Kresz tanfolyam és vizsga díjának visszatérítése

A Kresz tanfolyam és a vizsga díjához nyújtott támogatásról szóló 55/2018 (III.23) Korm. rendelet alapján az állam visszatéríti a „B” kategóriás járművezetői engedély megszerzéséhez szükséges elméleti kresz tanfolyam és elméleti kresz vizsga megfizetett díját.

Kresz tanfolyam és vizsga díjának visszatérítéseA megfizetett díjakat azoknak a hallgatóknak térítik vissza, akik 2018. július 1-jét követően tették le sikeresen a közlekedési alapismeretek vizsgát és a 20. életévüket nem töltötték be a vizsga napjáig. A támogatás mértéke legfeljebb 25000,-ft. A kresz tanfolyam támogatás iránti kérelmet a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságánál lehet benyújtani formanyomtatványon vagy elektronikus úton a vizsga sikeres napjától számított 1 éves határidőn belül. Az szja törvény adómentes bevételeket felsoroló 1. számú melléklete kiegészült a közlekedési tanfolyam és vizsga díjának visszatérített összegével.

NAV INGYENES SZÁMLÁZÓ PROGRAMJA

2018. július 1-én hatályba lépett a számlaadatok adatszolgáltatási kötelezettsége. Július elsejéig mindenkinek ellenőriznie kellett, hogy az általa használt számlázó programmal teljesíteni tudja-e az adatszolgáltatási kötelezettségét. A kézi számlázást alkalmazó ügyfeleknek is keletkezik kötelezettségük, ugyanis az adatszolgáltatási kötelezettség alá eső kézi számlákat manuálisan kell rögzíteni a NAV online felületén.

számlázó programEzt segítendő a NAV létrehozott egy számlázási felületet az Online számlázót, (számlázó programot) amelyet térítésmentesen használhatnak a regisztrált adóalanyok. Regisztrációt végezheti olyan magánszemély aki az adott vállalkozás törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja. A NAV által fejlesztett számlázó program használatát is be kell jelenteni 30 napon belül a SZAMLAZO adatlapon.

Az adóhivatal nem látja az ügyfél összes kiállított számláját, hasonlóan a többi forgalomban lévő számlázó programot használókhoz, kizárólag ellenőrzés keretében kérheti le azokat a NAV.

A számlázó program a NAV online felületén érhető el. Lehetőség van arra, hogy korábban használt számlázó programból partner és termék-törzset importáljunk, ezzel is meggyorsítva a számla kiállítását.

Az ONLINE SZÁMLÁZÓ nagy előnye, hogy képes elektronikus számla kibocsátására is, ami egy elektronikus aláírással ellátott dokumentum. Az így kiállított számlák megőrzését is támogatja a rendszer.

Az online számlázót másik számlázó program mellett is lehet használni, de mivel az online számlázó program  nem minden számlázási problémára kínál megoldást, előfordulhat, hogy másik piaci szoftver választása megfelelőbb lehet, ennek eldöntése a vállalkozó felelőssége.

Olvass további híreket a Könyvelő Fóton honlapunkon

5+1 legfontosabb teendő online pénztárgéppel kapcsolatban

Mire figyel a NAV?

5+1 legfontosabb teendő online pénztárgéppel kapcsolatban

1. Az értékesítésről mindig bizonylatot kell kiállítani

A termék értékesítésekor (vagy a szolgáltatás nyújtásakor) minden esetben bizonylatot kell kiállítani és azt átadni a vásárlónak. A bizonylat lehet számla (ami tartalmazza a vevő nevét, címét) vagy nyugta. A pénztárgép használatra kötelezettek – speciális esetektől eltekintve – kizárólag pénztárgéppel állíthatnak ki nyugtát.

Ha a vásárló akár egy doboz gyufát is vásárol, a nyugta kiállítása kötelező. A nyugtát a vételár átvételekor a vevőnek át kell adni, vagy olyan helyre kell tenni, ahonnan a vevő könnyen elveheti. Ha a vásárló számlát („áfás számlát”) kér, akkor a számla mellett nyugtát már nem kell kiállítani.

A nyugtaadást a NAV ellenőrzi és elmulasztását szigorúan bünteti.

2. Minden más pénzmozgásról is bizonylatot kell kiállítani

A kasszában ténylegesen található összegnek egyeznie kell azzal az összeggel, ami a kiadott bizonylatok alapján adódik. Ezt a NAV ellenőrzi és az érdemi eltérést bünteti.

