Az átalányadózás egy egyszerűsített adózási forma, amely segíthet a vállalkozók számára, hogy könnyebben kezeljék pénzügyeiket. Az alábbiakban összegyűjtöttük a legfontosabb kérdéseket és válaszokat az átalányadózó adózással kapcsolatban a 2024. évi jogszabályok alapján.
Mi az az átalányadózás?
Válasz: Az átalányadózás egy egyszerűsített adózási forma, ahol az adó alapja a bevétel egy előre meghatározott százaléka és nem szükséges részletes költségelszámolás.
Kik választhatják az átalányadózást 2024-ben?
Válasz: Egyéni vállalkozók választhatják, illetve az is dönthet az átalányadózás mellett, akik nem az egyéni vállalkozói nyilvántartásban vannak bejegyezve pl. egyéni ügyvéd. 2024-ben már nem kell feltételként vizsgálni a megelőző adóév bevételének összegét.
Milyen tevékenységekre alkalmazható az átalányadózás?
Válasz: Általában kereskedelmi, szolgáltatási és szellemi tevékenységekre, amennyiben megfelelnek az átalányadózás feltételeinek.
Mi az átalányadózás alapja 2024-ben?
Válasz: Az adóalap a bevétel egy előre meghatározott százaléka, amely az átalányadózó szabályok szerint kerül kiszámításra. (40-80 és 90%-os költséghányadokat alkalmazhatunk)
Milyen költségeket lehet elszámolni átalányadózás alatt?
Válasz: Az átalányadózónál nem szükséges részletes költségelszámolás; az adóalap a bevétel egy előre meghatározott százaléka. Az alkalmazható költséghányadokat a jogszabály határozza meg.
Hogyan történik az átalányadózó bejelentése, választása?
Válasz: Az átalányadózást az adóhatóság felé kell bejelenteni az éves adóbevallás keretében. Illetve új, induló vállalkozás esetén alapításkor a webes ügysegéden keresztül.
Lehet-e másodállásban átalányadózó egyéni vállalkozást indítani?
Válasz: Igen lehet, ha heti 36 órát elérő munkaviszonnyal rendelkezel akkor, másodállású átalányadózóként tevékenykedhetsz.
Milyen határértékek vonatkoznak az átalányadózásra 2024-ben?
Válasz: Az átalányadózásra vonatkozó bevételi határérték a minimálbér 10xét nem haladhatja meg, 2024-ben ez 32.016.000 ft. Illetve kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó bevétele az éves minimálbér 50 x-esét, azaz 160 millió 80 ezer forintot.
Lehet-e átalányadózást választani áfa kötelezett tevékenység esetén?
Válasz: Igen, természetesen áfásan is választhatod az átalányadózást.
Milyen bevételi határértékeket kell figyelembe venni az átalányadózás évközbeni választása során?
Válasz: A tevékenységet évközben kezdő, megszüntető vagy szüneteltető egyéni vállalkozó esetében a bevételi értékhatárokat időarányosan kell figyelembe venni.
Az egyes tevékenységek esetén hány % költséghányadot kell alkalmazni?
Válasz: Kizárólag kiskereskedelmi tevékenység esetén 90%, egyes ipari, mezőgazdasági, építőipari, szépségápolási, egyes javítási tevékenységek esetén 80% a költséghányad. (részletesen Szja.tv. 53§ (2)) Az első két pontba nem tartozó bármely más tevékenység esetén 40% költséghányad alkalmazható.
Milyen gyakran kell átalányadózó vállalkozásnak bevallást készíteni?
Válasz: Az átalányadózás alatt éves szja bevallás szükséges, átalányadózó egyéni vállalkozók járulékbevallása negyedévente történik, alkalmazottjaik járulékbevallása esetén pedig havi bevallás szükséges.
Lehetséges csak egy vállalkozási tevékenységre átalányadózást választani?
Válasz: NEM, átalányadózás kizárólag az egyéni vállalkozás tevékenység egészére választható.
Milyen típusú kötelezettségek vonatkoznak az átalányadózókra?
Válasz: Az átalányadózóknak biztosítaniuk kell a bevételeik pontos nyilvántartását és a szükséges bevallások benyújtását, természetesen számla-nyugtaadási kötelezettségeiket (ennek elmulasztásakor az átalányadózásra való jogosultsága megszűnik).
Milyen előnyökkel jár az átalányadózás?
