Áttérés a Katáról

Áttérés a Katáról vállalkozói szja hatálya alá („sima egyéni vállalkozó”)

Lentebb olvashatsz Áttérés Katáról átalányadózás alá (egyéni vállalkozók esetében) Katt ide 

Az egyéni vállalkozó számára az áttérés a katáról egyik alternatívája a vállalkozói személyi jövedelemadózás hatálya alá történő áttérés. Ezt az adózási módot a személyi jövedelemadó törvény szabályozza. Ebben az esetben az adózást tételes költségelszámolás előzi meg. Az egyéni vállalkozás bevételeinek nevesítését és jellemzően előforduló költségeit a törvény mellékleteiben találjuk. Összegezve ez az adózási mód annak a legoptimálisabb, akinek sok igazolt költsége illetve sok költségszámlája van havonta, mert ezeket elszámolva optimalizálható a nyereséget terhelő adó összege.

A teljesség igénye nélkül bevétel: (szja tv. 10.mell)

  • Értékesített termék, áru, szolgáltatás ellenértéke
  • tárgyi eszközök értékesítésének bevétele
  • egyéb bevételek, kapott kamat, kapott támogatás, kártérítés stb.

Jellemzően előforduló költségek: (szja tv.11.mell)

  • vállalkozói kivét
  • bevétel megszerzésével közvetlenül összefüggő kiadások
  • adott előlegek, tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírása
  • anyag, áru, göngyöleg beszerzés
  • munkabérek közterhei, tagdíjak, biztosítási díjak, a tevékenységhez kapcsolódó adók, illetékek stb.

Nyilvántartási, könyvvezetési kötelezettség:

Az áttérés a katáról megszünteti a bevételi nyilvántartás vezetési kötelezettséget, illetve lehetőséget helyette az egyszeres könyvvitel szabályai szerint a tételes naplófőkönyv vagy pénztárkönyv vezetési kötelezettség áll fenn. Ebből kifolyólag az egyszeres könyvvitel vezetése komolyabb szakértelmet kíván.

Az adózó járulékfizetési kötelezettsége

Míg a kata hatálya alatt elegendő volt egy adónemre megfizetni a tételes adót, addig az áttérés a Katáról új szabályozást is jelent. Főszabály szerint a főállású egyéni vállalkozó a járulékait havonta fizeti meg és vallja be. A járulékfizetés alapja minimum a mindenkori minimálbér, de a garantált bérminimum összegét kell alapul venni, ha a vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú végzettséget igényel.

Járulék közterhek:

  • 15% személyi jövedelemadó (családi és egyéb kedvezmények érvényesíthetők)
  • 18,5% társadalombiztosítási járulék
  • a vállalkozói kivét de minimum a minimálbér 112,5%-a után 13% szociális hozzájárulási adó

Járulékfizetés alóli mentesülések:

  • táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátások ideje, katonai szolgálat, fogvatartás ideje, tevékenység szüneteltetésének időszaka, ha az egyéni vállalkozó legalább 36 órás munkaviszonyban is áll és a vállalkozásában nem érvényesít vállalkozó kivétet stb.

Adóterhek:

Az év közben folyamatosan vezetett könyvviteli nyilvántartásokból megállapítjuk a bevételeket, kiadásokat majd a kettő különbözetét az eredményt adókötelezettségek terhelik.

  • 9% vállalkozói személyi jövedelemadó
  • osztalékalap után 15% személyi jövedelemadó
  • osztalékalap után 13% szociális hozzájárulási adó (a szocho fizetési felső korlátig mely a minimálbér * 24)

Az osztalékalap utáni terhek nem válaszhatóak szemben a társasvállalkozással, hanem kötelezettség.

Az eredményről és az azt terhelő adókról éves bevallást készítünk, de a váll. személyi jövedelemadóban negyedéves előlegfizetési kötelezettségünk van.

 

Egyéb tudnivalók:

A vállalkozói személyi jövedelemadózást választó alanyi adómentes egyéni vállalkozó egy teljes adóévre a 12 milliós felső határt köteles figyelni, azt követően köteles áttérni az áfa körbe. Év közben kezdő egyéni vállalkozó a keretet arányosítani köteles.