Szabad a kasszából kivenni (pl. szállító kifizetésére) vagy betenni (pl. váltópénz) pénzt a normál üzletmenet szerint, de ilyenkor minden esetben ki kell állítani egy kifizetési vagy egy befizetési bizonylatot. Ilyen bizonylat kiállítására minden pénztárgép képes.

3. A pénztárgép AP számát jól látható helyre ki kell írni

Minden pénztárgépnek – hasonlóan az autók rendszámához – van egy egyedi azonosítószáma, ez az ún. „AP szám”.

Ezt a pénztárgép üzemeltetője köteles a pénztárgépen, vagy hozzá egyértelműen köthetően (pl. mellette egy táblán), a vevő számára jól látható helyen, legalább 3 centiméteres betűmagassággal kiírni.

4. A pénztárgépnaplónak mindig a helyszínen kell lennie

A pénztárgéphez pénztárgépnapló tartozik, amit vásárláskor megkap a pénztárgép üzemeltetője. A napló a pénztárgép „életútjával” kapcsolatos bejegyzéseket tartalmazza: üzembe helyezés, éves felülvizsgálat, meghibásodás, átadás a szerviznek javításra, stb.

Ha a pénztárgépet a szervizes magával viszi a javítás miatt, a gépnaplóban ezt is rögzíteni kell, de a naplót továbbra is az üzemeltetési helyen kell tartani, mert az abban lévő bejegyzés tanúskodik arról, hogy az üzemeltető jelenleg miért cserepénztárgéppel vagy kézi nyugtával tesz eleget a bizonylatkiállítási kötelezettségének.

5. Az adatkapcsolat fenntartásáról gondoskodni kell

A pénztárgép üzembe helyezésekor annak üzemeltetője szerződést köt valamelyik mobilszolgáltatóval a pénztárgép és a NAV közötti adatkapcsolat biztosítására.

Ha az üzemeltető hibájából (pl. a díj nem fizetése miatt) ezt az adatkapcsolati szolgáltatást a mobilszolgáltató szünetelteti, akkor az adatszolgáltatás meg nem valósulása miatt az üzemeltető büntethető.

+1. Az éves felülvizsgálat elvégeztetése kötelező

A pénztárgépen évente egyszer éves felülvizsgálatot kell végeztetni. Ennek elvégzésével bármelyik olyan pénztárgép műszerészt meg lehet bízni, aki az adott pénztárgéptípus forgalmazója által szervezett tanfolyamot sikeresen elvégezte. Az éves felülvizsgálat díja jelenleg nem hatósági áras, az a műszerésszel történő alku kérdése.

A felülvizsgálat két részből áll. Az egyik a forgalmazói szoftver felülvizsgálat, aminek eredményéről a forgalmazó és az adóügyi ellenőrző egység gyártója egy egyedi azonosítószámmal ellátott igazolást készít. A másik a helyszíni vizsgálat, amit a műszerész végez el.

Az első éves felülvizsgálatra a pénztárgép üzembe helyezését követő egy éven belül, a további felülvizsgálatokra pedig az előző felülvizsgálatot követő egy éven belül kell sort keríteni.

Forrás http://nav.gov.hu

BÉRJELLEGŰ TÁMOGATÁS

MUNKÁLTATÓK FIGYELEM!  ÚJRA IGÉNYELHETŐ A BÉRJELLEGŰ TÁMOGATÁS

Bérjellegű támogatásA VEKOP-8.1.1-15-2015-00001 Út a munkaerőpiacra kiemelt projekt a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű emberek elhelyezkedéséhez nyújt többféle támogatást. A mellékelt tájékoztató röviden összefoglalja a munkaerő-piaci program munkáltatók által igényelhető bérjellegű támogatási lehetőségeit.

Milyen támogatást kaphat Ön, amennyiben a programba bevont álláskereső foglalkoztatását vállalja?