Válasz: Az átalányadózás előnyei közé tartozik az egyszerűsített adminisztráció és a költségelszámolás egyszerűsége, az éves adómentes keret és költséghányadok alkalmazhatósága.
Mi a különbség az átalányadózás és a normál adózás között?
Válasz: Az átalányadózás egyszerűsített adózási forma, ahol az adó alapja a bevétel egy előre meghatározott százaléka, míg a normál adózás részletes költségelszámolást igényel.
Hogyan kell megállapítani a jövedelmet átalányadózó esetén?
Válasz: A jövedelem a bevétel egy előre meghatározott százaléka.
Van-e adómentes keret az átalányadózásban?
Válasz: Igen, adómentes az átalányadózásban megállapított jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része. Az adómentes részre nem kell személyi jövedelemadót fizetni. 2024-ben az adómentes keret 1.600.800 ft.
Hogyan befolyásolja az átalányadózás a vállalkozás pénzügyi terveit?
Válasz: Az átalányadózás egyszerűsítheti a pénzügyi tervezést, mivel az adóalap előre meghatározott százalékon alapul.
Milyen formában kell az átalányadózást alkalmazó vállalkozásoknak könyvelniük?
Válasz: Az átalányadózást alkalmazó vállalkozásoknak havi könyvelést kell végezniük a bevételeik és pl. áfás átalányadózó esetén a költségek nyilvántartása érdekében. A bevételeiket bevételi nyilvántartásban vezetik pl. pénztárkönyvben.
Az éves adómentes keretet arányosítani szükséges évközben kezdő átalányadózó esetén?
Válasz: Az adómentes keretet nem kell arányosítani év közben kezdő, vagy áttérő vállalkozás esetén.
Az átalányadózónak is kell-e iparűzési adót fizetnie?
Válasz: Igen természetesen kell. Többféle kiszámítási mód közül választhat az éves iparűzési adó bevallásakor.
Az átalányadózó igénybe vehet-e családi kedvezményt illetve egyéb kedvezményeket?
Válasz: Az összevont adóalap részét képező adóköteles átalányadózásban megállapított jövedelemből – a feltételek megléte esetén- igénybe lehet venni a 25 év alatti fiatalok kedvezményét, négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, 30 év alatti anyák kedvezményét, személyi kedvezményt, első házasok kedvezményét és családi kedvezményt is.
Az átalányadózó milyen gyakorisággal fizet adóelőleget?
Válasz: Az egyéni vállalkozó az adóelőleget negyedévente, negyedévet követő hó 12-éig fizeti meg. A személyi jövedelemadó bevallásban negyedéves bontásban kell szerepeltetni a megfizetett adóelőlegeket.
Ki számít főfoglalkozású átalányadózónak?
Válasz: Az az egyéni vállalkozó aki máshol nem rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal, nem nyugdíjas és nappali tagozatos tanulmányokat nem folytat.
Nyugdíjas átalányadózó egyéni vállalkozónak mit kell fizetnie?
Válasz: A nyugdíjasnak minősülő egyéni vállalkozónak nem kell sem tb járulékot, sem szociális hozzájárulási adót sem fizetnie. Adómentes keret kimerítését követően személyi jövedelemadót szükséges fizetnie.
Ha megszüntetem az átalányadózást mikor választhatom újra?
Válasz: Ismételten átalányadózás a megszűnés, megszüntetés évére és az azt követő 12 hónapra nem lehet újra választani.
Átalányadózó egyéni vállalkozó is szüneteltetheti a tevékenységét?
Válasz: Igen természetesen szüneteltetheti. A szünet idején megszerzett bevétel a szünetelés kezdő napjától a szünetelés megkezdésének adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig befolyt bevétel a szünet megkezdését megelőző napon megszerzett vállalkozói bevételnek minősül.
Az átalányadózónak milyen járulékokat kell fizetnie maga után és milyen gyakorisággal?
Válasz: Szociális hozzájárulási adót és társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie és bevallania negyedévente. A járulékok havonta is fizethetők. A fizetendő adók kiszámítása „göngyölítéses módszer” szerint negyedévente kerül kiszámításra. A biztosított egyéni vállalkozó tb alapja 2024-ben is minimálbér, ezért ha a göngyölítéssel kiszámolt havi összeg ennél kisebb, akkor a járulékot az adott hónapra legalább a minimálbér után meg kell fizetni.
Nem találja a kérdésére a választ? Keressen minket emailben.