Helyi iparűzési adóban szemben a kata szerinti iparűzési adóval, nem választható a tételes iparűzésiadó, hanem a szabályok figyelembevételével a bevételből kiindulva a helyi önkormányzat adómértékét alkalmazva évente egyszer adóbevallásban állapítjuk meg az adót és évi két részletben adóelőleget fizetünk. (március és szeptember hónapban)

Társadalombiztosítási szempontból a Katáról áttéréssel a vállalkozói kivét összege lesz a biztosítási jogviszonyunk, illetve ellátások alapja.

 

Az áttérés számviteli feladataiért fizetendő díj: 15.000 ft

Havi könyvelési díj bizonylatszám függő  teljes Árlistánkat itt megnézheted

Áttérés Katáról további alternatívája lehet: ha az egyéni vállalkozó megszünteti az egyéni vállalkozói tevékenységét és céget alapít, amelynek a legfontosabb tudnivalóiról egy későbbi cikkünkben írunk.

Olvass további híreket a Könyvelő Fót honlapunkon

 

Áttérés Katáról átalányadózás alá (egyéni vállalkozók esetében)

Az áttérés Katáról egy másik alternatívája az átalányadózás választása

Az átalányadó lényege

Az átalányadó lényege, hogy nem a valós költségszámlák alapján történik a költségelszámolás, hanem igazolás nélkül elszámolható költséghányadok vannak, amelyek mértéke a végzett tevékenységtől függ. Bármilyen tevékenységre választható, de a bevételi korlátra figyelni kell. Összegezve ez az adózási mód annak a legoptimálisabb akinek kevés költségszámlája van havonta.

Bevételi értékhatár az átalányadózásban 2022:

Az éves minimálbér 10-szereséig lehet választani (2022.01.01-től 24 millió forint) Ha az előző évben nem haladta meg és a tárgyévben várhatóan nem haladja meg a bevétel a fenti összeget. Kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó esetében az éves minimálbér 50-szereséig lehet választani, (ami 2022.01.01-től 120 millió forint) Tevékenységét évközben kezdő, megszüntető vagy szüneteltető az értékhatárt arányosítani köteles.

Bizonylat nélkül levonható költséghányadok az átalányadózás során 2022-től

  • Alap költséghányad: 40% (ez az alap eset)
  • Törvényben nevesített TESZOR alapján: 80%
  • Kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytató: 90%
  • Mezőgazdasági őstermelő: 90%

 

2022.01.01-től 80%-os költséghányaddal végezhető tevékenységek

  1. a) mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (TESZOR 01, 02), bányászati (TESZOR 05-től 09-ig) és feldolgozóipari (TESZOR 10-től 32-ig) termék-előállítás, építőipari kivitelezés (TESZOR 41, 42);
  2. b) mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (TESZOR 01.6), vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (TESZOR 01.70.10), erdészeti szolgáltatás (TESZOR 02.40.10) és zöldterület-kezelés (TESZOR 81.30.10);
  3. c) halászati szolgáltatás (TESZOR 03.00.71), halgazdálkodási szolgáltatás (TESZOR 03.00.72);
  4. d) feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig) a bérmunkában végzett szolgáltatás és az egyéb sokszorosítás (TESZOR 18.20) kivételével;
  5. e) építőipari szolgáltatás (TESZOR 43);
  6. f) ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33.1), gépjárműjavítás (TESZOR 45.20), személyi, háztartási cikk javítása (TESZOR 95.2), épületgépészeti berendezések javítása (TESZOR 43.21, 43.22, 43.29);
  7. g) a taxis személyszállítás (TESZOR 49.32.11) személygépjármű kölcsönzése vezetővel (TESZOR 49.32.12), egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR 49.39.39), közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.1);
  8. h) számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR 95.1);
  9. i) fényképészet (TESZOR 74.20);
  10. j) textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR 96.01), fodrászat, szépségápolás (TESZOR 96.02), hobbiállat-gondozás (TESZOR 96.09.11);
  11. k) a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység (TESZOR 56).