  • Bérjellegű támogatás
    • „legfeljebb 8+4, 70%”
      A támogatás folyósítási időtartama legfeljebb 8 hónap, további 4 hónapos támogatás nélküli továbbfoglalkoztatási kötelezettség előírása mellett, amelynek mértéke a foglalkoztatót terhelő bruttó bér és szociális hozzájárulási adó legfeljebb 70%-a. 
  • Bérköltség támogatások
    • munkatapasztalat-szerzés „legfeljebb 90 nap”
      A támogatás folyósítási időtartama legfeljebb 90 nap, melynek mértéke legfeljebb a bruttó bér és szociális hozzájárulási adó 100 %-a
      A támogatás de minimis támogatásként nyújtható.
    • „legfeljebb 8+4, 100%”
      Csak alacsony iskolai végzettségű álláskereső, vagy 50 év feletti álláskereső, valamint közfoglalkoztatásból kikerülő álláskereső foglalkoztatása esetén nyújtható. A támogatás folyósítási időtartama legfeljebb 8 hónap lehet, további 4 hónapos támogatás nélküli továbbfoglalkoztatási kötelezettség előírása mellett. A támogatás mértéke a munkabér és a ténylegesen fizetendő szociális hozzájárulási adó 100%-os megtérítése (legfeljebb a minimálbér kétszerese).
      A támogatás de minimis támogatásként nyújtható.
    • „legfeljebb 8+4, 70%”
      A 100%-os támogatással érintett célcsoportokon kívüli álláskeresők esetében nyújtható. A támogatás folyósítási időtartama legfeljebb 8 hónap lehet, további 4 hónapos támogatás nélküli továbbfoglalkoztatási kötelezettség előírása mellett. A támogatás mértéke a munkabér és a ténylegesen fizetendő szociális hozzájárulási adó 70%-a.
      A támogatás de minimis támogatásként nyújtható.

      • Szükséges, hogy a munkavállaló felvétele a kérelem benyújtását megelőző legalább 6 havi átlagos statisztikai létszámhoz viszonyítva a munkavállalói létszám nettó növekedését eredményezze.
      • A bérköltség támogatás igénybevételével egyidejűleg ugyanazon személy foglalkoztatására tekintettel az adókedvezményekre való jogosultságok is érvényesíthetőek (például Rehabilitációs kártya, a Munkahelyvédelmi Akcióterv által biztosított adókedvezmény).

Támogatható álláskeresői kör

A projekt célcsoportjai 25-64 év közötti nyilvántartott álláskeresők, különösen

  • a 25-30 év közötti pályakezdők
  • az alacsony iskolai végzettségű emberek
  • a gyermekgondozást és hozzátartozó ápolását követő újrakezdés nehézségeivel küzdő nyilvántartott álláskeresők
  • a tartósan (legalább hat hónapja folyamatosan) nyilvántartott álláskeresők
  • az 50 év feletti álláskeresők
  • a közfoglalkoztatásból a versenyszférába visszavezethető álláskeresők

Hol és hogyan lehet jelentkezni?

Bérjellegű támogatás iránti kérelmét a munkáltató annál a területileg illetékes Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztályán nyújthatja be, ahol az érintett álláskereső regisztrálva van.
A kérelem pozitív elbírálását követően a kérelmezővel a járási hivatal hatósági szerződést köt. A foglalkoztatottakat a járási hivatal közvetítheti ki a munkáltatóhoz, a foglalkoztatást csak a hatósági szerződés megkötését követően lehet megkezdeni.

 

Foglalkoztatási osztályok Cím Telefon
Budakeszi Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztály

Osztályvezető: Bőcs Etelka

Budaörs,
Nefelejcs út 1-3.
2040 
06-23-441-919
Ceglédi Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztály

Osztályvezető: Vőneki Judit

Cegléd,
Dózsa Gy.u.1.
2700
06-53-311-933 /119
Dabasi Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztály

Osztályvezető: Turcsán János

Dabas,
Berkenye utca 1.
2370
06-29-361-581 /22
Érdi Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztály

Osztályvezető: Döllesné Kovács Gabriella

Érd,
Budai u. 26.
2030
06-23-363-020 /111
Gödöllői Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztály

Osztályvezető: Szabó Zsuzsanna

Gödöllő,
Szilhát út 53.
2100
06-28-410-175 /118
Monori Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztály

Osztályvezető: Tóthné Szabó Éva

Monor,
Kossuth L. u.78-80.
2200
06-29-612-361
Nagykátai Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztály

Osztályvezető: Bagosi Erzsébet

Nagykáta,
Gyóni G. u. 11.
2760
06-29-440-380
Ráckevei Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztály

Osztályvezető: Schwarz Gáspár

 

Ráckeve,
Lacházi út 34.
2300
06-24-518-640 /109
Szentendrei Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztály

Osztályvezető: Bán Tamás

 

Szentendre,
Dunakanyar krt.1.
2000
06-26-310-300 /17
Váci Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztály

Osztályvezető: Dr. Varga Katalin

 

