési jog megvásárlásával azt a jogot vásároljuk meg, hogy a szerződés időtartalma alatt előre meghatározott időszakban egy adott szállást kizárólagosan használhassunk.

A szállás lehet belföldön és külföldön is. A meghatározott időszakon kívül a szállást mások veszik igénybe. Az üdülési jogra vonatkozó szabályokat a 141/2011. (VII. 21) Korm. rendelet szabályozza.  Az üdülési jogért természetesen ellenértéket kell fizetni. Egyrészt a használai jog megszerzéséért, másrészt az ingatlan fenntartásáért szükséges fizetni. Az üdülési jog megvásárlásának előnyei és hátrányai is vannak. Előnye lehet, hogy, a használati jogért csak egyszer induláskor kell fizetni, lehetőségünk van cserélni időben és helyszínben is, a megvásárolt jog örökölhető, és értékesíthető. Hátránya lehet, hogy a évente fenntartási díjat kell fizetni, cserélni nehéz és körülményes, értékesítése adóköteles.  Üdülési jog megszerzésekor vagyonszerzési illeték megfizetési kötelezettség keletkezik, melyen általános mértéke a forgalmi érték 4%-a. Az illetékalap meghatározása azonban sok minden egyébtől függ. Az üdülési jog értékesítése esetén pedig az Szja törvény 28. § (7) bekezdés alapján az ebből származó jövedelem egyéb jövedelemnek minősül. A keletkezett jövedelem után 15 % személyi jövedelemadót és 17,5 % szociális hozzájárulási adót szükséges fizetni.  Az üdülési jog megvásárlása előtt célszerű végig gondolni mindezeket, hogy érdemes-e megvásárolni és nem szabad elfeledkezni arról, hogy üdülési jog megvásárlásakor és értékesítésekor is keletkeznek adókötelezettségek.

Olvass további híreket a Könyvelő Fóton honlapunkon

Csökken a szociális hozzájárulási adó 2019

2019. július 1-jétől a szociális hozzájárulási adó mértéke 19,5%-ról 17,5 százalékra csökken.  A megváltozott adómérték első alkalommal a 2019 július hónapra vonatkozóan bevallott jövedelmekre alkalmazható. Az augusztus 12-ig bevallandó és befizetendő összegek már tartalmazzák a szociális hozzájárulási adó csökkentést. Módosul a kisadózók ellátási alapja is, tekintettel arra, hogy a tételes közterhen belül a szociális hozzájárulási adórész csökken, így az egyéni járulékoknak megfelelő adórész növekszik, ezért az ellátások alapjaként is magasabb összeget vesznek figyelembe a jövőben

 

Olvass további híreket a Könyvelő Fóton honlapunkon

Könyvelő Válaszol

Kötelező-e egyéni vállalkozóknak vállalkozói igazolványt kérnie?  Nem, nem kötelező sem a vállalkozás beindításának sem a folytatásának nem feltétele az igazolvány.

 

Kinek kötelező a könyvvizsgálat?  Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:

üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot, és

az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan       foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.

 

Milyen iratokra van szükség a cégalapításhoz?   A tulajdonosok személyigazolványára, lakcímkártyára, adókártyára, taj kártyára, székhelyhasználati hozzájárulásra, tulajdoni lapra

 

Kft választhat-e kisadózást? Kisadózó vagy bt vagy egyéni vállalkozó lehet. A kft nem választhat kisadózást.

 

Mennyi a kisadózó maximalizált árbevétele? Nem haladhatja meg az évi 12 millió forintot, illetve év közben alakuló vállalkozások esetén a hátralévő hónapok számának és 1.000.000 forintnak a szorzatát.

 

Mi történik ha a kisadózó meghaladja a maximalizált árbevételt? A jogszabály ezután sem zárja ki a kisadózó körből, de a felettes rész 40% adóval adózik.

 

Kinek kötelező az üzemorvos? Az alkalmazottal rendelkező vállalkozásoknak kötelező.

 

Mennyi a kötelező törzstőke Kft esetében? 2014. március 15 –után már 3 millió forint a jegyzett tőke összege.

 

Lehet e apporttal teljesíteni a törzstőkét?  Igen lehet, a  pénzbeli és a nem pénzbeli hozzájárulás  arányát  a társaság tagjai határozzák meg, és ezt  a létesítő okiratban rögzítik. Kötelező készpénz illetve apport arányt a jogszabály nem fogalmaz meg.

 

Mit jelent az alanyi áfa mentesség? Alanyi áfa mentes az a vállalkozás lehet akinek az éves várható árbevétele nem haladja meg a 12 millió forintos határt. Évközben alakuló vállakozásoknak ezt az összeget arányosítani szükséges.

 

Kell e áfa bevallást beadnia az alanyi mentes cégeknek? Alap esetben nem kell, de vannak speciális esetek amikor szükség lehet rá.

 

Kinek nem kötelező vállalkozói bankszámlát nyitnia? Az egyéni vállalkozó ha alanyi áfa mentes akkor nem kötelező céges bankszámlát fenntartania.

 

Hogyan lehet bejelenteni az egyszerűsített foglakoztatottakat?

Egyszerűsített foglalkoztatottak bejelentési lehetőségei:
– a T1042E nyomtatványon (ügyfél kapun keresztül)
– országos telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon teljesítheti. (185-ös kék szám)
– okos telefonról alkalmazás segítségével

 

Mennyi járulékot kell fizetni az egyszerűsített foglalkoztatottak után? Az egyszerűsített munkaviszonyban foglalkoztatott mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén 500 ft/ nap, alkalmi munkaerő  után naponta 1000 forint közterhet, illetve filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglakoztatása esetén minden naptári napra munkavállalónként 3000 forintot kell fizetni.