 

2022-től 90%-os költséghányaddal végezhető tevékenységek

  1. az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó 90 százalék,
  2. a mezőgazdasági őstermelő 90 százalék költséghányad levonásával állapítja meg (átalányban megállapított jövedelem).

 

Adómentesség az átalányadózásban:

A Katáról áttéréssel egy adómentességi keretet is igénybe vehetünk az átalányadózás alatt. Az éves minimálbér feléig a jövedelem adómentes, tehát szja adóelőleget nem kell fizetni az éves minimálbér feléig (1,2 millió forintig) Nincs arányosítás ebben, tehát az évközben kezdő átalányadózóra is vonatkozik. Amennyiben a jövedelem meghaladja az adómentes keretet úgy az adóelőleget csak a meghaladó jövedelem után kell fizetni. (Főállásban a szociális hozzájárulási adót és tb járulékot akkor is meg kell fizetni ha van mentesített adóalap.)

Példa:

Éves árbevétel 10.000.000 ft

Alkalmazható költséghányad 40%: -4.000.000 ft

Jövedelem: 6.000.000 ft

Mentesített keret: -1.200.000 ft

Módosított adóalap: 4.800.000 ft

Fizetendő szja: 4.800.000 ft * 15%= 720.000 ft

 

Jövedelmadót csökkentő adókedvezmények:

  • Négy vagy több gyermeket nevelők kedvezménye
  • 25 év alatti fiatalok adókedvezménye
  • Betegség esetén járó kedvezmények
  • Első házasok kedvezménye
  • Családi adó és járulékkedvezmények

A személyi jövedelemadó előleget negyedévente kell fizetni. (választható a havi elszámolás is)

Járulékok az átalányadózásban:

TB járulék 18,5%: Alapesetben* havonta a számított jövedelem után kell fizetni, ha viszont a jövedelem nem éri el a minimálbért vagy a garantált bérminimumot akkor legalább azután meg kell fizetni. Havonta erről járulékbevallást kötelező beadni.

(*Kivétel a kiegészítő tevékenységet folytató, nappali tagozaton tanulmányokat folytató, nem főállású egyéni vállalkozók mert nekik csak a tényleges jövedelem után az adómentes határ felett kell megfizetni. Saját jogú nyugdíjas vállalkozónak nincs tb járulék fizetési kötelezettsége)

Szociális hozzájárulási adó: 13%: Alapesetben a főállású egyéni vállalkozónak havonta a számított jövedelem után kell fizetnie, de legalább a minimálbér vagy a garantált bérminium 112,5%-a után. (emiatt összehasonlító számítás szükséges)

Amennyiben mellékállású (36 órát elérő munkaviszony vagy társas vállalkozói jogviszonyban biztosított) vagy nappali tagozatos hallgató a vállalkozó, akkor nincs kötelező minimum szociális hozzájárulási adó, csak a ténylegesen realizált jövedelem után, adómentes határ felett kell megfizetni az adót. Saját jogú nyugdíjas vállalkozó sem fizet szociális hozzájárulási adót. Havonta erről járulékbevallást kötelező beadni.

Iparűzési adó:
Iparűzési adót az átalányadózó egyéni vállalkozónak is fizetnie kell.
Az iparűzési adó számítási módja során a jövedelmet fel kell szorozni 1,2-vel és ezután kell megfizetni a maximum 2%-os iparűzési adót.

 

 Az áttérés számviteli feladataiért fizetendő díj: 15.000 ft

Havi könyvelési díj bizonylatszám függő teljes Árlistánkat itt megnézheted.

Nálunk mindenki annak arányában fizeti a díjunkat amennyi bizonylatot ad át könyvelésre, tehát arányos a díj a ráfordított munkaidővel.

Áttérés Katáról további alternatívája lehet: ha az egyéni vállalkozó megszünteti az egyéni vállalkozói tevékenységét és céget alapít, amelynek a legfontosabb tudnivalóiról egy későbbi cikkünkben írunk.

 

Olvass további híreket a Könyvelő Fót honlapunkon