Vác,
Dr.Csányi krt.45.
2600
06-27-512-280

Ügyfélfogadás valamennyi Foglalkoztatási Osztályon:

Hétfő, kedd, szerda: 8.30-15.00 óráig

Csütörtök: 8.30-12.00 óráig csak az első alkalommal jelentkezők és a munkáltatók számára

Péntek: 8.30-13.00 óráig

VEKOP-8.1.1-15-2015-00001

Forrás: www.pmkik.hu

Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai 2016

Egyszerűsített foglalkoztatás a 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo. tv.) szerint létesíthető munkaviszony.

egyszerusitett_foglalkoztatas

 

 Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony:

  • mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy
  • alkalmi munkára

 

Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatás:

  • a közszolgálati tisztviselőkről szóló tv. 1. § e) pontjában, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló tv. 1. § (1) bekezdésében meghatározott munkáltató által az alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására.
  • Harmadik országbeli állampolgár – a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy kivételével – kizárólag mezőgazdasági idénymunka keretében foglalkoztatható egyszerűsített munkaviszony alapján

 

Korlátozás:

Az a munkáltató, aki 300 ezer forintot, vagy ezt meghaladó összegű adótartozást halmoz fel az 500, 1000, illetve 3000 forint összegű közteher és/vagy szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás, rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja tv. a munkáltatóra előírt adóelőleg tekintetében, további egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogosult mindaddig, míg adótartozását ki nem egyenlítette.

 

Az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherfizetés

A munkáltató által – az előzőekben ismertetett feltételek fennállása esetén – fizetendő közteher mértéke a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként

  • mezőgazdasági idénymunka esetén 500 forint,
  • turisztikai idénymunka esetén 500 forint,
  • alkalmi munka esetén 1 000 forint,
  • filmipari statiszta alkalmi munkája esetén 3000 forint

 

 

A közteher fizetés határideje

Az egyszerűsített foglalkoztatás után a munkáltatónak a közteher-fizetési kötelezettségét a tárgyhónapot követő hónap 12-éig:

– a NAV Egyszerűsített foglalkoztatásból eredő közteher befizetések 10032000-06057763 beszedési számla javára kell teljesíteni.

 

A bejelentés módja

A munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentési kötelezettségét – választása szerint –

  • elektronikus úton, kormányzati kézbesítési szolgáltatás igénybevételével (a továbbiakban: ügyfélkapu), vagy
  • telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon teljesítheti.

 

A munkáltató akkor élhet az előzőekben felsorolt bejelentési lehetőségek valamelyikével, tehát a telefonon keresztül történő bejelentés lehetőségével is, ha előzetesen regisztráltatta magát az ügyfélkapun.

 

Az egyszerűsített foglalkoztatással létesített munkaviszony adataira vonatkozó elektronikus úton történő bejelentéshez számítógépen ki kell tölteni a 16T1042E jelű elektronikus adatlapot, és ezt az ügyfélkapun keresztül kell megküldeni az állami adóhatóság részére.

A telefonon keresztül történő bejelentés a 185-ös, országon belül helyi tarifával

hívható hívószámon teljesíthető

Milyen adatokat kell bejelenteni?

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak a munkavégzés megkezdése előtt köteles bejelenteni

  1. a) a munkavállaló nevét,
  2. b) a munkáltató adószámát,
  3. c) a munkavállaló adóazonosító jelét és TAJ számát,
  4. d) az egyszerűsített foglalkoztatás jellegét (mezőgazdasági, turisztikai idénymunka, alkalmi munka, filmipari statiszta),
  5. e) a munkaviszony napjainak számát,
  6. f) amennyiben a munkavállaló Egyezmény alapján másik tagállamban, illetőleg egyezményben részes másik államban biztosított és ezt a munkáltató előtt igazolta, ezt a körülményt.

 A munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatást a munkavégzés megkezdése előtt köteles bejelenteni.

Bevallás:

Főszabályként a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggő bevallási kötelezettségét elektronikus úton havonta a 1608-as számú nyomtatványon, a tárgyhót követő hó 12. napjáig köteles teljesíteni

Igazolás kiadása:

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott magánszemély számára a munkáltató olyan bizonylatot köteles kiállítani és a kifizetéskor átadni, amelyből kitűnik a magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme.