 

Mennyibe kerül az egyéni vállalkozás beindítása? Illeték kötelezettsége nincs, tehát nem kerül semmibe.

 

Szüneteltethetem e az egyéni vállalkozásomat? Igen, minimum 1 hónapig maximum 2 évig szüneteltethető.

 

Szüneteltethető e a Kft vagy Bt? Nem , hivatalosan nincs szüneteltetés a cégek esetében, viszont van arra mód, hogy un. alvó módban pihentesd a cégedet.

 

Kinek kötelező a pénztárgép használat? Jogszabály szerint leegyszerűsítve : a zárt helyen termékek értékesítéssel foglalkozó vállalkozások esetében ír elő kötelezettséget. A jogszabály viszont sokrétű és tételes felsorolást is tartalmaz, teáor kódok szerint. Részletek a nav honlapján.

 

Kapok e számlát a könyvelésről és elszámolható e a cégemben? Természetesen elszámolható a könyvelésre kifizetett összeg és mindenképpen olyan könyvelőt válassz akinél számlát és szerződést is kapsz.

 

Elszámolható e költségként az alkamazott munkabére? Igen a munkabére és közterhei is elszámolhatóak költségként.

 

Mennyi ideig kell megőrizni a bizonylatokat? A számviteli törvény 8 év megőrzési időt ír elő, míg munkaügyi bizonylatok esetében 50 év is lehet a megőrzési idő.

 

Mikor kapok tájékoztatást a cégemről a könyvelőtől? Tőlünk minden hónap illetve negyedév végén kapsz tájékoztatást céged pénzügyi helyzetéről, de bármikor kérhetsz információt ezenkívül amit a legrövidebb időn belül megadunk.

 

Kötelezhető e a könyvelőm titoktartásra? Természetesen igen, a mi szerződéseinkben kikötjük, hogy a könyvelő köteles a bizonylatokat, információkat stb. bizalmasan kezelni.

 

Jó ha egy könyvelő rendelkezik felelősségbiztosítással? Igen, mert a könyvelő is ember, ő is hibázhat. Felelősségbiztosítással viszont a könyvelő az általa okozott kárt megtéríti ügyfele számára. Ez az ügyfelek számára is egy biztosíték.

 

Kisadózónak kötelező e könyvelőt megbíznia? Nem kötelező kisadózó KATÁS vállalkozásoknak könyvelőt megbíznia, ha ismeri a jogszabályokat, tisztában van a határidőkkel, tudja alkalmazni az áfa törvényt, a kisadózásról szóló törvényt, tbj törvényt és tudja kezelni az ebev rendszerét akkor saját maga is nyilvántarthatja számláit és elkészítheti  a bevallásait. Erről részletesebben itt olvashatsz:

 

Kötelező e szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartását vezetni? Igen kötelező, alakulástól számítva minden egyes szigorú számadású nyomtatvány beszerzését, selejtezését fel kell vezetni a nyilvántartarásba.

 

Kötelező e a bélyegző számomra? Nem, nem kötelező, de a jogszabály előírja, hogy mely adatoknak kell szerepelnie a számláidon, mindezeket akár kézzel, akár géppel vagy bélyegző használatával is megoldhatod.

 

Kötelező e aláírni a számláimat? Nem, a számla már aláírás és pecsét nélkül is hiteles.

 

Használhatok e számlázó programot? Természetesen igen, de ezt a tényt a könyvelődnek illetve az adóhatóságnak is be kell jelentened.

 

Kell e cégautó adót fizetnem? Igen, ha a cégnek magyar rendszámú autója van, aminek a tulajdonosa jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, függetlenül attól, hogy a cégben erre az autóra költséget elszámoltak-e vagy sem.

 

Kell e jelenléti ívet vezetnem? Igen, ha alkalmazottad van munkaviszony keretén belül vagy egyszerűsített foglalkoztatottad akkor kötelező, ellenőrzéskor kérhetik.

 

Kötelező e a kamarai hozzájárulás? Igen minden vállalkozásnak kötelező a kereskedelmi és ipari kamarához bejelentkeznie és az éves hozzájárulás befizetnie. (5 e ft/év)

 

Milyen szempontok szerint válassz könyvelőt? Fontos, hogy legyen bizalmad felé, kérdezd meg, hogy rendelkezik –e felelősségbiztosítással, ír e szerződést veled, ad e számlát az elvégzett munkájáról, van e tapasztalata, gyakorlata, elérhető e telefonon, emailben, korrekt árakon dolgozik-e, tovább képezi-e magát (regisztrált –e a PM-nél)

Olvass további híreket a Könyvelő Fóton honlapunkon

 

Tájékoztató a kötelező kamarai hozzájárulásról

Felhívjuk a kedves Ügyfeleink figyelmét, hogy a 2019. évi kamarai hozzájárulás megfizetésének határideje 2019. március 31. Az alábbiakban a székhely területi illetékességét figyelembe véve mutatjuk az utaláshoz szükséges adatokat. Akinek az utalás nem megoldható és szeretné ha csekket igényelnénk a székhely címére az jelezze egy válasz levélben.

Budapesti székhellyel rendelkező ügyfeleink az alábbiak szerint utaljanak:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Pest megyei székhellyel rendelkező ügyfeleink az alábbiak szerint utaljanak:

A kamarai hozzájárulás (5000 Ft/év)

Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara

Bankszámlaszám:10102086-11571302-12000007

Közlemény: ” kamarai hozzájárulás ” és a vállalkozás adószáma

 

Olvass további híreket a Könyvelő Fóton honlapunkon