Forrás: http://nav.gov.hu

ADÓZÓI MINŐSÍTÉS 2016-TÓL

ADÓZÓI MINŐSÍTÉS 2016-TÓL

adózói minősítésAz adózói minősítést az adóhatóság negyedévente, a negyedév utolsó napján fennálló adatok alapján, a negyedévet követő 30 napon belül minősíti az adózókat a jogkövetési hajlandóság tekintetében. Erre első körben 2016. április 30-ig, a cégjegyzékbe bejegyzett, valamint az áfa-regisztrált adóalanyok esetében kerül sor. A minősítés eredményéről az adóhatóság az adózót elektronikus úton értesíti. A minősítés alapján az adóhatóság megbízható, kockázatos valamint egyik kategóriába sem besorolható adózói csoportokat különböztet meg. A megbízható adózói minősítés előnyökkel jár, így pl. az adóhatósági ellenőrzés időtartama nem haladhatja meg a 180 napot, a kiszabható adóbírság illetve mulasztási bírság nem haladhatja meg az általános szabályok szerint kiszabható mérték 50%-át, egyes bejelentési, bevallási kötelezettség elmulasztása, hibás teljesítése esetén az adóhatóság, mulasztási bírság kiszabása nélkül, határidő tűzésével felhívja a kötelezettség teljesítésére az adózót és mulasztási bírságot csak a felhívás eredménytelensége esetén szabhat ki. Akik nincsenek a cégbíróságon bejegyezve vagy nem áfaregisztráltak  azokra nem vonatkozik a minősítési rendszer. Ilyen például: egyéni vállalkozók vagy belföldi civil szervezetek. Továbbá nem vonatkozik a minősítés azokra akik végelszámolás, felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt állnak. Hat hónapos jogvesztő határidőn belül lehet a minősítés ellen fellebbezni.

Kockázatos adózónak minősíthetik azokat akik nagy összegű adóhiányt vagy tartozást halmoztak fel, akik be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatnak, és akiket egy éven belül ismételt üzletbezárásra büntettek.

Megbízható adózó pedig az lehet, aki legalább három éve folyamatosan működik illetve áfaregisztrált adóalanynak minősül, nem tartozik a kockázatos adózói körbe, nincs 500000,-Ftot meghaladó nettó adótartozása, illetve a NAV a tárgyévet megelőző két évben nem szabott ki olyan mulasztási bírságot rá, aminek az összege meghaladta az adózó tárgyévi adóteljesítményének 1%-át, valamint a tárgyévben és azt megelőző 5 évben a NAV által megállapított összes adókülönbözet nem haladta meg az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 3%-át, nem áll sem végrehajtási, sem csőd-felszámolási, kényszertörlési  eljárás alatt, nincs adószám törlésének hatálya vagy fokozott adóhatósági felügyelet alatt.

 

 

NYÁRI ADÓELLENŐRZÉS! HOL? KINÉL?

Közleményt adott ki a NAV a várható nagy nyári adóellenőrzésekről. A közleményből kiderül, hogy kik és hol számíthatnak leginkább az adóellenőrzésekre.

adóellenörzésEszerint leginkább Budapest és Pest megyében kezdik meg az ellenőrök a nyári ellenőrzés sorozatukat.

És, hogy milyen területet illetve kiket érint az ellenőrzés?

Leginkább a turisták által kedvelt üdülőhelyeket, budapesti vendéglátóhelyeket, strandokat, nyári fesztiválokat, szabadtéri rendezvényeket, idegenvezetőket és taxisokat.

Többek között visszatérő helyszín a Sziget Fesztivál, Hungaroring hétvégén és munkaidőn kívül is.

Kiemelt figyelmet kapnak a szállásadók pl. online szálláshely hirdetők, az elektronikus kereskedelmet és szépségipari szolgáltatásokat végzők is.

Az ellenőrök leginkább azt vizsgálják, hogy a kereskedők, szolgáltatók adnak-e szabályos bizonylatot, online pénztárgépeiket megfelelően használják-e, a vállalkozások bejelentik-e alkalmazottaikat – különös tekintettel a nyári szezonban munkát végző diákokra –, a kereskedők számot tudnak-e adni áruik eredetéről, illetve betartják-e a jövedéki termékek árusítására vonatkozó szabályokat.

Érdemes tehát figyelni, a jogszabályokat betartva végezni munkánkat, hogy ne adjuk okot mulasztási bírság kiszabására.

forrás: nav.gov.hu

Ki jogosult betegszabadságra?

A betegség miatti keresőképtelenség első 15 munkanapjára az általánosan használt kifejezéssel ellentétben nem táppénzt, hanem ún. betegszabadságot vehet igénybe az arra jogosult munkavállaló. A betegszabadság kizárólag a munkavállaló saját betegsége esetén jár

BetegszabadságA munkáltató a munkavállalónak – betegsége miatti – keresőképtelensége esetén naptári évenként 15 munkanap betegszabadságot ad ki. 

Év közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult.

Betegszabadságra azok az alkalmazottak jogosultak, akik munkaviszonya a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozik (pl. bt., kft, rt. alkalmazottai, stb), továbbá jogosultak a betegszabadságra a kormánytisztviselői, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyban álló személyek is.

Nem jogosult betegszabadságra az egyéni vállalkozó, társas vállalkozás tagja (kivéve, ha munkaviszony keretében munkát végez), megbízás alapján munkát végző személy. Nem jár betegszabadság az üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára sem. Ezekben az esetekben a keresőképtelenség első napjától táppénz illeti meg a biztosítottat.

A betegszabadság alatt folyósított juttatás nem az egészségbiztosítás ellátása, hanem azt a munkáltató fizeti. A betegszabadság idejére a távolléti díj 70 %‐a jár, oly módon, hogy ez az összeg adó‐ és járulékköteles is. 

Betegszabadság igénybevételéhez a keresőképtelenséget – a keresőképtelenség orvosi elbírálása általános szabályainak megfelelően – a kezelőorvos igazolja, kórházi ápolás esetén pedig kórházi igazolás szükséges. A keresőképtelenség orvosi elbírálása azonos módon történik, függetlenül attól, hogy a keresőképtelenség idejére táppénz, vagy betegszabadság illeti‐e meg a beteget. 

A betegszabadságra jogosult személy részére a táppénz a betegszabadság lejártát követő naptól járhat.

 

Forrás:oep

MINIMÁLBÉR 2015

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege minimálbér(minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2015. január 1-jétől
havibér alkalmazása esetén 105 000 forint,
hetibér alkalmazása esetén    24 160 forint,
napibér alkalmazása esetén   4 830  forint,
órabér alkalmazása esetén        604 forint.

A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2015. január 1-jétől
havibér alkalmazása esetén 122 000 forint,
hetibér alkalmazása esetén   28 080  forint,
napibér alkalmazása esetén    5 620 forint,
órabér alkalmazása esetén         702 forint.

KAMARAI HOZZÁJÁRULÁS

Felhívjuk a tisztelt érintettek, gazdálkodó szervezetek figyelmét, hogy a 2015. évi kamarai hozzájárulás megfizetésének határideje 2015. március 31.

KÖTELEZŐ KAMARAI HOZZÁJÁRULÁS

Azon gazdálkodó szervezeteknek, akik a tavalyi évben eleget tettek a törvényi előírásoknak és kamarai nyilvántartásba vételük megtörtént (rendelkeznek regisztrációs számmal), idén már nem kell adatot szolgáltatniuk (amennyiben ezek nem változtak), viszont a kamarai hozzájárulás megfizetése a törvény rendelkezése alapján idén is szükséges.

A nyilvántartásba vételi kötelezettségüket, vagy a kamarai hozzájárulás megfizetését eddig elmulasztó vállalkozásoktól kérjük, hogy mihamarabb pótolják ezt az elmaradásukat.

 Az újonnan alakuló egyéni és társas vállalkozások a bejegyzésüket követő 5 napon belül kötelesek a székhely szerinti területi kereskedelmi és iparkamaránál a nyilvántartásba vételüket kezdeményezni és a kamarai hozzájárulás összegét megfizetni.

 A kamarai törvény rendelkezése szerint minden gazdálkodó szervezet, a megszűnése, vagy a kamarai nyilvántartásban szereplő adataiban történt változás esetén köteles öt munkanapon belül a nyilvántartást vezető területi gazdasági kamaránál a kamarai nyilvántartásból való törlését, illetve az adatmódosítást kezdeményezni.A kamarai nyilvántartásból való törlésért, illetve a változás-bejelentés alapján történő adatmódosításért díjat nem kell fizetni

 

Akik elmulasztották a törvényben előírtak teljesítését (nyilvántartásba vétel, illetve hozzájárulás megfizetése) számíthatnak arra, hogy a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) behajthatja a díjat, miután az köztartozásnak minősül. Már 5.000 forint esetén is eljárhat az adóhatóság, ráadásul a végrehajtásnak költsége is van, így a mulasztás akár 10.000 forintba is kerülhet a gazdálkodó szervezet számára.

forrás: www.bkik.hu